Az Európai Parlament külügyi és az EU demokratikus folyamataiba történő idegen beavatkozásokat vizsgáló bizottsága meghallgatta Vlagyimir Hodorkovszkijt, aki egykor a legbefolyásosabb orosz oligarchának számított. Hodorkovszkij a Jukosz olajvállalat főrészvényeseként Oroszország leggazdagabb embere volt, 2003-ban azonban letartóztatták, majd nyolc év börtönre ítélték gazdasági bűncselekményekért. 2010-ben más bűncselekményekkel is megvádolták, és 13 és fél év börtönt szabtak ki rá, három év múlva azonban Putyin elnök váratlanul kegyelemben részesítette. Hodorkovszkij azonnal elhagyta Oroszországot, de 2015-ben ismét elfogatóparancsot adtak ki ellene – ezúttal gyilkosságért. Az exoligarcha valamennyi ellene felhozott bűncselekményt tagadja. Jelenleg Londonban él, megalapította a Nyílt Oroszország Mozgalmat, és egy Dosszié Központ nevű honlapot működtet, itt a Kreml azon törekvéseit leplezi le, amelyekkel Oroszország az uniós országokban igyekszik a befolyását növelni. Ennek számtalan különböző megvalósulási formája van, a merényletektől a politikusok megvesztegetésén át a dezinformációig.

Ez egy önkéntes újságírói jelentés. Tehát ellenőriztük az információkat, de sajnos nem tudnánk bírósági szinten bizonyítani ezeket, mert akkor veszélybe kerülnének azoknak az embereknek és hozzátartozóinak az élete, akik ezeket az információkat eljuttatták nekünk

– mondta Hodorkovszkij. De azt is hozzátette, nem állítja azt, hogy valamennyi bizonyítékot bemutattak. Ugyanakkor a képviselőknek felajánlotta, hogy a weboldalukon személyes hozzáférést kaphatnak, megadják nekik a szükséges jelszavakat és akkor elolvashatják a teljes jelentést.

Az anyagban, amit Hodorkovszkij 10 percben összefoglalt, szó van a Litvinyenkó- és Szkripal-mérgezésekről, csecsen szeparatisták meggyilkolásáról fényes nappal Berlinben, a csehországi robbantásos szabotázsakcióról. Beszélt arról is, hogy az orosz titkosszolgálatoknak nagyon jó kapcsolatai vannak a német Bundestagban, számos német politikus igyekszik segíteni az orosz törekvéseket. De Németországban működik az a magánbiztonsági cég is, amelynek emberei afrikai bevetéseken vesznek részt, és emiatt az Egyesült Államok szankciós listáján szerepelnek.

Putyin úr valószínűleg rendelkezik forrással Angela Merkel belső köréből is, mert néhány nagyon konkrét dokumentumra hivatkozik

– mondta Hodorkovszkij. Felhívta a figyelmet arra, hogy Németország ugyan kiutasított két orosz diplomatát, de még mindig legalább kétszáz ügynöke van az orosz biztonsági szolgálatoknak – és ezt a németek is tudják.

Hodorkovszkij francia kapcsolatokról is beszámolt, például arról a Thierry Marianiról, aki jelenleg is EP-képviselő, korábban közlekedési államtitkár volt, és aki több mint ötven alkalommal utazott Oroszországba, például választási megfigyelőként. Mariani jelenleg Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek a politikusa, amelyet gyakran illetnek oroszbarátsággal. Később a hozzászólások sorában a Nemzeti Tömörülés másik politikusa, Jean-Lin Lacapelle felháborodottan kérte számon, hogy miért hívnak meg egy olyan személyt, akit köröztek, akit elítéltek. A képviselő szerint ez nem tartozik a bizottság hatáskörébe, Hodorkovszkij véleménye pedig semmilyen szempontból nem releváns.

Hodorkovszkij beszélt görög, ciprusi, lett, litván és cseh kapcsolattartókról is, valamennyien magas beosztású személyek, akik a Kreml érdekeit szolgálják. A pénzügyi manőverek biztosítására számos orosz fedőcég, alapítvány működik az EU-n belül.

Hodorkovszkij azt javasolta az európai politikusoknak, hogy a szankciós intézkedések során a Putyin elnök köréhez tartozó embereket célozzák meg, mert ők jelentik a rezsim alapjait.

A meghallgatás során Mihail Hodorkovszkij magyar vonatkozásokról nem tett említést.