A böjt évezredek óta része a vallási és spirituális gyakorlatoknak, de része tulajdonképpen a mindennapjainknak is, a vacsora és a reggeli közötti időszak, ha nem is hosszú, de mégiscsak egyfajta böjt (erre utal a reggeli angol elnevezése például: breakfast, azaz megtörni a böjtöt).  
 
Egyre több tudományos kutatás jut arra a következtetésre, hogy a böjtnek pozitív hatása van az anyagcserénkre, a sejtjeinkre, az általános egészségünkre. Olyan biohack ez, amely ráadásul ingyenes.  

Böjt és autofágia
 
A böjt egyik legfontosabb hozadékának a tudományos magyarázatát Oszumi Josinori japán sejtbiológusnak köszönhetjük, aki 2016-ban Nobel-díjat kapott a sejtmegújulás, az úgynevezett autofágia folyamatának élettani hátterére vonatkozó kutatásaiért. A görög eredetű szó „önemésztést” jelent, ez a szervezet módszere arra, hogy kitakarítsa a sérült sejteket, lebontsa a már nem jól működő sejtalkotórészeket, hogy ezeket a sejtek újra felhasználják vagy energiát termeljenek belőle.  

A böjt pedig beindítja az autofágia folyamatát, lényegében ráveszi a szervezetet, hogy természetes módon „javítsa meg” önmagát.   
 
Dr. Leiszter Katalin, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusa a böjt hasznosságát azzal is alátámasztja, hogy ennek során bizonyos hormonok – például az éhezés során felszabaduló glükagon – termelődése és egyéb más hormonok együttes hatása serkentheti az autofágia folyamatát, tehát elősegítheti a sejtmegújulást. 
 
Mint a Semmelweis Egyetem közleményéből kiderül, számos böjttípus ismert, de manapság az egyik leggyakoribb, és talán a hétköznapokban legkönnyebben kivitelezhető az úgynevezett 16/8-as időszakos böjt. Ezekben a rövidebb ideig tartó böjtökben nem feltétlenül az a lényeg, hogy mit eszik valaki, hanem az, hogy mikor. A 16/8-as böjt esetén a nap 24 órájából 16 órát éhezik az ember, és a fennmaradó 8 órában – késő délelőttől kora estig – táplálkozhat, így 16 órában a hormonális változások következtében a sejtmegújulás, vagyis az autofágia előnyösebben működhet.  

Böjt és ketózis
 
Amikor nem veszünk magunkhoz étel, a szervezet kénytelen más módokat keresni az energiatermelésre, például a glükóz, azaz a cukorraktárak felhasználásával. Ahogy fogytán lesz a glükóz, a szervezet anyagcseréje megváltozik, és elkezdi az eltárolt zsírt égetni energiaként. Ilyenkor a szervezet elkezd úgynevezett ketonokat (ezek a zsíranyagcsere melléktermékei) termelni, azaz a ketózis állapotába kerül. Innentől pedig a böjt számos előnye elkezd érvényesülni. Ezek annak függvényében változnak, hogy hány órán át böjtölünk.

A vízböjt fázisai

Nézzük is akkor a különböző fázisokat és az ezekkel járó előnyöket.  
 
16 óra – Ez a klasszikus időszakos böjti ablak, és a legcélszerűbb „kapudrog” a koplaló életmódhoz. A szervezet már ennyi idő alatt elkezd növekedési hormont kiválasztani, amely segíti a zsírégetést, és lassítja az öregedési folyamatokat. Nagyjából ez az időszak, amikor a legtöbb ember elkezd ketonokat is termelni, vagyis a szervezete a cukor égetéséről átáll a zsírégetésre. Az agyat energiával ellátó ketonok ráadásul egy kitisztult tudatállapothoz is hozzásegítenek.  
 
17-24 óra – Beindul az autofágia, a sejtek elkezdik megjavítani önmagukat, kipucolják az elhasznált alkotórészeket, és ezzel segítenek a betegségek megelőzésében. A bélfal sejtjei is elkezdenek regenerálódni. Elkezdődik a fogyás is.  
 
36 óra – Rákapcsol a zsírégetés, ennek az időablaknak öregedésgátló hatása is van, javul a vércukorszint kontrollja, és a szervezet nemcsak az extra súlytól és víztől kezd el megszabadulni, hanem az extra hormonoktól is, ami segíthet helyreállítani a hormonegyensúlyt.  
 
48 óra – Újraindulnak a dopaminreceptorok, a böjtölőt boldogság tölti el, és mivel a szervezet már régóta nem jutott táplálékhoz, az érzékszervek elkezdenek kiélesedni, a boldogsághoz éberség is kapcsolódik – az őseink ebben az állapotban indultak neki vadászni, hogy táplálékot szerezzenek.  
 
72 óra – Az immunrendszer regenerálódik, gyógyulásnak indulhatnak az izom- és csontrendszeri sérülések.