Varga Judit: Magyarországot ki akarják éheztetni
Ahogy arra számítani lehetett, nem közeledtek az álláspontok jogállamiság és költségvetés ügyében a tagállamok között az EU úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában, amelyen az európaügyi miniszterek vettek részt. A vitában a jogállamisági feltételrendszer alkalmazása mellett 13, ellene pedig 2 tagállam érvelt.
Magyarországot Varga Judit igazságügyminiszter képviselte, aki konfliktusba is keveredett a levezető elnökkel, a német Michael Roth államminiszterrel. Varga ugyanis azt mondta, hogy a jogállamiság egy ideológia, Roth azonban ezt visszautasította. Hozzátette,
nem tudja elképzelni, hogy aki az EU-t autoriter rezsimekhez hasonlítja, az ezt komolyan is gondolja.
A miniszterek tanácskozásának egyik, de minden bizonnyal a legfontosabb pontja volt a költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalások áttekintése. Michael Roth elmondta kollégáinak azt, amit már mindenki tudott: az EU-s pénzekhez kötött jogállamisági feltételrendszert a hétfőn nagyköveti szinten tartott értekezleten a tagállamok többsége támogatta. Mint ismert, a 27 tagállam közül Magyarország és Lengyelország foglalt ezzel szemben állást, azonban ennél a témánál elég a tagállamok minősített többségű támogatása. Ugyanez a két tagállam elutasította a következő hétéves költségvetést és a helyreállítási alaphoz szükséges saját források rendszerének támogatását. Itt már egyhangúságra lett volna szükség, ezért a magyar és a lengyel blokkolás egyelőre megakasztotta az összesen 1800 milliárd eurós csomag továbbvitelét.
A vita során ehhez a témához 15 tagállam képviselője szólt hozzá. Tizenhárman (Ausztria, Olaszország, Dánia, Szlovákia, Portugália, Románia, Spanyolország, Finnország, Svédország, Írország, Horvátország, Franciaország és Szlovénia) a csomag mellett, ketten (Magyarország, Lengyelország) pedig ellene foglaltak állást. A támogatók arról beszéltek, hogy az Európai Parlamenttel elért kompromisszum jó és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az európaiak hozzájussanak az őket megillető forrásokhoz. Vincenzo Amendola olasz miniszter arról beszélt, nem lenne szabad félni a jogállamiságtól, az embereknek pedig nem lehet megmagyarázni, hogy miért fognak késni a pénzek. Ana-Paola Zacarias portugál Európa-ügyi államtitkár úgy fogalmazott, akkor, amikor egy gazdasági és szociális tragédiával állunk szemben, nem lenne szabad egyik tagállamnak sem erőt fitogtatnia. Többen érveltek hasonlóan, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy éppen elég válságot kell most kezelnie az EU-nak, nem hiányzik egy újabb. Arra pedig szinte mindenki emlékeztetett, mekkora a felelőssége azoknak, akik most vétóznak.
Varga Juditot azonban nem tudták meggyőzni. A magyar kormány álláspontját ismertette, amely szerint amíg nincs mindenről megegyezés, addig semmiről sincs. Márpedig Magyarország szerint ez a jogállamisági megállapodás túllép azon, mint amiben az állam- és kormányfők júliusban megegyeztek.
Ki akarják éheztetni az országot, fájdalmat akarnak okozni Magyarországnak, nem is értem, hogy várják el, hogy ezt támogassuk
– mondta Varga.
Konrad Szymański a lengyel kormány részéről azt mondta, hogy nem a jogállamiság a probléma, mert ez benne van a lengyel alkotmányban is. A gond a jogi garanciák, a jogbiztonság hiánya, ezért “a tegnapi fejleményeken (ti. a vétón – a szerk.) senkinek sem kell meglepődnie”.
Johannes Hahn, a költségvetésért felelős uniós biztos próbálta meggyőzni a kétkedőket, hogy a jogállamisági mechanizmus minden tagállamra, egyenlő mértékben és körülmények között vonatkozik és objektív kritériumok alapján működik, tisztességes eljárás keretében.
A miniszterek abban maradtak, hogy további tárgyalásokra van szükség, az idő azonban vészesen fogy, hiszen jövő január elsején már indulnia kellene az összesen 1800 milliárd eurós két alapnak.