szerző:
Molnár Kata Orsolya
Tetszett a cikk?

Ha az időjárás engedi, ilyenkor is érdemes felkerekedni, hogy olyan vidékeit ismerjük meg az országnak, amelyek nem tipikusan a nyaralásra, wellness-ezésre csábítanak. Gasztroturisták nem csalódnak, ha Szabolcs-Szatmár-Bereg felé veszik az irányt.

A térség hagyományosan a gyümölcseiről ismert. A magyar alma világhírét a szabolcsi jonatán alapozta meg, a szilváról pedig a legtöbben elsősorban a szatmári szilvapálinkára asszociálnak. A szilva olyannyira jelentős szerepet tölt be Szatmár-Bereg életében, hogy a borutak mintájára Szilvaúton ismertetik meg az ideérkező utazókkal termesztési módjait, feldolgozását és a belőle nyert ízletes termékeket. A pálinka mellett készül belőle aszalt szilva, cibere (híg szilvalekvár) és dzsem, melyeket a legkülönfélébb ételek készítéséhez használnak fel.

A tarpai és panyolai szilvalekvár fogalom, a csak ezen a vidéken vadon termő szilvafajtából készül szigorúan cukor és minden egyéb idegen anyag hozzáadása nélkül, rendkívül hosszú forralással. A hosszú főzés során fokozatosan sűrűsödik be a lekvár, mely végül kissé savanykás, selymes ízű lesz. Penyigén járva mindenképpen érdemes felkeresni a Lekváriumot, mely az ország első szilva- és lekvármúzeuma. A felújított parasztházban a lekvárfőzés legfontosabb eszközeivel és fortélyaival is megismerkedhetnek a látogatók.

Szabolcsi almás palacsinta
Molnár Kata Orsolya

A szilva és a helyi gyümölcsök másik nagyon fontos feldolgozási formája a pálinka. A megyében működik a Zsindelyes Pálinkafőzde, illetve a Szatmár-Beregi Pálinkarend, melyben többek között a kisvárdai Várda-Drink, a Panyolai Szilvórium és a Tarpai Manufaktura főzdék képviseltetik magukat. A főzdéknek számos pálinkája födrajzi árujelző oltalom alatt áll, ez a földrajzi eredet biztosítása mellett egyfajta minőségi garanciát is jelent. Az újfehértói fürtös meggy-, a szabolcsi alma- illetve a szatmári szilvapálinka kapták meg ezt a minősítést. A pálinkafőzdék előzetes egyeztetés után szívesen várják kóstolásra az érdeklődőket, akik kortyalávalóként helyben sütött kenyérlángost  falatozhatnak.

Akik a pálinkázás előtt-után-netán, helyett komolyabb harapnivalóra vágynak, azok egy egészen másfajta világba csöppenhetnek, ha Vállajba látogatnak. Itt érdemes felkeresni Szatvári Zoltánt, a sváb hagyományokat továbbvivő Sváb Meister húsmanufaktúra tulajdonosát. Mindenféle tartosítószertől mentes sonkákat, kolbászokat, szalonnákat készít tradicíonális eljárással. Nála az állatot nem kampóra akasztva, hanem asztalon bontják, a feldolgozást pedig kézi munkával végzik. Egyelőre - sajnos - csak a környéken kapni a termékeit, de bízunk benne, hogy előbb-utóbb a fővárost is elérik ezek a tradicionális készítmények.

Ha szeretnénk megszállni a Szatmár-Bereg vidéken, elsősorban falusi vedégszobákat fogunk találni. Ezek egy része önellátásra rendezkedett be, érdemes előre egyeztetni a szállásadókkal, mert akik biztosítanak ebédet, vacsorát, igazán autentikus helyi ízeket kínálnak. Mi a tivadari Danó Portán jártunk, ahol a ház asszonya csupa helyi alapanyagból készített fogással, igazi terülj-terülj asztalkámmal várja vendégeit. Mi is megnyaltuk a főztje után mind a tíz ujjunkat. Azért nem csak a családi konyhákon találkozunk tájjellegű ételekkel, büszkén kínálja őket a vásárosnaményi Winkler Ház és a nyírbátori Báthory Kastély Reneszánsz Étterme is. Az előbbi a helyi vendéglátóipari képzés egyik bázisa. A Winkler Ház egyik régiós specialitása a beregi cigánypecsenye.

Receptek

Beregi cigánypecsenye

Hozzávalók: sertéstarja, füstölt kolbász, szalonna, hagyma, fokhagyma, burgonya, só, bors ízlés szerint ( a mennyiség attól függ, hány főre készül az étel).

A húsokat enyhén megütögetjük, karikákra vágott hagymával, kolbásszal, vékony szelet szalonnával megpakoljuk. Feltekerjük, a széleit fogpiszkálóval letűzzük, és zsírban puhára sütjük. Tálaláskor frissen sült burgonyával és kakastaréj-szalonnával kínáljuk.

A Báthory Kastély Reneszánsz Étterme jelenleg csak előzetes bejelentkezés alapján vár egyéni vagy csoportosan érkező vendégeket. Náluk is hagyományos receptúrák alapján készül sokféle húsétel, de már csak a szabolcsi almás palacsinta kedvéért is érdemes hozzájuk bejelentkezni.

Szabolcsi almás palacsinta (4 főre)

4 darab palacsintát megtöltünk reszelt alma, ízlés szerinti mennyiségű cukor és őrölt fahéj keverékével. Táskákat hajtunk belőlük, amelyeket lisztből, tojásból és dióból készült panírba forgatunk, és forró zsiradékban kisütünk. 2 tojás fehérjéből, 4 dkg vaníliapuding, 10 dkg cukor és 2,5 dl víz keverékéből sárgakrémet készítünk, a palacsintákat ezzel és csokoládéöntettel kínáljuk.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Tóth Sándor Gasztro

Gasztroturista: füredi ízek és hangulatok

Balatonfüred ugyancsak alkalmas hely a szellemi és a gasztronómiai kalandozásra. A lélek és a gyomor örömeinek nyomába eredtünk az őszi színekkel és fényekkel is vonzó Balaton partján.

Molnár Kata Orsolya Gasztro

Gasztroturista: mit együnk és mit igyunk Egerben?

Gasztroturisztikai kalandozásunk második állomása a bikavér fővárosa, Eger. A borok mellett különleges kézműves sajtokra, szofisztikált konyhára és többek között egy elfeledett édességre leltünk.

Kuszkó-Kalovits Judit Gasztro

Gasztroturista: Buda, te csodás!

A Duna jobb partja tele van meglepetésekkel. Ha már elegünk van a hangoskodó pesti nyüzsgésből, keljünk át a másik oldalra. Van itt bőven felfedezni való, kisebb-nagyobb csoda, és van persze némi nagyhangú-nagyképű magamutogatás is. Az elkövetkezendőkben több sétában mutatjuk meg, hova térjenek be, ha Budán járnak. Íme az első utunk.

Molnár Kata Orsolya Gasztro

Gasztroturista: mit együnk Kárpátalján? – recept

Új sorozatunkban egyes városok, régiók gasztronómiai jellegzetességeit gyűjtjük össze, nemcsak vendéglőkbe, de boltokba, kézműves műhelyekbe, kistermelőkhöz is bekukkantva. Elsőként a határon túlra ruccantunk, az ukrajnai Kárpátalja megyébe.