Újlipótvárosban akad park, zöldfelület bőven, a Thurzó utca 5/c-d épület környéke viszont még helyi mércével mérve is kiemelkedő. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a ház kertje, amelyet főként a ház gondnoka, Ildikó tart rendben, munkáját néha rokonok és más lakók is segítik. Feladat akad bőven, a bő hatszáz négyzetméteres területen hatalmas fák, egy rózsalugas és számtalan növény található, amelyek úgy vannak kiválogatva, hogy tavasztól őszig mindig virágzik valami.

Cabrera Martin

Bár a kert Ildikó „birodalma”, a lakók is egyre inkább kiveszik a részüket a házhoz tartozó zöldfelületek gondozásából. „Régi álmom volt, hogy legyen egy saját közösségi kertünk” – mondja Bori, az egyik lakó, akinek a vágya idén meg is valósult. A Thurzó utcai ház is megnyitja kapuit május 24-én és 25-én a látogatók előtt a Budapest100 keretein belül, és a fesztivál szervezői még korábban kiírtak egy zöldítési pályázatot, amin kiemelt helyezést értek el egy közösségi kert létrehozására. A ház forrást, szakértői segítséget és kuponokat nyert, amelyekből létre is hoztak két magaságyást a kert végében. Ebbe pont a látogatásunk előtti napon ültették ki a növényeket, a többi között paradicsomot, mángoldot, karalábét, cukkinit, bazsalikomot. Az ágyásokat Bori barátja, Marci készítette, aki foglalkozásából adódóan akácból készít mindenféle kerti bútort és kiegészítőket. „Gyönyörűek lettek, nagyon sok munkája van benne, már a pályázatírásnál is rengeteg hasznos tanácsot és támogatást kaptam tőle” – mondja Bori.

Az új magaságyásoknak köszönhetően már kertészkedhetnek is a lakók

Cabrera Martin

A hangsúly inkább a közösségen van, mintsem a kerten, ez derül ki a lakókkal való beszélgetésünkből, akik körbevezettek minket a helyszínen.. „Miután nyugdíjba mentem, a Budapest100 önkéntes fotósa, majd sajtósa lettem. Pár éve átadtam az ezzel járó feladatokat, de a mai napig követem a szervezők munkásságát. Idén, amikor megláttam, hogy a zöldfelületek adják a tematikát, akkor ránéztem a kertünkre ilyen szemmel” – meséli Ránki Júlia, aki ezután a ház lakóit tömörítő Facebook-csoportban kérte ki a többi lakó véleményét a fesztiválhoz való csatlakozásról.

„A posztom után kiderült, hogy Borinak már tervei vannak” – mondja Júlia, utalva a közösségi kertre, amit Bori ötlete alapján valósítottak meg. Ők ketten hamar megtalálták a hangot, így élére álltak a kezdeményezésnek, és elkezdték meggyőzni a lakókat arról, hogy jelentkezzenek ők is a fesztiválra, mutassák be a kertet az érdeklődőknek.

A szőnyegporoló mögött a háttérben a kert legidősebb fája

Cabrera Martin

Ebben hatalmas segítség volt számukra Gyuri, szintén a házban lakó orvos. „Nélküle nem tudtuk volna meggyőzni a többieket” – mondja Bori.

Röviden tudtunk beszélni Gyurival is, aki elmondta, hogy valóban nem volt egyszerű megszerezni a lakók beleegyezését. „Sokaknak véget ér az univerzum a lakás küszöbénél. Hiába nem jár kiadással, energiabefektetéssel a részükről, voltak, akik hallani sem akartak róla” – mondja. Azt viszont ő is hozzáteszi, hogy amióta járják a lakásokat, beszélgetnek a tulajdonosokkal, bérlőkkel egyre erősebb lesz a közösség is. A kezdeti nehézségek ellenére sikerült megszerezni a kellő mennyiségű hozzájárulást, így a Thurzó utca 5/c-d is várja majd az érdeklődőket május 24-25-én.

Cabrera Martin

Ennek ellenére sokan lelkesek és a lakóközösség is elkezdett valódi közösséggé alakulni. „Majdnem 70 család lakik itt, nyilván nem ismerünk mindenkit név szerint. De egyre többször köszönünk egymásnak a folyosón vagy a ház előtt beszélgetünk röviden. Júliával meg majdnem minden héten összeülünk, pedig korábban egyszer sem beszéltünk” – meséli Bori, akinek a nagyszülei szintén az első beköltözők közé tartoztak a hatvanas években, és ő is már évek óta itt lakik, de eddig csak a szintén a házban élő családtagjait ismerte csak a lakók közül.

Korábban a HVG is részt vett a Budapest100 szervezői által vezetett sétán, ahol a rendezők négy helyszínt mutattak be a sajtó munkatársainak, majd külön megnéztük a Rózsa utcában megnyitó házat is. Ez utóbbi különlegessége, hogy mindössze egyetlen vadszőlőtőke futja be az egész épületet – hogy ki és mikor ültette, senki nem tudja.

Kilátás az ötödik emeletről

Cabrera Martin

Hasonló a helyzet a Thurzó utcában is. A házat 1962-ben építették, egy évvel később már be is költöztek az első lakók. A mai napig akad olyan, aki azóta is itt lakik, mégsem tudja felidézni, mikor alakult ki a kert, pedig arra tisztán emlékszik, ahogyan az építkezések közben figyelte a falak felhúzása. Az biztos, hogy a kutatást végző önkéntesek találtak olyan képet, amikor még nyoma sem volt a kertnek. A fotó készítésének időpontja nem ismert, de azt Boriék kiderítették, hogy lebetonozva soha nem volt a terület, és az is biztos, hogy a legidősebb fa egy fekete nyár, ami 63 éve áll itt.

Bár a kert szemet gyönyörködtető, a lakók nem tudják igazán kihasználni, mivel az hivatalosan közterület, a ház minden évben pályázik a fenntartására az önkormányzatnál. Épp ezért nincsenek padok, amire ki lehetne ülni, és piknikezni sem szabad. „Persze én ezt nem tudtam, amikor ideköltöztem, és volt, hogy kiültem egy pokróccal, később mondta a többi lakó, hogy ezt elvileg nem lehet” – mondja Júlia. Hozzáteszi azonban, hogy ezen a jövőben szeretnének változtatni, szeretnének legalább pár padot letenni a fák alá, ebben számítanak az önkormányzat egyetértésére.

A kerékpártároló is lakossági kezdeményezésre jött létre pár éve

Cabrera Martin

Mindenesetre az látszik, hogy a lakók közül egy páran hajlandók időt és energiát fektetni a környezet fejlesztésébe, az egyik bejárat előtt például szintén lakossági kezdeményezés után lett biciklitároló.

Idén 15. alkalommal rendezi meg a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) a Budapest100 fesztivált. A programsorozat, amely eredetileg a főváros százéves házait volt hivatott bemutatni, 2016-ban váltott irányt. Mivel az első világháború alatt kevés új ház épült, azóta minden évben valamilyen tematika, nem pedig az épület kora mentén szervezik a fesztivált.

A virágláda a folyosókon „szériatartozék”, a legtöbb lakó ki is használja

Cabrera Martin

A szervezők a városban, a közvetlen környezetünkben megtalálható zöldfelületek fontosságára szeretnék ráirányítani a figyelmet, mivel ezek fontos szerepet játszanak a levegőminőség javításában, a hőszigetek negatív hatásainak csökkentésében, illetve a növény-, állat- és rovarvilág sokszínűségének megőrzésében. A nagy közparkok mellett a lakókörnyezetben is szükség van a növénytakaróra, ezért idén elsősorban olyan intézmények, házak és közösségi kertek várják a látogatókat május 24-25-én, ahol hangsúlyos a természet megjelenése. A részletes program elérhető a Budapest100 honlapján.