Augusztus 23-án a kijevi Olimpiai Stadionban, üres lelátók előtt találkozott egymással két ukrán csapat, a Sahtar Donyeck és a Metaliszt Harkiv. Ugyan a Sahtar közel került a gólhoz Mihajlo Mudrik kapufájával, a meccs végül 0-0-val végződött. A gólok mellett kivételesen a légvédelmi szirénák is elmaradtak.

Ezzel a mérkőzéssel vette kezdetét a 16 csapatos ukrán első osztályú labdarúgó-bajnokság, éppen az ukrán nemzeti zászló napján és mindössze egy nappal Ukrajna függetlenségének napja előtt.

Bár a mérkőzést végül nem kellett félbeszakítani – korábban a nemzeti ünnep miatt az ukrán és az amerikai vezetés is fokozott orosz légi csapásokra figyelmeztetett –, kisebb csoda, hogy a csapatok egyáltalán el tudták kezdeni az idei szezont. A bajnokságból így is hiányzik két csapat: az FC Desna Csernyihiv, amelynek még márciusban tette a stadionját a földdel egyenlővé egy orosz rakétatámadás, és az FC Mariupol, melynek szintén lerombolták a stadionját, a város ráadásul orosz kézen van május vége óta. Az FC Lviv első mérkőzését pedig el kellett halasztani.

Az FSC Mariupol elnöke, Olekszandr Jarosenko nézi csapata FC Nyva elleni bemelegítő mérkőzését a Kijevtől 20 kilométerre északra lévő aprócska Demydiv falusi stadionban 2022. augusztus 20-án.

AFP / DIMITAR DILKOFF

A két kieső helyére a fent említett Metaliszt Harkiv, és a Krivij Rih érkezik, de ők sincsenek könnyű helyzetben. Utóbbi Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosának csapata, jelenleg 40 kilométerre a frontvonaltól edzenek. Trénerük az a Jurij Vernydub, akinek az irányítása alatt verte meg a moldovai Sheriff Tiraspol a későbbi bajnok Real Madridot a Bajnokok Ligája csoportkörében tavaly szeptemberben, majd a háború kitörése után, 56 évesen csatlakozott az ukrán fegyveres erőkhöz, hogy aztán júniusban átvegye a tavaly még másodosztályú csapatot.

Szolgálat alól felmentve

A csapatok felkészülését a háború árnyékában roppant nehéz volt megszervezni, és nem csak azért, mert a játékosok mind katonakorú férfiak. Utóbbin az ukrán katonai vezetés segített, amikor a sport közösségösszetartó, szimbolikus jelentőségére való tekintettel a klubcsapatok játékosait felmentette a katonai szolgálat alól. Az Ukrán Labdarúgó-szövetség elnöke, Andrij Pavelko a Guardian című brit lapnak adott interjújában pedig arról beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij elnök még egy májusi beszélgetésen biztosította a támogatásáról, továbbá leszögezte, hogy az első osztályú bajnokságot mindenképpen meg kell tartani, mégpedig otthon, Ukrajnában.

Az ukrán vezetés egyébként nemcsak a futballistákról gondolja azt, hogy többet érnek az országnak a pályán, mint a fronton. Eltávot kapott Olekszandr Uszik nehézsúlyú bokszvilágbajnok is, aki augusztus 20-án védte meg a profi boksz négy szervezeténél (WBA, IBF, WBO, IBO) őrzött címét Anthony Joshuával szemben a szaúd-arábiai Dzsiddában.

Vlagyimir Klitschko ukrán nehézsúlyú ökölvívó bajnok és Olekszandr Usyk ukrán bokszoló az 56. WBC Boksz Világtanács kongresszus hivatalos megnyitóján Kijevben, Ukrajnában, 2018. október 01-én.

AFP / Vladimir Sindeyeve / NurPhoto

A 35 éves, veretlen Uszik a háború kitörése után sok más ukrán küzdősportolóhoz hasonlóan azonnal beállt a seregbe, nem sokkal később azonban eltávot kapott, hogy nyugodtan készülhessen a Joshua elleni visszavágóra. Az ukrán fenomén a meccset felvezető médiakampány során mindent megtett, hogy hazája háborús erőfeszítéseit népszerűsítése: kozák viseletben mutatkozott, kozák frizurát vágatott, és ukrán nótára fakadt – a győzelmet pedig többek között a háborúban harcoló katonáknak ajánlotta.

Az ukrán Premier Leauge finom szólva speciális körülmények között startolt el. A csapatok zárt kapus meccseket játszanak, azzal a feltétellel, hogy ha a légiriadó a mérkőzés alatt több mint egy órán keresztül szól, a bíró – katonai tanácsadók javaslatára – dönthet úgy, hogy a játékot lefújják és azonnal a legközelebbi bunkerbe vonulnak.

Jó pár csapatnak el is kellett hagynia Ukrajnát: a nemzetközi szintéren még versenyben lévők közül a Dinamo Kijev a lengyelországi Łódźban, a Dnyipro-1 Szlovákiában, a Zorja Luhanszk Varsó közelében edz. A tavalyi szezonban nem is hirdettek bajnokot az ukrán első osztályban, az UEFA (az Európai Labdarúgó Szövetség) ezért úgy döntött, hogy a beszüntetéskor élen álló Sahtar Donyeck mehet a Bajnokok Ligája csoportkörébe; ők Szlovéniában készülnek a megmérettetésekre. A donyecki csapat egyébként a Real Madriddal, a Lipcsével és a Celtickel találkozik majd a BL-ben.

A háború miatt a FIFA engedélyezte az Ukrajnában és Oroszországban légióskodó focistáknak, hogy 2023 nyaráig szüneteltessék szerződésüket klubjukkal és kölcsönben máshová menjenek. A Felcsút emiatt üdvözölhette idén az iráni csatár Shahab Zahedit, aki a Zorjától jött el. A Sahtar Donyeck eddig híres volt arról, hogy sok külföldi játékost, főleg brazilt foglalkoztat, többen ugródeszkaként tekintettek a klubra és kerültek onnan az európai topligákba. A Sahtar nem egyszer tudott elég jól keresni ezen, elég csak mondjuk  Fernardinhora gondolni, aki 8 évig volt a Sahtar játékosa, mielőtt a Manchester Cityhez igazolt volna 40 millió euróért. A "Brazil Kolóniának" egyelőre vége, a Sahtar jelenleg főként ukránokból áll, a légiósok elmenekültek a csapattól.

Ismaily, a Sahtar Donyeck (b) és Rodrygo, a Real Madrid játékosa a labdarúgó Bajnokok Ligája D csoportjának harmadik fordulójában játszott Sahtar Donyeck - Real Madrid mérkőzésen Kijevben 2021. október 19-én.

MTI / EPA / Szerhij Dolzsenko

Két óra boldogság

A háború mellett óriási bravúrnak számít az is, hogy az ukrán nemzeti válogatottnak csak kevésen múlott, hogy végül nem jutott ki az idei katari világbajnokságra: Skóciát még megverték a selejtezőben, Wales ellen azonban 1-0-ra kikaptak. A Skócia elleni 3-1 után Zelenszkij elnök személyesen köszönte meg a csapatnak a „két óra boldogságot”, amitől addigra „elszoktak”.

A Dinamo Kijevnek köszönhetően az ukránok a Bajnokok Ligája selejtezőkből sem hiányoztak. Az ukrán csapat meccseit Łódźban sok, a városban és környékén elszállásolt ukrán menekült látogatja, ráadásul a német Zeit tudósítása szerint a közeli Uniejów polgármestere, Józef Kaczmarek a csapat Sturm Graz elleni győzelme után meghívta az egész Dinamót a helyi kastélyba vacsorázni, a Fenerbahçe elleni mérkőzésre pedig három busznyi ukrán menekültet utaztatott el szurkolni a saját költségén. Az isztambuli visszavágón a hazai szurkolók az ukrán csapat góljára La-la-la-la, Vlagyimir Putyin skandálásba kezdtek – a Dinamo ki is ejtette őket a Bajnokok Ligájából. Ugyanez már nem sikerült a Benfica ellen, a lisszaboniak összesítve 5-0-ra verték a kijevi együttest.

A hazai bajnokságban még van esélye a Dinamónak, az ukrán Premier League-t hagyományosan vagy ők, vagy a Sahtar Donyeck nyeri, előbbi 16-szor, utóbbi 13-szor volt eddig bajnok. A csapat ezen felül az Európa-ligában folytathatja a nemzetközi szereplést, ahogy a Dnyipro-1 is, a Zorja Luhanszk és a Vorszkla Poltava pedig a Konferencia Liga-selejtezőben indulhat majd.

Nicolas Otamendi, a Benfica (j2) és Artyem Beszjedin, a Dinamo Kijev játékosa (j3) a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének negyedik fordulójában játszott Benfica - Dinamo Kijev visszavágó mérkőzésen Lisszabonban 2022. augusztus 23-án.

MTI / EPA / LUSA / Tiago Petinga

Nem ma kezdődött

A háborús futball nem ismeretlen Ukrajnában, és nem 2022-ben kezdődött, sőt nem is 2014-ben, amikor a donyecki harcok miatt Kijevbe kellett költöznie a Sahtarnak. A náci megszállás alatt lévő Kijevben éppen nyolcvan évvel ezelőtt játszotta a híres „halálmeccset” a nagyrészt volt Dinamo Kijev játékosokból álló FC Sztart, a helyi kenyérgyár, és az FC Flakelf, a Luftwaffe képviseletében.

Magukról a mérkőzésekről – kettő volt ugyanis, mindkettőt megnyerték az ukrán kenyérgyári munkások – rengeteg mítosz született. A szovjet történetírás ambivalensen kezelte az FC Sztart legendáját, egy ideig tabu téma volt a „halálmeccs”, később viszont szobrot állítottak a tiszteletükre. Ami biztos, hogy a német sport fölényét demonstrálni hivatott mérkőzések megalázó vereséggel zárultak a Flakelfre nézve (5-1, majd 5-3), és végzetes követketkezményei voltak az ukrán játékosok számára.

Nem sokkal a második, „halálmeccs” után a focistákat letartóztatta a Gestapo, egyikük belehalt a kínzásokba, a többiek a Babij Jar-i táborba kerültek, ahol egy évvel korábban 30 ezer kijevi zsidót mészárolt le egy náci Einsatzgruppe – a mészárlás helyszínén felállított emlékművet március elején érte orosz bombatalálat. Babij Jarban további három Sztart játékost gyilkoltak meg, amikor a Vörös Hadsereg megalakulásának évfordulóján elkövetett bombatámadások megtorlásaként minden harmadik foglyot kivégeztek a megszállók. A letartóztatások és a későbbi internálás hivatalos indoka az volt, hogy mivel a Sztart játékosai korábban a Dinamo Kijevben, a Belügyminisztérium csapatában fociztak, NKVD (a KGB jogelődje) ügynöknek minősülnek.

A kenyérgyári csapat története több filmet inspirált, például az 1981-es „Menekülés a győzelembe” címűt, Sylvester Stallone, Michel Caine, Pelé sztártrióval, de állítólag Fábri Zoltán „Két félidő a pokolban” című drámájához is ez a történet adta az alapötletet. 2012-ben Andrej Maljukov orosz rendező filmesítette meg a történetet; a „Meccsben” a Sztart hősei oroszul, míg a nácikkal kollaborálók ukránul beszélnek.

Nyitóképünkön az FSC Mariupol elnöke, Olekszandr Jarosenko nézi csapata FC Nyva elleni bemelegítő mérkőzését a Kijevtől 20 kilométerre északra lévő aprócska Demydiv falusi stadionban 2022. augusztus 20-án. Fotó: AFP / DIMITAR DILKOFF