2012 óta minden vállalkozás számára kötelező kamarai hozzájárulást fizetni, ennek megfelelően a fővárosban tavaly megközelítőleg kétszázötven-háromszázezer vállalkozás 700 millió forintot fizetett be. A nem fizetők számáról a Népszabadságnak nem tudott egészen pontos számot mondani a kamara, mert a nyilvántartásban egy sor már megszűnt vállalkozás is szerepel. Jellemzően ugyanis a megszűnő, illetve a létrejövő vállalkozások nem tesznek eleget a kamarai regisztrációnak. Bár a kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül, a BKIK nem fordul rögtön NAV-hoz, először figyelmeztet, és csak a több éven át nem fizető vállalkozások tartozásait adja át behajtásra – mondták el a BKIK-nál.

Így 2015-ben mindössze 10 ezer behajtási kérelem érkezett a fővárosból az adóhatósághoz, 169 millió forint értékben. A vidéki kamaráknál nagyjából a regisztrált cégek tizede nem fizette meg az ötezer forintos hozzájárulását. A cégeknek nem olcsó mulatság, ha elmulasztják a hozzájárulást: az ötezer forinton felül ilyenkor a NAV ugyanennyi ügyintézési, illetve végrehajtási költséget számol fel, azaz végső soron durván a háromszorosába kerül a nem fizetés. Azonban ha közben a végrehajtó hatóságnak más, tárgyi költsége is keletkezik – például ki kell szállnia a helyszínre – ezt is felszámolják a vállalkozásnak.

Mint azt korábban megírtuk, Magyarországon a kamarai tagság önkéntes, de minden gazdálkodó szervezet köteles regisztrálni a kamarai nyilvántartásba, és fizetni a hozzájárulási díjat, amiért cserébe a kamara bizonyos szolgáltatásokat térítésmentesen nyújt. De hogy melyek ezek, az a legtöbb regisztrálónak azóta sem derült ki. Egyes vélemények szerint a regisztrációs díj valójában egy, a vállalkozásokat sújtó rejtett adó, ugyanis a vállalkozók egyáltalán nem lettek megfelelően tájékoztatva a cserébe őket megillető szolgáltatásokról.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!