Az Európai Politikai Közösség gondolatát néhány hónappal ezelőtt Emmanuel Macron francia elnök “porolta le” és vetette fel, hogy legyen egy olyan fórum, ahol valamennyi európai ország képviselője részt vesz, de közben nem hoznak létre új szervezetet vagy struktúrát, hanem megmaradnak a párbeszéd lehetőségének biztosítása szintjén.

Az első találkozó megszervezését az EU soros elnökségét betöltő cseh kormány vállalta magára. A meghívókat pedig Charles Michel, az Európai Tanács elnöke küldte ki, aki levelében így fogalmazott: “Tekintettel az orosz háború drámai következményeire, amelyek több téren is hatást gyakorolnak az európai országokra, megállapodtunk abban, hogy létrehozzuk az európai politikai közösséget, mégpedig azzal a céllal, hogy egy asztalhoz ültessük az európai kontinens országait, és platformot biztosítsunk a politikai koordinációhoz. Célunk az, hogy a vezetők egyenrangú felekként ülhessenek össze, és hogy előmozdítsuk a politikai párbeszédet és az együttműködést a közös érdekeket érintő kérdésekben.”

Az esemény plenáris üléssel kezdődött, majd témakörök szerint kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek, lehetőség lesz kétoldalú megbeszélésekre, végül vacsorával zárul a nap. A résztvevők írásos záródokumentumot nem fogadnak el, nem hivatalosan azért, mert ennyi résztvevő mellett csak egy rendkívül általános, vagyis semmitmondó szöveget lehetne összehozni.

Petr Fiala cseh miniszterelnök fogadja Emmanuel Macron francia államfőt az Európai Politikai Közösség prágai csúcstalálkozóján

MTI/EPA/Filip Singer

Az ülést megnyitó Petr Fiala cseh miniszterelnök azt mondta:

A legkomolyabb probléma, hogy Európa Oroszország agresszív háborújától szenved. Vlagyimir Putyin nem nyitott a tárgyalásokra, egyetlen célja a területszerzés.

A cseh kormányfőt mindez a prágai tavaszra emlékeztette, amikor

1968-ban Moszkva tankokat küldött ránk, hogy letörje a szabadságunkat.

Fiala szerint a legfőbb cél, hogy egy őszinte beszélgetést lehessen folytatni a közös érdekekről, és a vitás témákról is.

Az első felszólalók között volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki online jelentkezett be. Zelenszkij üdvözölte a kezdeményezést, és felhívta a figyelmet, Oroszország az élelmiszerárakat és a nukleáris fegyvereket használja zsarolásra, hogy megbontsa Európa egységét.

Azzal, hogy segítenek nekünk, önmagukon is segítenek. Ezt a háborút Ukrajnában kell megnyerni, nehogy más országokat is sújtson – mondta.

Zelenszkij szerint különbíróságra van szükség, hogy Oroszországgal megtéríttessék az okozott kárt.

Charles Michel optimistán nézett a találkozó elő, így fogalmazott: "Ugyanazon a kontinensen osztozunk, és ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe. És alkalmunk van arra, hogy foglalkozzunk azzal, hogyan javíthatnánk az együttműködést és a koordinációt annak érdekében, hogy nagyobb stabilitást, nagyobb biztonságot és békét teremtsünk, és ugyancsak közös kihívásaink vannak a migráció és a mobilitás területén.”

Az uniós tagjelölt Albánia miniszterelnöke régen várt erre a lehetőségre. "Ez nem új ötlet, de válság idején új erőre kapott, és remélem, hogy nem lesz szükségünk újabb válságra egy újabb találkozó megszervezéséhez. Remélem, hogy ez a találkozó valami nagyon fontosat hoz létre az egész európai közösség, az országok és a népek számára” – mondta Edi Rama.

Edi Rama albán miniszterelnök

AFP / Joe Klamar

Miután szemügyre vette a vendégkört, a belga miniszterelnök, Alexander de Croo ezt mondta az újságíróknak:

Az egész európai kontinens itt van, kivéve két országot, Fehéroroszországot és Oroszországot. Ez tehát megmutatja, mennyire elszigetelt a két ország.

Óvatosan fogalmazott a francia elnök, Emmanuel Macron szerint az Európai Politikai Közösség jó lehetőség a „stratégiai intimitás kiépítésére” Európában.

Orbán Viktor is részt vesz a találkozón, de nem állt szóba az újságírókkal. Lengyel kollégája azonban berúgta az ajtót, amikor közölte, hogy más vezetőkkel együtt aláírt egy olyan levelet, amelyben a gáz árának a felső határának a megállapítását kérik, és felszólítják az Európai Bizottságot, hogy sürgősen tegyenek konkrét lépéseket.

Az EU-s energiapolitikát Németország nem diktálhatja, és annak valamennyi tagállam érdekeit kell szolgálnia

– jegyezte meg Mateusz Moravieczki, utalva arra, hogy a németek inkább kifizetik a drágább gázárakat, minthogy belenyúljanak a piaci folyamatokba. Ez a téma azonban már inkább a holnapi napra vonatkozik, amikor az uniós állam- és kormányfők informális csúcstalálkozót tartanak – többek között az energiaárakról.