Kapjon le egy könyvet a polcáról, mert rengeteg előnye van, ha napi szokássá teszi az olvasást
Ha olvasási szokásai kimerülnek a Facebook-bejegyzések, rövid hírek vagy a gyorsrizs csomagolásán található utasítások böngészésében, akkor sok mindenről lemaradhat, és nem is csak az olvasmányélményekre gondolunk. A könyvek ugyanis a kreativitásra, a koncentrációkészségre és a stressz-szintre is hatással lehetnek, de még ezen kívül van egy sor jótékony hatása a napi olvasásnak.
Többeknek ismerős lehet az érzés, hogy elsétál otthon a könyvespolc mellett, ami roskadozik az elolvasásra váró könyvek alatt, és elgondolkodik azon, hogy igenis többet kellene olvasni, vagy legalábbis be kellene fejezni végre a hónapokkal ezelőtt elkezdett könyvet. Majd mindez gyorsan el is felejtődik a mindennapi rohanásban, amibe jobban illeszkednek a néhány másodperces TikTok-videók kikapcsolódásként. Pedig számos tanulmány kimutatta, hogy könnyedén és látványosan fejleszthetjük magunkat pusztán azzal, ha naponta akár 10-15 percre kezünkbe veszünk egy regényt vagy novellát.
Magyarországon az Eurostat tavaly októberi adatai szerint a lakosság közel fele egyetlen könyvet sem olvasott el az elmúlt egy évben, ami egyébként megfelel az uniós átlagnak. Ehhez hasonló az arány például Spanyolországban és Lengyelországban is.
Pedig az olvasás nem csupán szórakoztató tevékenység, hanem komoly hatással van az agyunk működésére és kognitív képességeink fejlődésére is. Hoztunk néhány okot, amiért érdemes nap mint nap elmélyedni egy jó könyvben, vagy legalább egy tartalmasabb cikkben.
Acélozza az agyat
A szürkeállomány az agy azon része, amely felelős a döntéshozatalért és a szociális interakciók kezeléséért. Az olvasás serkenti ezt a területet, mivel közben folyamatosan feldolgozunk új információkat és ezekhez kapcsolódó kognitív műveleteket hajtunk végre. Különösen érdekes a kutatásoknak az a megállapítása, hogy akik rendszeresen olvasnak, szignifikánsan nagyobb agytérfogattal rendelkeznek, mint azok, akik nem.
Ráadásul az agy könyvek általi működésben tartása lassíthatja (vagy akár meg is akadályozhatja) az Alzheimer-kór és a demencia kialakulását, mivel az olvasás, az írás és más szellemileg serkentő tevékenységek gyakorlása életkortól függetlenül segíthet megőrizni a memóriát és a gondolkodási képességeket is tanulmányok szerint.
Csökkenti a stresszt
A Sussex Egyetemen 2009-es kutatásában arra jutottak, hogy az olvasás akár 68 százalékkal is csökkentheti a stressz szintjét – írja a Medium. Ha már csak hat percre elmerülünk egy könyvbe, akkor is kimutathatóan csökken a pulzusszám, alacsonyabb lesz a vérnyomás, és az izmok elkezdenek ellazulni, de a valós hatásért érdemes azért legalább fél órát rászánni az olvasásra naponta. Ebben az is közrejátszik, hogy egy jól megírt regény képes kiszakítani a magunk világából, de már egy figyelmünket kellőképpen lekötő cikk is segít az ellazulásban.
A szülőknek jó hír, hogy ha magukra nincs is sok idejük a rohanós hétköznapokban, a gyerekekkel akkor is érdemes leülni olvasni, ugyanis ez is csökkenti a stresszt, ráadásul a kapcsolatunkat is mélyíthetjük a közös olvasással. Több tanulmány is azt találta, hogy azok a szülők, akik naponta olvastak a gyerekeiknek 6-18 hónapos koruk között, alacsonyabb stressz-szinttel rendelkeztek és érzékenyebbek voltak a gyerekeik igényeire; javult a hangulatuk, türelmesebbek és toleránsabbak lettek.
Bővíti a tudást
Minden egyes olvasmány új információkkal gazdagíthat, amikre ki tudja, hogy mikor lehet szükségünk. A könyveket gyakran éveken át írják és akár évtizedek tapasztalatából születnek, amit nem lehet néhány perces videós tartalommal pótolni. A digitális információs források hasznosak lehetnek és segíthetnek elindulni a kutatásban, de hogy túljussunk a felszínen és valódi tudást szerezzünk bármilyen témában, ahhoz elengedhetetlen az olvasás.
Az olvasás során új ötleteket, információkat és nézőpontokat sajátíthatunk el, amelyek segítenek bővíteni a szókincset és tudást. Amikor recepteket, magazinokat, újságokat, cikkeket vagy könyveket olvasunk, a fejünk tele lesz új gondolatokkal, amik akár jó beszélgetésindítóként is szolgálhatnak.
Fejleszti a kreativitást és a képzelőerőt
Az olvasás segít bővíteni a saját képzeletbeli világunkat is. Miközben olvasunk, aktiválódik a nyakszirti lebeny, vagyis a vizuális információk feldolgozásáért felelős terület. Ez különösen akkor hatékony, ha szépirodalmat olvasunk, mivel ilyenkor vizualizáljuk is az írók által leírt világot és szereplőket – tudományosabban fogalmazva egy absztrakt fogalmat valósággá alakítunk át az agyunkban.
A Mediumon írtak egy 2007-es kutatásról, amit az Appalachian State University és az Angelo State University készített. Ebben arra jutottak, hogy azok az egyetemi hallgatók, akik szórakozás céljából olvastak, kreatívabbá váltak, pozitívabb véleménnyel voltak a professzoraikról, vágytak a tanulásra, és könnyebben elérték a tanulmányi céljaikat is. Egy 2009-es kutatás pedig azt találta, hogy a szórakozásból olvasó egyetemi hallgatók jelentősen magasabb kreativitásról számoltak be, mint azok, akik nem olvastak.
Fejleszti a memóriát
Az olvasás javítja a memóriát is, mivel folyamatosan aktiválja az agyat. Egyrészt azért, mert szünet nélkül zajlik a szavak visszaidézése, miközben a rövid- és hosszú távú memória is aktívan működik, ahogy nyomon követjük az információkat vagy a történetet, függően attól, hogy milyen könyvet olvasunk.
Egy könyv olvasásakor meg kell jegyezni a szereplők nevét, háttértörténetüket, céljaikat, valamint a különböző mellékszálakat és fordulatokat. Ez nagy mennyiségű információ, de az agy csodálatos módon képes könnyedén raktározni ezeket. Ehhez az epizodikus memóriát használjuk, amely az olyan múltbeli eseményekre való visszaemlékezésekért felel, amelyekről nem tudjuk előre, hogy a későbbiekben még szükségünk lehet a felidézésükre.
Továbbá az olvasás erősíti a munkamemóriát is, amely segít információkat fenntartani az agyban, miközben más feladatokon dolgozunk. Mindkét memóriafajta gyengülhet az öregedéssel, de kutatások szerint azok, akik mindennap olvastak, egyaránt tapasztaltak javulást az epizodikus és a munkamemóriában. Hiszen minél többet olvasunk, annál több idegi aktivitás zajlik le az agyban, ami fokozza a teljesítményét és javítja az információk visszaidézését, sőt még a hangulatunk stabilizálásához is hozzájárul.
Növeli a figyelmet
A telefonunkon folyamatosan cikázó üzenetek és bejegyzések könnyen kizökkentenek, és akár huszonhárom percbe is beletelhet, hogy újra összpontosítsunk, miután elvonta a figyelmünket egy értesítés. Minden alkalommal, amikor egy feladatot megszakítunk egy értesítés miatt, erősödik az agy jutalmazási mechanizmusa, ami megnehezíti a koncentrálást nemcsak az adott pillanatban, hanem a későbbi feladatok elvégzése közben is.
Egy 2015-ös kanadai kutatás azt találta, hogy 2000 és 2015 között a koncentrálással töltött időszakok az átlagos tizenkét másodpercről nyolc másodpercre csökkentek. A 18-24 év közötti válaszadók 77 százaléka azt mondta, hogy amikor semmi sem foglalja le őket, akkor az első dolguk, hogy a telefonjukért nyúlnak. Ehhez képest a 65 év feletti válaszadók mindössze 10 százaléka mondta ugyanezt.
Ezért is fontos, hogy az olvasásra szánt időben kizárjuk a zavaró tényezőket, így erősítsük a koncentrációs képességünket. Minél tovább maradunk egy könyvnél, annál inkább megacélozzuk a figyelmünket, ez pedig hasznunkra lesz abban, hogy könnyebben és hatékonyabban végezzük a mindennapi feladatainkat is. Emiatt érdemes minden reggel szánni 15-20 percet az olvasásra, akár munkába vagy iskolába menet, mert így összeszedettebbek és fókuszáltabbak lehetünk a nap folyamán.
Bővíti a szókincset és a nyelvi készségeket
Azoknak is érdemes lehet könyvet ragadni, akik néha nehezen találják beszéd közben a szavakat, vagy sokáig bíbelődnek azzal, hogy megfogalmaznak egy levelet a munkahelyükön, az olvasással ugyanis érdemben gazdagíthatjuk a szókincsünket is. Ha olyan szóval találkozunk olvasás közben, amit nem ismerünk, akkor a szövegkörnyezet alapján gyorsabban megtanulhatjuk a jelentését, mintha csak megnéznénk a szótárban, hiszen egyből tudunk kötni hozzá egy példát. De olyan kifejezések is könnyebben átkerülnek az aktív szókészletünkbe az olvasás által, amiknek ugyan korábban is ismertük a jelentését, de mindennapi helyzetekben nehezen hívtuk elő, pedig hasznunkra válhattak volna.
Egy 2015-ös kutatás a 4. és 10. osztályos diákok szókincsét elemezte, és azt találta, hogy azoknak a tanulóknak jelentősebben nőtt a szókincsük a hat osztály alatt, akik jobban olvastak, mint a kortársaik. Továbbá azok a tizenévesek, akik szórakozásból is olvastak, nem csak azért, mert az iskolában kötelező volt, 26 százalékkal több szót ismertek, mint a kedvtelésből nem olvasó társaik.
Mindezek miatt az olvasás különösen hasznos lehet az idegen nyelvek tanulásakor is, ehhez a könyvesboltokban lehet kapni kifejezetten szókincsfejlesztésre szánt könyveket, amik általában ismert történetek leegyszerűsített verzióját mesélik el.
A jól megírt szövegek olvasása észrevétlenül hatással van az íráskészségünkre is, hiszen ha kitartóan figyeljük más szerzők stílusát, ritmusát és szóhasználatát, akkor az hosszú távon a saját szövegeink minőségében is visszaköszön majd.
Mit olvassunk?
Nyilván fontos az is, hogy milyen könyvbe kezdünk bele, hiszen, ha netalán egy unalmasabb regénnyel indítva próbáljuk napi szokásunkká tenni az olvasást, hamar megtörhet a lelkesedés. A bőség zavarában könnyű elveszni, de ha nincsenek saját preferenciái, meghallgathatja könyves influenszerek javaslatait is, akik kifejezetten azzal foglalkoznak, hogy könyveket ajánlanak. Érdemes lehet figyelni például Jack Edwards videóit, ő tényleg habzsolja a könyveket, de a HVG-n is rengeteg könyvajánlót találni.
A nyitókép forrása: Firdous Nazir / NurPhoto / NurPhoto via AFP
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
