Matyó hímzés, wontoncsipsz és agancskapu – imázsban odavert a szeptember
A NER több fronton is uralta a rendezvényszervezést az elmúlt hónapban, volt itt mise, esküvő, kiállítás is, de azért ennél izgalmasabb szálak is foglalkoztattak bennünket. Ha lemaradt volna, itt felidézzük az elmúlt hónap cikkeit a Kult és az Élet + Stílus rovatból.
A negyedik hullámot még pont beelőzve sikerült összehozni az embereket testben és lélekben is néhány gigarendezvényen. Az eucharisztikus világkongresszuson inkább az utóbbin volt a hangsúly, még akkor is, ha négy egyházi vezetőről a részvételük után kiderült, hogy megfertőződtek a koronavírussal, így nekik nemcsak a lelkük, hanem a testük egészségével is akadt dolguk. Bár a kongresszus sztárvendége Ferenc pápa volt, a kis magyar bulvárban mégis egész másra irányultak a reflektorok. Tóth Gabi körül legalábbis olyan médiazaj alakult ki, amelyben nem volt egyszerű meghallani Isten hangját.
Az énekesnő egy új számmal és videoklippel rúgta be a szeptembert, csúcsra pörgetve a magyarkodást, a csipketerítők, parasztházak, kolbászok és pálinkák közé még egy pap is elfért az imázsfilmnek is beillő klipben. A szöveg túlfűtöttségét azonban az énekesnő jobbnak látta lejjebb tekerni a Hősök terén, ahol a pápai misét vezette fel matyó hímzéses ruhában, a híveket a koncerten így megkímélte a szeretkezés gondolatától, maradt nekik az ölelkezés. Tóth Gabit azonban nem kímélték a bírálatok, így aztán a pápalátogatás utáni időszakban többször is elpanaszolta, hogy a kereszténysége és a magyarsága miatt bántják.
Bár Ferenc pápát is sok irányból és sok módszerrel támadják, ő sokkal kedélyesebb megnyilvánulásokkal fordult a hívek irányába, kiderült például, hogy a repülőtéren is elsütött egy poént, később pedig azzal viccelődött, hogy „Még élek, bár néhányan azt szeretnék, bárcsak meghaltam volna”. Hogy mi a titka? Ebben a cikkünkben próbáltuk megfejteni.
A titkolózás volt a fő motívuma az év esküvőjeként beharangozott Mészáros-Várkonyi frigynek, az ország leggazdagabb embere és a műsorvezetőből lett üzletasszony szeptemberi alcsútdobozi esküvőjét komoly biztonsági intézkedésekkel bástyázták körbe, egyedül a mennyasszony dobott oda néhány információ-morzsát. Ő volt az, aki lehűtötte a kedélyeket akkor is, amikor felvetődött, hogy Jennifer Lopez fog énekelni az esküvőn – nem énekelt (az énekesnő mostanában egyébként is inkább a szerelemmel van elfoglalva, mármint a sajátjával), és leleplezte a luxusvitorlásos lánybúcsú valóságát is, amelyről kiderült, hogy puritán módon egy lakás teraszán bonyolódott le.
És Várkonyi Andrea közösségi oldala adott egy szűk betekintést az újdonsült pár boldogságába is néhány klasszikus esküvő fotó formájában, aminek köszönhetően a mennyasszonyi kellékeket is közelebbről megismerhettük. A bulvárnak hála pedig az exkluzivitástól roskadozó menübe nyerhettünk betekintést.
És ha már menü. Citrushínár, wontoncsipsz, homár-mangó "krémfresch" nem volt ugyan a Bocuse d’Oron, de a világ legfontosabb séfversenyének döntőjében a helyszínen azzal szembesültünk, hogy a csúcsgasztronómia nem feltétlenül valamiféle elvont, távoli, értelmetlen luxushóbort, hanem olyasvalami, ami képes tömegeket lelkesíteni, képes nemzeti büszkeséget okozni, és amiért messzi országokból is érkeznek. Kár, hogy nem nálunk, hanem Franciaországban.
A nemzeti büszkeség felkorbácsolására persze más módszerek is vannak, ilyen például egy vadászati világkiállítás, amely a kormány szerint már alig pár nappal a megnyitása után megérte a ráköltött 17 milliárd forintot. Ebből 240 millió forintot fordítottak a szobrokra, többek között a hírhedt agancskapura, amely „a nemzet egységét és a természet sajátos körforgását szimbolizálja.” (Persze van, ahol ingyen építik meg az ilyesmit.) Hogy a természet körforgása hogyan viszonyul a kitömött állatokhoz, azt nem tudjuk, mindenesetre belőlük egy bizarr hadseregnyit felsorakoztatott a kiállítás.
Állatokat persze más módokon is meg lehet őrizni az örökkévalóságnak, vagy legalábbis a közeljövőnek. Mégpedig a régmúltból. Erre vállalkozik az a csapat, amelyik néhány éven belül felélesztené a mamutokat. Akadtak kérdéseink a témában.
Peregnek a filmkockák
Nagyon várt filmeket mutattak be szeptemberben, mi pedig megnéztük, hogy felnőnek-e a várakozásainkhoz. Herendi Gábor Toxikomája ütött, de nem oda, ahol a legjobban fájhatott volna. A Jelenetek egy házasságból meggyőzően bizonyította, hogy válni 2021-ben is épp olyan gyötrelmes, mint 1973-ban. Enyedi Ildikó Cannes-ból a Cinefestre érkező filmje viszont épp két ember egymáshoz kapcsolódásának a mozzanatait kutatta fel. A feleségem történetének szerelmes Störr kapitányát alakító Gijs Naber azt mondta az interjúnkban, nagyon szerette a film lassúságát és melankóliáját, és a belőle fakadó nosztalgikus érzést, hogy milyen is lehetett régen.
A Michael Schumacher életének és sikereinek szentelt netflixes dokumentumfilm, a Schumacher készítői is minden erejükkel azt keresték, hogy milyen volt régen, és közben próbálták elrejteni, milyen most, pedig minden idők egyik legnagyobb autóversenyzője filter nélkül sokkal érdekesebb lett volna.
A filtereknek nem híve azonban Thuróczy Szabolcs, aki abból az apropóból adott interjút nekünk, hogy a legőrültebb akciókra vállalkozott az új, Tiltott zónák című sorozatában. Ekkor beszélt arról, mennyire nehezen viseli az álságosságot és a hazugságot.
Aki viszont őrült akciókban verhetetlen, az nem más mint James Bond. Hosszú, hosszú várakozás után végre ismét az ő kezébe adhattuk a világ sorsát.
Pörögnek az évek
Pataki Ági 70 éves lett, és ragaszkodik ahhoz, hogy tornacipőben járjon, ha úgy tartja kedve, bármi is a társadalmi elvárás egy 70 éves nővel szemben. A születésnap és a most megjelent életrajzi könyve apropójából ősz hajról, szereposztó díványról, szocialista modellkarrierről beszélgettünk vele.
Jancsó Miklós 100 éve született, és ebből az alkalomból megpróbáltunk közelebb kerülni ahhoz a hangulathoz, amelyet Cserhalmi György így írt le: „Egyszerűen jó volt vele lenni. Mindenhol máshol szar volt.”
Dante Alighieri 700 éve született, a kerek évfordulón pedig alámerültünk vele – hová máshová – a pokolba.
A pokol egyik kapuja nyílt meg húsz évvel ezelőtt az Egyesült Államokban is, a szeptember 11-ei terrortámadás évfordulóján Spike Lee szemüvegén keresztül néztük meg, hogy miből képes újra meg újra erőt meríteni New York. De a számvetés része volt az is, hogy az akkori események hősének, Rudy Giulianinak a bukása mit árul el az országban végbemenő mélyebb kulturális átalakulásokról.
És ha már kulturális átalakulások: harminc éve, 1991. szeptember 24-én jelent meg a Nevermind című Nirvana-album, amely nem csak néhány évre formálta át a zenei teret, hanem alapvetően változtatta meg. Körbejártuk, hogyan alakította át a világhoz való viszonyunkat a három tornacipős, szakadt pulcsis seattle-i fiatal Kurt Cobainnel az élen.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy jó ötlet-e 40 év után új dalokkal előállni, és virtuálisan színpadra lépni, az azonban egészen biztos, hogy az ABBA visszatérése a könnyűzene aktuálisan talán legnagyobb szenzációja, mi pedig megnéztük, hogy a nosztalgiafaktoron túl is van-e még bennük kraft.
A pénz kultúrája, a kultúra pénze
Az ok-okozati összefüggések misztériumába bonyolódhattunk bele Zalatnay Saroltának és Kásler Miklósnak köszönhetően. Előbbi egyszer csak egy fideszes rendezvény közepébe csöppent, majd ha már ott volt, aláírta Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! petíciót, és fideszes országgyűlési képviselőkkel fotózkodott. Utóbbi néhány nappal később 10 millió forint támogatást adott az énekesnőnek a saját keretéből. Nehéz nem levonni a következtetést, miszerint megéri a NER-hez dörgölőzni. Egy jól irányzott aláírás tízmillió forintot is érhet.
Irányt adott a a Vidnyánszky Attila által szervezett színházi fesztiváltól, a Nemzeti Színházban megrendezett MITEM-től kapott pénzének a világ egyik legsikeresebb színházi rendezője, Robert Wilson, aki csak azért nem mondta le társulatának előadását, hogy ne a budapesti közönséget büntesse, de közleményben jelezte, nem ért egyet az SZFE modellváltásának módjával, ezért a FreeSZFE-nek adja bevétele felét.
Az SZFE-ben közben lázasan próbálták felvenni a kapcsolat az idén aranydiplomás Cserhalmi Györggyel, ám a színészhez valahogy mégsem jutott el a meghívó az ezt ünnepelni hivatott rendezvényről. Cserhalmi egyébként már hetek óta nevet azon, hogy – mint fogalmazott – mennyire betojtak a Magyar Művészeti Akadémián tartott székfoglaló beszédétől. Bárdos András új műsorában a hvg360-on pedig többek között arról is beszélt, hogy a kiábrándultság milyen stációin ment keresztül, és hogy a legnagyobb ellenfele semmiképp sem a politika vagy a rosszakarók, hanem a betegség.
A határok átlépéséről számoltak be nekünk a Spirit Színház volt munkatársai, a vallomásaik pedig nem maradtak következmények nélkül.
Mint ahogy lett következménye annak is, hogy egy mese rasszista előítéleteket mutatott be, és közben sértő volt az örökbefogadó családokra és a hajléktalan emberekre nézve is.
Ha lemaradt volna róluk, ezeket a cikkeinket ajánljuk még az elmúlt hónapból:
- Hogyan lett egy Instagram-kompatibilis áloméletből megrázó valóság? Gabby Petito története
- Miért ért véget Donald Trump megválasztásával az ártatlanság kora? Interjúnk Sean Baker filmrendezővel
- Mit érnek a graffiti a tálibok ellen? Az afgán street art művész Samszia Hasszani harcai
- Hogy lehet összehozni Alföldi Róbertet és Vidnyánszky Attilát egy színpadra? Törőcsik Mari csodája
- Lehet-e értelmet találni a létezésben akkor, amikor történelmi válságban vagyunk, a Föld pedig elpusztul? Sally Rooney válasza
- Mit tesz velünk a mindent a velejéig átható korrupció? Schwechtje Mihály tanmeséje
- Hogy néznek ki a nők, ha felszabadultak? Pakosz Anna festő galériája
- Hogy lehet valaki vagány csirkefogó, kemény zsaru, romantikus hősszerelmes? Jean-Paul Belmondo arcai
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
