Az új szankciós csomagban további orosz termékekre rendeltek el behozatali tilalmat, bővítették a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott személyek körét, lehetővé tették a szankciókat azokkal szemben is, akik megkerülik a szankciókat, az uniós állampolgároknak tilos lesz orosz állami vállalatok vezető testületeiben szerepet vállalniuk és a kettős (polgári és katonai) felhasználású termékek kiviteli tilalmát rendelték el (ezek repüléshez használatos termékek, elektronikai alkatrészek, speciális vegyi anyagok).

És talán a legfontosabb, hogy ársapkát határoz meg az EU azokra az olajszállítmányokra, amelyek Oroszországból indulnak és valamely uniós vagy G7-országhoz tartozó szállítmányozó vállalat juttatja el egy harmadik országba, tehát nem az EU-ba, illetve valamely nyugati biztosítótársaság biztosítja a küldeményt. A cél ezzel az, hogy a szegényebb országok ne kapjanak drága energiát, de természetesen az orosz bevételek csökkentése is elérhető ezzel.

A döntést üdvözölte az Európai Bizottság elnöke is, aki megerősítette, hogy a Kremlnek meg kell fizetnie tetteiért, az EU pedig sosem fogadja el “Putyin színlelt népszavazásait, sem semmiféle annektálást Ukrajnában”.

I welcome the Member States’ agreement today on the 8th sanctions package.

We have moved quickly and decisively.

We will never accept Putin’s sham referenda nor any kind of annexation in Ukraine.

We are determined to continue making the Kremlin pay.

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) October 5, 2022

Szijjártó Péter Facebook-oldalán úgy kommentálta a döntést, hogy sikerült megelőzni olyan intézkedéseket, amelyek kárt okoztak volna Magyarországnak. Úgy fogalmazott, hogy sikerült elérni, “az olajársapka nem vonatkozik a csővezetékes kőolajszállításra valamint vészhelyzet esetén az ezt pótló tengeri szállításra sem”. Azonban sem az eredeti javaslatban, sem az arról folytatott tagállami vitában és a nyilvánosságra került álláspontokban sem volt sehol olyan indítvány, amely a csővezetékes szállításra vonatkozott volna. És mivel a harmadik országokba irányuló szállítmányokról van szó, nem vonatkozhat arra az esetre sem, ha hajón érkezne Magyarországra szállítmány.

A külügyminiszter azt is közölte, hogy nincs szankció kivetve azokra az nyugati alvállalkozókra, akik a paksi bővítésben vennének részt.