Két indiai állam is bejelentette a közelmúltban, hogy súlyos pénzbírsággal, akár börtönbüntetéssel sújtaná azokat, akik az élelmiszereket köpködéssel, vizelettel és egyéb módon beszennyezik – írja a BBC.

Az északi Uttarakhand állam akár 100 ezer rúpiát is fizettetne a szabályszegőkkel, a szomszédos Uttar Prades állam pedig szigorú törvények bevezetésében látná a megoldást.

Mindennek az az előzménye, hogy a közösségi médiában elkezdtek olyan videók terjedni, amiben helyi bódék, éttermek személyzete az általuk eladott ételre köpköd, és volt olyan felvétel is, amelyen egy háztartási alkalmazott vizeletet kever a készülő ételbe.

Nem meglepő, hogy e tartalmak miatt elkezdtek ömleni az élelmiszer-biztonság miatt aggódó kommentek, és ahhoz sem kellett sok, hogy az ügy vallási színezetet kapjon. Hamar szárnyra kapott a híresztelés, hogy az ételhez vizeletet keverő nő muszlim volt, ám ezt tényellenőrző oldalak később cáfolták, és a rendőrség is hindu vallásúként azonosította.

A koronavírus-járvány idején egy sor hamisított videó keringett a közösségi médiában, amelyekben muszlimok köpködve, tüsszentve vagy tárgyakat nyalogatva fertőztek meg embereket. A videók még jobban kiélezték a vallási polarizációt, ami amúgy is kényes téma Indiában. Az ételek, étkezési szokások nagyon meghatározók a kulturálisan sokszínű országban, hiszen mélyen összefonódnak a vallással és a kasztrendszerrel. Az étkezéshez fűződő normák, tabuk gyakran konfliktus forrásai az egyes közösségek között.

Mindenesetre az élelmiszerbiztonságot illetően úgy tűnik, országszerte lesújtó a helyzet: hatósági becslések alapján a higiéniailag kifogásolható élelmiszerek évente közel 600 millió fertőzést és 400 ezer halálesetet okoznak.

Szakértők szerint oka lehet ennek az élelmiszerbiztonsági törvények nem megfelelő betartása, betartatása és a tudatosság hiánya is. Az apró konyhák, piszkos edények, a szennyezett víz, a nem megfelelő szállítási és tárolási gyakorlatok egyaránt fokozzák az élelmiszerbiztonsági veszélyfaktorokat.

A kormányzó párt döntéshozói szerint szigorú törvények kellenek ahhoz, hogy visszaszoruljanak az élelmiszerbiztonságra káros gyakorlatok, az ellenzék szerint viszont megkérdőjelezhető a leendő törvények hatásossága, részben azért is, mert visszaélésekre adhatnak okot például a muszlimokkal szemben.

Az ételbe köpködő árusok videói után Uttarakand állam magas bírságokat rótt ki a szabálysértőkre, kötelezővé tette a szállodai személyzetek rendőrségi ellenőrzését és a konyhák bekamerázását. Uttar Prades államban emellett azt is kötelezővé tennék, hogy a vendéglátósokat vegyék nyilvántartásba, a szakácsok és a pincérek pedig viseljenek maszkot, kesztyűt. Az ételekbe köpködést 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék.