Június 1-jétől megkezdi működését az Európai Ügyészség (EPPO), az uniós pénzek védelme érdekében létrehozott, 22 uniós tagállam részvételével induló nyomozóhatóság. Ezt a szervezet székhelyén, Luxemburgban jelentették be.

Az Európai Ügyészség indulása történelmi lépés a jogállamiságért való közdelem terén és biztosak lehetnek abban, hogy mosolygok a maszkom mögött

– mondta megnyitó beszédében Laura Codruta Kövesi, az ügyészség vezetője, aki korábban a román korrupcióellenes ügyészséget irányította. Az ügyészség hatáskörébe tartozik a tagállamok területén olyan bűncselekmények kivizsgálása, mint például a pénzmosás, a korrupció és a határokon átnyúló áfacsalás – amennyiben ezek uniós forrásokat érintenek.

Az ügyészség beindításának egyik indoka, hogy csak 2019-ben a tagállami beszámolók szerint az uniós költségvetést érintő 460 millió euró értékben történtek csalások. A potenciálisan veszélyeztetett összeg most még több lesz, hiszen hamarosan megkezdődik a 750 milliárd eurós uniós helyreállítása alap felhasználása is.

Vera Jourova, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa azt mondta, hogy az EPPO, együtt az uniós csalásellenes hivatallal (OLAF), az uniós rendőrséggel (Europol) és az ügyészi együttműködéssel (Eurojust) nagyon komoly erőt képvisel a közös pénzek megvédése terén.

Az EPPO egy teljesen független hivatalként fog működni az Európai Főügyész vezetése alatt, aki együtt dolgozik a résztvevő tagállamok egy-egy európai ügyészével. A tagállamonként legalább két-két delegált európai ügyész pedig – nemzeti összekötőként – szorosan együttműködik a központi hivatallal. Az együttműködést létrehozó tagállamok szerint az EPPO függetlensége kulcsszerepet játszik sikerességében: az EPPO nem része az EU-intézményeinek, így sem tőlük, sem pedig a nemzeti hatóságoktól nem kaphat utasítást.

Az Európai Ügyészségnek jelenleg öt uniós ország nem tagja. Dánia és Írország úgynevezett “opt-out”-tal rendelekezik a bel- és igazságügyi kérdésekben, azaz ezeken a területeken kimaradnak a közös szabályozásból. Írországnak lehetősége van az “opt-in”-re, azaz a későbbi csatlakozásra, míg Dánia esetében nem. (Erről a témáról érdemes elolvasni Szijártó István tanulmányát.) Svédország egyelőre nem tagja az ügyészségnek, de jelezték, hogy 2022-ben készek csatlakozni.

Magyarország és Lengyelország azonban – úgy tűnik – hosszabb távon kimarad. Holott míg a svédek, a dánok és az írek nem tartoznak az uniós költségvetés nagy hasznélvezői közé, vagyis nem náluk kell megvédeni az EU-s forrásokat, addig a magyar és a lengyel részesedés jelentős a közös kasszából. Budapest és Varsó azonban azon az állásponton van, hogy a saját ügyészi rendszerük bőven elég a csalások, korrupciós ügyek felszámolására.

A magyar kormány arra is hivatkozik, hogy a szabályok szerint elképzelhető, hogy csak külföldi ügyészek járjanak el magyar ügyekben, a magyar jog és a nyelv ismerete nélkül. Az ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi a Politicónak adott interjújában is kitért erre. Arra hivatkozott, bár a hivatal szabályai lehetővé teszik, hogy a delegált ügyészek egyes esetekben más országokban segítsenek, de gyakorlatilag lehetetlen lesz a helyi eljárások és nyelv ismerete nélkül fellépniük. Az EPPO nemrégiben együttműködési megállapodást kötött a magyar ügyészséggel, egymás munkájának segítése érdekében.

Ugyancsak probléma, hogy Szlovénia ugyan delegált ügyészt a központi testületbe, még mindig nem jelölte ki a két nemzeti összekötő ügyészét. A kiírt pályázatot ugyanis a kormány érvénytelennek nyilvánította, erre a szlovén igazságügyi miniszter lemondott, a szlovén főügyész pedig azt mondta, hogy a kormánynak egyetlen dolga van: jóváhagynia a kiválasztott ügyészeket. Janez Jansa kormányfő azonban nem először hangoztatja különutasságát, most arra hivatkozik, hogy más országok – ahogy fentebb részleteztük – meg egyáltalán nem vesznek rész az EPPO munkájában. Sokak szerint Jansa, aki a következő fél évben az uniós elnökséget betöltő Szlovénia miniszterelnökeként az EU soros elnöke lesz, teszteli az Európai Uniót, miközben komoly bírálatokat fogalmaznak meg vele szemben, például a sajtószabadság aláásása miatt.

Nagyon rossz jelnek és az őszinte együttműködés hiányának nevezte a szlovén kormánydöntést Laura Codruta Kövesi. Szerinte ezzel Szlovénia hatalmas kockázatot vállal, mert nem lehet szlovén ügyészek nélkül megvédeni az uniós pénzeket Szlovéniában.

Az ügyészi szervezet vezetője szerint a második félévben már hatékonyan fognak működni. Az első regisztrált ügy már be is futott: Németországból, a második pedig Olaszországból érkezik. Az ügyészség várhatóan évente 3000 ügyet fog ellátni.