Aachen, a spárgaváros © geocities.com

Hajrá, még ki kell használni az időt, hiszen hivatalosan június 24-én zárják a szezont. A neves profi szakácsoktól a műkedvelőkig, a kiskocsmáktól a szállodai éttermekig mindenütt spárgát hámoznak, sütnek, főznek és nem utolsó sorban esznek. Nem csak a szupermarketek polcait töltik fel spárgával. Gomba módra szaporodnak az út széli árudák, a parasztok a földek mellett kínálják frissen szedett portékájukat. Globalizálódás ide vagy modern hűtőtechnológia oda: a spárgát frissen kedvelik. A friss spárgát pedig az ínyencek közvetlenül a termelőtől veszik.

Útjelző táblák irányítják a népeket Németország legismertebb spárgatermesztő vidékein. Az északi, nyugati és déli részen húzódó három spárga-útvonal mentén hatalmas spárgaföldek terülnek el, és – érés idején – számtalan lehetőség kínálkozik a vásárlásra, nem szólva a helyi spárgaünnepekről. A Badeni Spárgaút a barokk kastélyáról híres spárgatermelő várostól, Schwetzingentől kis mezőgazdasági településeken keresztül vezet Karlsruhe székvárosáig. Innen juthatunk el Scherzheimbe, a régi parasztházban berendezett udvari színházáról nevezetes, „csírágos” városba.

A 750 kilométer hosszú Alsó-Szászországi Spárgaút a Lüneburger Heide, Hannover és környéke, Braunschweig s a Közép-Weser, valamint az Oldenburger Münsterland vidékét szeli át. S többek között a nienburgi spárgamúzeumba is elkalauzolja a turistát. A kerékpárosok a mellék-útvonalakon kerekezve élvezhetik a tájat és a spárgaföldek látványát.

Észak-Rajna-Vesztfáliában is termesztik a „királyok zöldségét“: Aachen és Porta Westfalica között 163 gazdaság összefogásával alakult ki a tartomány spárgaútja. Beelitz a brandenburgi spárgatermesztés fellegvára. A város spárgamúzeuma saját tan- és túraösvényén mutatja be a tegnap és a ma spárgatermesztését.

Mindegy, hogy északon, délen, keleten vagy nyugaton járunk: június 24-én befejeződik az idény. János napon hagyományosan lecsillapodik a spárgaláz egész Németországban. Ahogy mondják:„ A cseresznye jön - a spárga megy“.