Perek a Covid-oltások miatt: bebizonyítható, ha a vakcina a hibás?
Sokan szenvedtek komoly tünetektől azután, hogy megkapták a koronavírus elleni védőoltást. Mivel a fertőzés terjedése egybeesett az oltási kampánnyal, és a panaszok nagyon hasonlóak a hosszú Covid tüneteihez, nehéz különválasztani, hogy a tünetek oka valóban a védőoltás vagy inkább egy esetleges – azzal párhuzamos – megfertőződés volt. Mindenesetre Németországban hétfőn elkezdődik az első olyan kártérítési per, amelyet a vakcina mellékhatásai miatt indítottak a német gyártó, a BioNTech ellen. A Deutsche Welle riportja.
- Biztonságos egyszerre felvenni az influenza és a koronavírus elleni védőoltást?
- Nem várt felfedezést tettek magyar tudósok, amikor a Covid eredetét kutatták
- Áttörést érhettek el magyar kutatók: a daganatok ellen már használják, most újabb fegyver jöhet a súlyos Covid elleni harcban
„Azzal kezdődött, hogy átizzadtam naponta legalább öt pólót” – emlékezett vissza kálváriája legelejére a Berlinben élő magyar fiatalember, Ferencz Dániel. „A háziorvosom azonnal teljes kivizsgálást rendelt el, és adott egy huszonnégy órás vérnyomásmérőt. Azon az estén nyugodtan ültem a kanapén, és egy filmet néztem, amikor a vérnyomásom hirtelen az egekbe szökött. Hívnom kellett a mentőket, akik azonnal kórházba vittek.
Onnan ugyan további vizsgálatok után hazaengedtek, de a rákövetkező napokban megváltozott az életem. 14 órára nőtt az alvásigényem. Ha reggel kimentem zuhanyozni és készítettem egy szendvicset, órákra vissza kellett feküdnöm. Végül egy charlottenburgi klinikán diagnosztizálták a szívizomgyulladásomat, és ráírták a zárójelentésemre, hogy a betegség összefüggésbe hozható a BioNTech-Pfizer oltással. A betegség mellett azonban további kínzó tünetek jelentkeztek. Másfél évet vett el az életemből a koronavírus elleni védőoltás” – magyarázta a 35 éves férfi.
Precedens értékű per
Amíg tartott a koronavírus-járvány, több mint 13 milliárd adag vakcina fogyott el világszerte. Csak Németországban rekordmennyiségű, 192 millió adagot használtak el: soha nem kapott még ennyi ember ilyen rövid idő alatt egy vagy több védőoltást ugyanazon betegség ellen. Bár az átoltottság fontos volt a járvány leküzdésében, nem mindenki viselte jól az oltást sem. Sőt, vannak, akik máig annyira szenvednek a tünetektől, hogy nem képesek normális életet élni.
Hétfőn kezdődik a tárgyalása annak a kártérítési pernek, melyben a koronavírus elleni védőoltás mellékhatásai miatt 150 ezer eurót (56 millió forintot) követel egy német nő az oltóanyagot gyártó BioNTech cégtől.
Németországban több mint 64 millió oltást adtak be csak a Pfizer-BioNTech-vakcinából. Ez az első ilyen eljárás a Covid-oltás mellékhatásai miatt, de két ügyvédi iroda már 350 ügyfelet pertársaságba szervezett a gyártóval szemben. A Reuters úgy tudja, hogy a vakcinák európai megrendelője, az Európai Unió a vakcinagyártókkal kötött szerződésekben kötelezettséget vállalt a gyógyszercégek jogi és kártérítési költségeinek a megfizetésére, ami azzal függhet össze, hogy nem volt elég idő a vakcinák tudományos tesztelésére.
Én nem akarok újabb éveket elpazarolni az életemből emiatt a vakcina miatt.
Inkább kivárom, amíg precedens értékű ítélet születik, és remélem, hogy utána már könnyebben ítéli meg az állam a kártalanítást a többi érintettnek is” – mondta Ferencz Dániel.
A képzőművész jó hosszú listát mellékelhet majd a Tartományi Egészségügyi és Szociális Hivatalhoz benyújtandó kérelme mellé, ugyanis diagnosztizált szívizomgyulladása mellett pocsék májértékekkel, hónapokig tartó izzadással, 15 kilogrammos súlyvesztéssel, aranyérrel, bőrproblémákkal és hátfájással is meg kellett küzdenie. Nem beszélve a nem szűnő fáradtságról, amely másfél évre teljesen munka-, de valójában életképtelenné tette.
„A röhej az volt, hogy a háziorvosom már alig tudott mivel kiírni. Mert bár a szívizomgyulladásból körülbelül fél év alatt felépültem, a posztvakcinás szindrómára egyszerűen nem volt rubrikája. Akkoriban sokan még kétségbe vonták a lehetséges összefüggést az oltás és a tünetek között.
Ezért a praxis, ahová tartozom, mindig valamelyik járulékos tünetemmel indokolta a betegállományba vételt” – mondta.
Mi az a posztvakcinás szindróma?
A koronavírus elleni védőoltás után jelentkező tünetek közül sokan észleltek fájdalmat az injekció beadásának helyén, fáradtságot, fejfájást vagy hidegrázást. Ezek a tünetek azonban az oltás utáni normális reakcióinak számítottak, és viszonylag rövid idő után megszűntek. A posztvakcinás szindróma ennél sokkal komolyabb dolog. Sajnos egyelőre senki nem tudja biztosan, hogy pontosan mi mindenben nyilvánulhat meg.
Az úgynevezett hosszú Covidhoz, vagyis a koronavírus megbetegedésen átesetteknél hosszabb távon megfigyelhető egészségügyi problémákhoz hasonlóan a posztvakcinás szindróma is olyan tünetegyüttes, amely főleg „krónikus fáradtság-szindrómaként” (CFS: Chronic Fatigue Syndrome) írható le, migrénnel, izomfájdalommal, szív- és érrendszeri megbetegedéssel párosulva.
Bármilyen sokrétűek is ezek a tünetek, egyvalami közös bennük: röviddel a koronaoltás után jelentkeztek az érintetteknél. És mivel a mellékhatások időben ennyire szorosan kapcsolódtak a beadott injekcióhoz, sokak számára egészen kézenfekvőnek tűnt posztvakcinás szindrómára gyanakodni.
„Az érintettek szempontjából ez teljesen érthető” – mondta a berlini Charité Egyetemi Klinika és a Német Neurodegeneratív Betegségek Központja helyi kirendeltségének munkatársa, Harald Prüß. A szakember ugyanakkor azt is hozzátette, hogy szerinte a posztvakcinás szindrómában szenvedő betegek nagyságrendjét alaposan túlbecsülik.
A Németországban forgalomban lévő oltóanyagokért és gyógyszerekért felelős állami hatóság, a Paul Ehrlich Intézet, amely rendszeresen tett közzé jelentéseket a koronavírus elleni vakcinák biztonságosságával kapcsolatban, 2022. október 31-ig csaknem 51 ezer olyan esetről kapott értesítést, amelyeknél a Covid-19 oltással összefüggésbe hozható súlyos mellékhatások gyanúja vetődött fel.
Hogyan diagnosztizálják?
A Charité Neurológiai Klinikájának poszt-Covid-rendelésén Harald Prüß sok olyan pácienssel találkozik, akik úgy gondolják, hogy posztvakcinás szindrómában szenvednek. Sem Prüß, sem más – a témát kutató – szakember nem tagadja az oltás okozta súlyos egészségkárosodások létezését, ahogy azt sem, hogy az érintetteknek segítségre van szükségük.
Az első és legfontosabb jel arra vonatkozóan, hogy a fejfájásnak, a kimerültségérzésnek vagy az izomgyengeségnek valóban köze lehet a vakcinához, az az oltás óta eltelt idő. Amennyiben a tünetek néhány nappal vagy héttel az oltás beadása után jelentkeznek, akkor lehetséges az összefüggés. De hogy ténylegesen fennáll-e, az csak ritkán mondható ki teljes bizonyossággal – állítja a neurológus. Nem létezik ugyanis ezzel kapcsolatban egyetlen, tudományos körökben általánosan elfogadott biomarker sem: vagyis olyan objektíven mérhető jelzőanyag, amely alkalmas lenne e szindróma kimutatására.
Ilyen biomarker lehetne például egy bizonyos antitest, amelyet a szervezet az oltóanyagra válaszul termel. Kutatók például egy speciális antitestet fedeztek fel azoknak az embereknek a vérében, akiknél a védőoltás után szívizomgyulladás alakult ki. A szívizomgyulladás a BioNTech/Pfizer cég Comirnaty nevű vakcinájával történő oltás ritka mellékhatásának számít.
Az agyi vénás sinus trombózis (CVST) kialakulásának megnövekvő gyakoriságát ugyanakkor egy másik oltóanyaggal, az AstraZeneca vektorvakcinájával hozták összefüggésbe. „Ritkán előforduló esetekről volt ugyan szó, az azonban egyértelmű volt, hogy a vakcina beadása után egyeseknél az agyi vénás trombózis egy nagyon specifikus mintázata alakult ki. Ez a típus máshonnan nem ismert, mivel egy nagyon specifikus típusú ellenanyaghoz kapcsolódott” – magyarázta Prüß.
A fejfájás, a krónikus fáradtság-szindróma vagy a szív- és érrendszeri problémák nem a világjárvány és az ahhoz kapcsolódóan indított oltási kampányok kezdete óta nehezítik meg az emberek életét. „Naponta 30 új szklerózis multiplex-diagnózist állítanak fel csak Németországban” – mondott példát a szakember. Az, hogy mindezeket a tüneteket egyértelmű bizonyítékok hiányában a védőoltásnak tulajdonítjuk, aligha segít ezeken az embereken.
Pontos diagnózis nélkül ugyanis hatékony terápiát sem lehet kidolgozni.
Prüß kollégáival együtt azon az állásponton van, hogy a legtöbb kórképnek, amellyel páciensek a Charité rendelőjébe érkeznek, más ok áll a hátterében. A valódi posztvakcinás szindróma szerintük nagyon ritka.
Mi történik a szervezetben?
Az emberi immunrendszer rendkívül bonyolult, és az igazság az, hogy máig nincs megbízható tudományos magyarázat azzal kapcsolatban, hogy egész pontosan mi zajlik le egy posztvakcinás beteg szervezetében.
Christine Falk immunológus feltételezése szerint a problémát egy keresztreakció okozhatja, mégpedig a vakcina és az úgynevezett tüskefehérje között. (Ez utóbbi fehérjét használja a koronavírus a sejtekhez való dokkoláshoz és bejutáshoz). Több hosszú-covidos páciensnél és jó néhány posztvakcinás betegnél figyeltek meg – a tüskefehérjék elleni antitest-képződésen túl – egyfajta keresztreakciót, amelynek során úgynevezett autoantitestek is képződnek, és előfordulhat, hogy ezek felismerik és megtámadják a szervezet saját szöveteiben vagy szerveiben lévő specifikus fehérjéket vagy más molekulákat.
Ezért aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy
az úgynevezett hosszú Covid betegség – vagyis a koronavírus-fertőzést követően krónikusan jelentkező tünetek – és az oltás okozta hosszútávú tünetek hasonlíthatnak egymásra.
Az immunrendszer ugyanis hasonló folyamatokon megy végig.
A kutatók hasonló jelenséget figyeltek meg a sertésinfluenza, pontosabban a H1N1-kórokozó elleni vakcina esetében. Ugyan nagyon kevés embernél jelentkezett, de előfordult, hogy mind maga a fertőzés, mind az ellene kifejlesztett oltóanyag a központi idegrendszer krónikus betegségét idézte elő, egész pontosan az ébrenlétet és az alvást is érintő bonyolult működési zavart, a narkolepsziát.
Ott azért volt könnyebb a megbetegedéseket az oltáshoz kötni, mert egyrészt az érintettek genetikai állománya, amely kedvezett a betegség kialakulásának, nagyon hasonló volt. Ezen kívül az is segített, hogy viszonylag kevesen fertőződtek meg a H1N1-vírussal.
A koronavírus ellen azonban emberek millióit oltották be, miközben ezzel egyidejűleg további milliók fertőződtek meg. Falk szerint ezért elég ritkán lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a posztvakcinás szindrómásként kezelt betegek nem kapták-e el a fertőzést röviddel az oltás előtt vagy után. Ahhoz, hogy az érintettek sokrétű tüneteit kétséget kizáróan az oltásnak lehessen tulajdonítani, ki kellene zárni, hogy bármikor is megfertőződtek a koronavírussal. Ez pedig a legritkább esetben megoldható.
Szerzők: Julia Vergin és Valaczkay Gabriella. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Felgyógyultak a Covidból, helyette jött a szorongás és az álmatlanság
Egyre több egykori koronavírus-fertőzött számol be neurológiai tünetekről hónapokkal azután is, hogy gyógyultnak nyilvánították. Nemzetközi kutatások szerint a jelenség a fertőzöttek harmadát is érintheti, sokan vannak, akik fél évvel a betegség után sem tudnak visszatérni normális életükhöz. A jelenséget a magyarországi poszt-Covid-ambulanciákon is észlelik.
Emberek, akik hónapokra, évekre beleragadnak a fáradtságba – és alig mutatkozik remény a változásra
Több tünete ismert a krónikus fáradtság szindrómának, mint terápiája. Viszonylag ritka kór lévén gyakran félrediagnosztizálják, pedig a Covid utóhatásaként egyre többeket érinthet.
