szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az egyszülős és a szegény családok gyerekei jártak a legrosszabbul.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

A szülők fele szerint romlott a gyerekének mentális egészsége a járvány alatt – közölte egy magyarországi, országos és reprezentatív kutatás nyomán az UNICEF Magyarország. Mint írják, a legtöbben azt vették észre, hogy gyerekük nyugtalanabb, figyelmetlenebb lett a szokásosnál, elvonult a világ elől, vagy szorongott a pandémia idején.

Legrosszabbul a kamaszokat érintette a helyzet. A 11-18 évesek szüleinek 55 százaléka tapasztalta gyerekén az alvászavar jeleit, vagy pedig azt, amit „befele fordulásként” írtak le. 26 százalék szerint a korábbinál nehezebben koncentrált gyereke, 25 százalék ingerlékenységről, 23 százalék pedig motivációhiányról panaszkodott.

A 7-11 éveseknél a szülők 54 százaléka tapasztalta negatív tünetek felbukkanását. A szülők harmada emelte ki, hogy a gyermek nyughatatlan, túlságosan mozgékony, negyedük pedig az alvászavart is említette. A 3-7 éves gyereket nevelő szülőknek a közlemény szerint a fele tapasztalta a fenti negatív hatásokat. 

UNICEF Magyarország

A kutatás eredményeiben markánsan kirajzolódott, hogy az egyszülős háztartásokat mennyivel nehezebben érintette a járványhelyzet. Közöttük a szülők 77 százaléka számolt be arról, hogy gyerekénél legalább két negatív tünet megjelet. A kétszülős háztartásoknál ez az arány 46 százalék volt.

Egyértelműen elmondható az UNICEF szerint az is, hogy a szegényebb családok gyerekei jobban ki voltak téve a mentális kockázatoknak. A 11-18 éves korosztály esetében például az alacsony jövedelmű családokban jóval magasabb – 35 százalékos – arányban számoltak be a szülők arról, hogy a kamasz gyermekük szorong. Ez az arány a közepes vagy magasabb jövedelmű családok esetén 15 százalék volt csupán. Hasonló különbség mutatkozott meg, amikor az elbizonytalanodásra, vagy a lehangoltságra kérdeztek rá. A számok azt is megmutatták:

Azon háztartások érezték leginkább nehéznek az otthon töltött hónapokat, ahol a havi jövedelem 150 000 forint alatt marad.

A felmérés arra is kereste a választ, hogy a szülők kaptak-e segítséget abban, hogy gyerekük jobban legyen. A 3-7 évesek szüleinek 64 százaléka, a 7-11 évesek szüleinek 71, a 11-18 éveseknek pedig 79 százaléka maradt segítség nélkül. Igaz, a szülőknek összesen mindössze 4 százaléka mondta, hogy annak ellenére nem kapott segítséget, hogy kért. Akik kaptak, azok jellemzően pszichológus, logopédus vagy a tanárok támogatását kérték. 

Az ENSZ Gyermekalapjának magyarországi szervezete számára a Publicus Intézet készítette a felmérést idén májusban, egy 1000 fős mintán. A kutatás reprezentatív a 3-18 éves gyerekeket nevelő szülőkre. Az UNICEF Magyarország hosszú távú kutatásának további eredményei a honlapukon is megtalálhatóak.

Minden ötödik gyerek szorong és boldogtalan a vírushelyzetben

Hosszú távon káros hatással lesz a gyermekekre a koronavírus miatti elszigeteltség, állítják gyermekvédelmi szervezetek. Mind a társas fejlődésük, mind a tanulmányaik terén visszavetheti a kicsiket a magányosan töltött időszak. A jelenség a legérzékenyebben azokat érintheti, akik szegény családban nőnek fel, és rossz esetben nemcsak az online tanulás feltételei nem adottak számukra, de meleg étel sem kerül az asztalukra most, hogy nem járnak iskolába.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!