1951-ben 22 grönlandi gyereket szállítottak Dániába azzal a céllal, hogy az ekkor még gyarmati Grönlandra (amely 1953-tól már Dánia autonóm tartománya) dánul beszélő elitet neveljenek ki. A négy és kilenc év közötti gyerekeket elszakították a családjuktól, eleinte egy közös otthonba, majd dán nevelőszülőkhöz kerültek. A kísérlet során az áldozatok még a dán királynővel is találkoztak – emlékeztet a BBC.

Másfél évvel később a huszonkettőből tizenhat gyerek tért vissza Grönlandra, hatukat dánok fogadták örökbe. A hazatérő gyerekek a családjukhoz való visszatérés helyett ráadásul árvaházba kerültek, és dán nyelvű iskolában kezdtek tanulni. Az egyik áldozat, Kristine Heinesen elmondása szerint tilos volt nekik még a grönlandi nyelv használata is, de nem játszhattak a helyi gyerekekkel sem, így teljesen elszigetelődtek.

A kísérlet – amelyről 2010-ben filmes feldolgozás is készült Dániában Eksperimentet (Kísérlet) címmel –, az identitásuk elvesztése hosszú távú hatásokkal is járt az áldozatok számára. Egy 2020-as jelentés alapján mintegy felük küzdött mentális problémákkal és alkoholizmussal, volt, aki hajléktalanná vált, egyikük pedig öngyilkos lett.

A felperesek egy összesen 22 gyerekből álló csoport tagjai voltak, amelynek tagjait 1951-ben elszakították bennszülött családjaiktól és Dániában, dán szellemben nevelték őket. A hatóságok azt gondolták, hogy ezáltal olyan, „új típusú” grönlandi embereket nevelhetnek fel, akik elősegíthetik a terület modernizálását és példaképként állhatnak a bennszülöttek elé.

Tavaly novemberben a kísérlet hat – ma már 70 év feletti – áldozata beperelte Dániát, a miniszterelnök akkor már nyilvánosan bocsánatot kért.

Az egykori brutális kísérlet áldozatainak a bíróság 250 ezer dán koronát, azaz megközelítőleg 12,7 millió forint kárpótlást ítélt meg. A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen a szerdai személyes bocsánatkérés során hangsúlyozta, hogy a kísérlet embertelen, esztelen és szívtelen volt.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: