Ha nem is történelminek, de nagyon fontosnak nevezte Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a katonai szövetség csúcstalálkozóját Brüsszelben. Stoltemberg és más vezetők nyilatkozatai alapján a következő fontos témák kerülnek a vezetők elé:

• A NATO és Oroszország viszonya, amely a főtitkár szerint a hidegháború óta nem látott mélységbe süllyedt, az oroszok agresszív és más országok integritását sértő viselkedése miatt.

• Kína felemelkedése, amely a hadászatban és a kíbertérben is komoly fejtörést okoz a katonai szövetségnek. Ugyanakkor elismerik azt is, hogy Kínával kapcsolatban szükség van egy átfogó stratégiára – mert ilyen eddig nem volt.

• A NATO 2030-ig tartó stratégiai koncepciójának elfogadása. Ez azért is időszerű, mert az utolsó hasonló koncepció 2010-es és azóta már sok minden megváltozott a világban.

• Szó lesz a klímaváltozásról is, amely új téma a NATO-csúcstalálkozókon.

• Folytatódik a tagállamok erőfeszítéseinek nyomon követése, amelynek célja, hogy valamennyi ország a GDP 2 százalékát költse védelemre 2024-ig.

• Valamennyi előbbi témát érintve fontos lesz az új amerikai elnök, Joe Biden fellépése, aki első alkalommal vesz részt közös tárgyaláson európai katonai szövetségeseivel.

A két évvel ezelőtti NATO-csúcs leginkább arról szólt, hogy Donald Trump leteremtette európai szövetségeit, amiért kevés pénzt fizetnek a NATO-ba, de elvárják, hogy az USA védje meg őket. Ennek a rossz emlékű szóváltásnak viszont Trump szempontjából lett eredménye, mert a szövetségesek elkezdték növelni katonai kiadásaikat, és az új amerikai adminisztráció sem akarja őket erről lebeszélni. Jens Stoltenberg el is mondta, hogy 2021 végéig 2014-hez képest 260 milliárd dollárral nőtt a szövetségesek katonai kiadása.

A csúcstalálkozó előtt a NATO részletes összefoglalót adott ki a harminc tagállam katonai költéseiről, fejlesztéseiről, a hadseregének létszámáról. Ebből az derült ki, hogy Magyarország ebben az évben várhatóan a GDP 1,6 százalékára növeli kiadásait, és minden bizonnyal eléri a 2024-es célt. Már most hét ország teljesíti a 2 százalékos küszöböt, a magyar érték a középmezőnyben van. Az is kiderült, hogy a NATO katonai személyzete több mint 3,3 millió fő. Ebből 24 300-an tartoznak a magyar honvédség kötelékeibe. A szomszédos NATO-tagállamokkal összevetve, Szlovákiának 13 100, Horvátországnak 15 200, Romániának pedig 76 300 fős a katonai személyzete.

A csúcstalálkozóra érkező Orbán Viktor a magyar köztévé kérdésére leszögezte, hogy a NATO új stratégiáját támogatja a kormány.

A dokumentum szerint – és Magyarország ezzel teljesen egyetért – az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz és fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni

– mondta Orbán. Úgy becsülte, hogy a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadásokat Magyarország 2023-24-re el fogja érni. Hozzátette, ugyancsak fontos, hogy a honvédelmi költségvetés legalább 20 százaléka hadiipari fejlesztésekből álljon össze. Magyarország ezt már most is eléri – mondta Orbán, majd így indokolt:

Mi egy olyan pontján élünk a világnak, ahol hadsereg nélkül nem lehet meglenni, hadsereg nélkül nincs biztonság, a magyar családok és a magyar nemzet számára katonai kapacitás, bevethető katonai erő mindig szükséges lesz.

Egy angolul feltett, a Kínával kapcsolatos esetleges hidegháborús helyzetre vonatkozó kérdésre Orbán azt mondta, hogy mindenféle hidegháborút ellenez. Azzal magyarázta, hogy ő 58 éves, 26 évet töltött az életéből a hidegháborúban. “Higgyen nekem, ez rossz, ne csinálják" – mondta az újságírónak.

“Az ötödik cikkely számunkra szent kötelezettség”

– jelentette ki Joe Biden, az USA elnöke, amikor a tanácskozás kezdete előtt néhány percet beszélt Jens Stoltenberggel. Ezt azt jelenti, hogy az új amerikai elnök elkötelezett amellett, ha egy tagállamot támadás ér, akkor a teljes katonai szövetség, minden erejével fel fog lépni a védelmében. Biden is hangsúlyozta, hogy Oroszország és Kína új kihívást jelent a katonai szövetség számára és ezen a téren koordinációra van szükség,

Az amerikai elnök látogatására időzítve a belga légitársaság bejelentette, hogy 15 hónapos szünet után újraindítja tengerentúli járatait az Egyesült Államokba. Magyarországra még nem repül a Brussels Airlines.