250 ezer magyar termelő és őket támogatók aláírását juttatta el képletesen az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a Magyar Gazdaszövetkezetek Országos Szervezete (Magosz) és a Nemzeti Agrárkamara.

Brüsszel arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a magyar gazdáktól. Elvennék azt a forrást, amely nem ajándék, hanem azért kapják a gazdák, hogy a szigorú uniós előírásokat betartva termeljenek. Ezzel tönkretennék a minőségi élelmiszereinket előállító gazdálkodóinkat, kétes minőségű importárukkal árasztanák el a hazai piacot és lakosságot, illetve veszélyeztetnék az élelmezésbiztonságot is.

Ez a petíció lényege, amely felháborítónak tartja azt is, hogy “egyes magyar európai parlamenti képviselők is támogatják ezt a javaslatot”. Az aláírásgyűjtő íveket hétfőn elektronikus úton már elküldték Brüsszelbe, a szervezők azonban szerettek volna személyesen is találkozni a Bizottság képviselőivel, azonban választ sem kaptak. Ennek ellenére a belga fővárosban utaztak, ahol az Európai Bizottság központja előtt Jakab István, a Magosz elnöke elmondta, hogy az agrárium európai jövőjét tekintve

olyan helyzet kezd kialakulni, ami egyszerűen elfogadhatatlan a gazdák számára.

A gazdaszervezetek egyrészt attól tartanak, hogy a mezőgazdasági támogatások szerkezetének átalakulása a támogatások csökkenésével, vagy elveszítésével jár, másrészt pedig Ukrajna esetleges uniós tagsága kilátástalan helyzetbe sodorná a magyar termelőket.

Az elfogadhatatlan és határozottan tiltakozunk az ellen, hogy Ukrajnát, mivel már megkezdték a tárgyalásokat, felvegyék az Európai Unióba

– jelentette ki Jakab István. Szerinte a támogatások rendszerét úgy akarja átalakítani az EU, hogy finanszírozni tudják Ukrajna felvételét. Ugyanakkor az Európai Bizottság még nem készítette el a következő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatát, mindössze egy, az agrárium jövőjére vonatkozó víziót vázoltak fel. Az első, számokkal alátámasztott költségvetési javaslat idén júniusra várható. Az Agrárkamara alelnöke, Cseh Tibor szerint ami ezzel kapcsolatban zajlik, az nem egy agrárszakmai vita, úgy véli, ez a kérdés a gazdák feje felett fog eldőlni.

A Bizottság már kommunikált arról, hogy közös kohéziós és agrárkasszát kell létrehozni, és innen a nagy egészből biztosan jóval kevesebb fog jutni a gazdálkodóknak

– mondta az alelnök. Cseh Tibor azt is aggasztónak tartja, hogy várhatóan a jogállamisági feltételrendszert kiterjesztik majd az agrárpénzekre is. Ez az az eljárás, amely miatt a kohéziós pénzek jelentős része és a helyreállítási források egésze zárolva van, elsősorban a korrupciós kockázatok miatt. A helyzet feloldására jelenleg nincs törekvés, az Agrárkamara szerint ilyen helyzetben a legkisebb gazdálkodók támogatása is veszélybe kerül.

A termelők képviselői úgy vélik, hiába lenne Ukrajna az EU tagállama, az uniós előírásokat nem alkalmaznák azonnal, hanem átmeneti alkalmazkodási időszakot, vagyis felmentést kapnának az ukránok.

Aki azt gondolja, hogy ezt országot egyik pillanatról a másikra át lehet állítani egy háborús állapotról, és be lehet vezetni az uniós sztenderdeket, az nem látja tisztán a valóságot

– mondta Cseh Tibor. Jakab István szerint az ukrán termőföldben még bőven vannak tartalékok, amivel az egész európai piacot le tudnák uralni.

Az ukrán mezőgazdaság most a kapacitásának 60-70 százalékát használja ki, ha ezt 10-20 százalékkal növelik meg, kéteurós órabér és fejlett nyugati technológia mellett, akkor nekünk, szomszédos tagállamoknak teljesen befellegzett.

– fogalmazott a Magosz elnöke. Az Európai Bizottság azonban másképpen látja ezt a helyzetet. Ujvári Balázs szóvivő a testület sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Bizottság továbbra is elkötelezett a közvetlen mezőgazdasági jövedelemtámogatás felé, azt meg kívánják őrizni. Közölte, hogy Ukrajna támogatása miatt az EU költségvetése eddig sem szenvedett kárt, és ezután sem fog.

Ukrajnával kapcsolatban úgy gondolom, nagyon világossá kell tenni, hogy soha nem utaltunk át vagy irányítottunk át semmilyen mezőgazdasági támogatást Ukrajnának. A törvény értelmében a KAP-alapok az uniós gazdálkodók és az európai országok számára vannak fenntartva, ezt rendkívül egyértelművé kell tenni

– jelentette ki Ujvári Balázs. 2023 és 2027 között egyébként csaknem 190 milliárd eurónyi közvetlen jövedelemtámogatást kapnak az uniós termelők, amiből 6,6 milliárd a magyar gazdákat illeti.

Mindenesetre Jakab István kijelentette: ha sérülnek a magyar gazdák érdekei, legközelebb traktorral jönnek vissza.