Megdöbbentő körülményekről számolt be az Európai Parlament szakbizottsága előtt Hanna Machinska, a lengyel ombudsman helyettese, amikor a belorusz-lengyel határon kialakult menekülthelyzetről kérdezték.

Nem migráns-, hanem humanitárius válságról beszélünk

- szögezte le Machinska. Hozzátette, hogy a migránsok helyzetét nehezíti a mostoha időjárás, a nehezen járható, erdővel borított terület és az is, hogy a fehérorosz határőrség nagyon rosszul bánik ezekkel az emberekkel. Az ombudsman-helyettes által feltárt körülmények azt bizonyítják, hogy nagyon sok a családos ember van menekülők között, s ez azt jelenti, hogy sok a gyermek, a terhes nő, de ugyancsak számottevő azok száma, akik kínzás áldozataivá váltak. A fizikai bántalmazást nemcsak szülőhazáikban szenvedhették el, ugyanis a menekülés során, a belorusz belbiztonsági erők is indokolatlan, durva erőszakot alkalmaznak velük szemben.

Az ombudsman-helyettes beszámolt arról, hogy a lengyel határon általában azt hiszik a migránsok, hogy nemzetközi védelmet kérhetnek. Azonban egy új lengyel törvény lehetővé teszi a visszafordításukat.

Ez nagyon embertelen és ellenkezik az uniós és a nemzetközi joggal

- jelentette ki Hanna Machinska. Közben szörnyű drámák is történnek, előfordult, hogy az egyik menekült nő szülés után életét veszítette és az újszülöttön sem tudtak már segíteni.

A megpróbáltatások folytatódnak, ha a migránsnak mégis sikerül beadni a menedékkérelmét. Erről egy bíróság dönt, amely az eljárás időtartamára elrendelheti az őrizetet. Ezekben a befogadó központokban szintén embertelenek a körülmények. Az ombudsmani hivatal felkereste az egyik ilyen létesítményt, ahol 1500 főt őriztek, közöttük volt 400 gyermek és 290 nő. Egy főre alig két négyzetméter jut, a szobákban pedig 24-en vannak. Ezekről a tényekről az ombudsman tájékoztatta az eljáró bíróságokat. Itt is történnek tragédiák, egy 13 éves lány öngyilkos lett.

Rosszabbul bánnak velünk, mint az állatokkal

- idézett Hanna Machinska egy hozzájuk írt levélből. Beszámolt arról is, hogy önkéntesek és civil szervezetek próbálják átvenni az állam szerepét és segítenek a rászorultakon, azonban a határmenti zónából ki vannak tiltva. Sem ők, sem a sajtó nem adhat teljes képet a menedékkérők helyzetéről és ez a transzparencia hiányát jelenti - mutatott rá az ombudsman helyettese. Arra kérte az EP-képviselőket, hogy próbáljanak meg első kézből, a helyszínen tájékozódni a humanitárius válsághelyzetről. Szóba került az is, hogy Lengyelország azt tervezi, kerítést épít a lengyel-belorusz határra.

A kerítés sosem védi meg a határt, nem megfelelő megoldás

- vélte Hanna Machinska. A lengyel tisztviselő után az EP-képviselők a féléves elnökséget betöltő francia kormány belügyminiszterét hallgatták meg. Gérard Darmanin beszámolt a menekültügyi és migrációs jogszabálycsomag tárgyalásáról és konkrét eredményeket is említett. Legalábbis annak lehet tekinteni, hogy a csomag több eleméről hamarosan megállapodnak a tagállamok. Elsősorban a határellenőrzési eljárás elemei tartoznak ide, amelyhez uniós jogszabályok módosítására van szükség.

A mindent vagy semmit a semmihez vezetett

- mondta a belügyminiszter arra utalva, hogy korábban az elnökséget betöltő kormányok egyszerre próbálták az egész jogszabály-somagot átvinni, de ez lehetetlen volt, így nem is történt előrelépés. Darmanin arról beszélt, hogy már márciusban pont kerülhet a szolidaritás és a felelősség szabályozásának végére, júniusban újabb elemeket tárgyalnak meg, így aztán hamarosan elindulhatnak az intézményközi egyeztetések.