szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Három kulcsfontosságú területre épít a hétfőn nyilvánosságra hozott úgynevezett Draghi-jelentés, amely az EU versenyképességének alakulását, kilátásait és a feladatokat taglalja. A volt olasz kormányfőt, Mario Draghit arra kérte az EU vezetése, hogy vizsgálja meg az unió versenyképességének helyzetét, és tegyen javaslatokat a tagállamoknak.

Ez a dokumentum képezi az uniós politikák alapját, amelynek a magyar EU-elnökség is nagy szerepet tulajdonít. A mintegy négyszáz oldalas anyagot a volt olasz kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mutatta be Brüsszelben.

A jelentés mindenekelőtt megállapítja, hogy a globális versenyben a különböző mérőszámok szerint nagy szakadék nyílt meg a GDP-t tekintve az EU és az Egyesült Államok között, aminek hátterében elsősorban az európai termelékenység növekedésének erőteljesebb lassulása áll.

Egy főre vetítve a rendelkezésre álló reáljövedelem csaknem kétszer annyit nőtt az Egyesült Államokban 2000 óta, mint az EU-ban –

szögezik le. A lassuló növekedést ugyanakkor pozitív jelek is kísérték, mert az európai exportőröknek sikerült piaci részesedést szerezniük a világ gyorsabban növekvő részein, különösen Ázsiában. Sokkal több nő lépett a munkaerőpiacra, növelve a munkaerő növekedéshez való hozzájárulását. A 2008–2012-es válságot követően pedig a munkanélküliség folyamatosan csökkent Európa-szerte, ami hozzájárult az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a szociális jólét fenntartásához.

De az alapok, amelyekre építettünk, most megrendülnek

– állapítja meg a Draghi-jelentés. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy a világkereskedelem gyors növekedésének korszaka a jelek szerint elmúlt, és az uniós vállalatoknak szembe kell nézniük egyrészt a külföldi versennyel, másrészt a tengerentúli piacokhoz való alacsonyabb hozzáféréssel. Valamint Európa hirtelen elvesztette legfontosabb energiaszolgáltatóját, Oroszországot.

A volt olasz kormányfő és az általa felkért szakértői csoport a megoldást egy hármas célkitűzés teljesítésében látja. Ezek a következők:

  • Európának alaposan át kell csoportosítania közös erőfeszítéseit az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni innovációs szakadék megszüntetésére, különösen a fejlett technológiák terén.
  • A szén-dioxid-mentesítés és a versenyképesség közös terve: ha Európa ambiciózus éghajlat-politikai céljaihoz egy koherens terv társul azok elérésére, a szén-dioxid-mentesítés lehetőség lesz Európa számára. “Ha azonban nem hangoljuk össze politikáinkat, fennáll a veszélye annak, hogy a dekarbonizáció ellentétes lesz a versenyképességgel és a növekedéssel.”
  • A biztonság növelése és a függőségek csökkentése: “A növekvő geopolitikai kockázatok növelhetik a bizonytalanságot és visszafoghatják a beruházásokat, míg a jelentős geopolitikai sokkok vagy a kereskedelem hirtelen leállása rendkívül zavaró lehet. Ahogy a geopolitikai stabilitás korszaka elmúlik, növekszik annak a kockázata, hogy a növekvő bizonytalanság a növekedés és a szabadság veszélyévé válik.”

A jelentés megállapítja, hogy az EU sok területen sokat érhet el, ha nagyszámú kisebb lépést tesz,

de mindezt olyan összehangolt módon, hogy az összes szakpolitikát a közös cél mögé hangolja.

Ezen túlmenően más területeken kisebb számú nagyobb lépésre van szükség – olyan feladatok uniós szintre delegálása, amelyek csak ott végezhetők el. És felsorolnak olyan területeket is, ahol az EU-nak vissza kell lépnie, szigorúbban alkalmazva a szubszidiaritás elvét, és csökkentve az uniós vállalatokra rótt szabályozási terheket.

A jelentés egyes részleteire a nap folyamán még visszatérünk.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!