Észak-Magyarország egyik legnépszerűbb turisztikai központja a látnivalók sokaságával vonzza az utazókat. Az egri vár, a bazilika, a Gárdonyi emlékmúzeum, a minaret vagy a belváros csodás barokk épületei nem hiányozhatnak az idelátogatók repertoárjából. Az egri borvidék központjában pedig egyértelmű programpont a pincesor meglátogatása, és minimum a bikavér megkóstolása. A város azonban bőven tartogat igazi gasztronómiai izgalmakat is a „kiéhezett“ utazóknak.

Étvágygerjesztő tálalás. Csak a kezdet

Molnár Kata Orsolya

A Bükki Sajt már   fogalommá vált az országban. Sándor Tamás 2005-ben indította meg sajtmanufaktúráját Egerben. A korábban hideg konyhát vezető sajtmester a minőségi gasztronómia és a hagyományos sajtkészítési technológiák elkötelezett híve, aki aprócska üzemében saját kezűleg dolgozza fel a helyi termelők tejét. A sajtkészítés során kizárólag természetes alapanyagokkal dolgozik, ráadásul az egész folyamat környezetbarát. Többféle technológiával, többféle tejből a legkülönfélébb sajtokat készíti, a krémsajtoktól kezdve a több héten át érlelt sajtokon át az olyan különlegességekig, mint – a leginkább külföldön vásárló, Michelin-csillagos Costes figyelmét is felkeltő-faszenes sajt. Termékeit ma már nemcsak saját boltjában értékesíti, de rendszeresen szállít  éttermeknek is, mint a helyi Imola, a budapesti Bock Bisztró, az Alabárdos vagy a Gundel. S időről időre találkozhatunk a dzsemmekkel és savós kiflivel kínált Bükki Sajt válogatásokkal a különböző fesztiválokon is. Megéri betérni az egri üzletbe, nemcsak a sajtok kedvéért, de mert a manufaktúra frissen köpült vaját csak itt kóstolhatják,vehetik meg a vásárlók. Van arra is mód, hogy bor- és sajtkóstolón vegyünk részt, ezt azonban nem az üzletben, hanem az egri pincesoron található, főérlelő tufapincében tartják.

A Bükki Sajtot már széles körben ismerik, nem Sándor Tamás azonban az egyetlen sajtkészítőmester Egerben, akinek érdemes megtanulni a nevét: fantasztikus termékekre bukkanhatnak a kecsketej rajongói Nagy László kecske- és juhtenyésztő gazdaságában is. Nagy László szakmájának elismert szakembere, 2005-ben az év kecske-, 2006-ban az év juhtenyésztőjének választották meg, állatai pedig időről időre a legszebbnek járó díjakat hozzák gazdájuknak a különböző versenyeken. A lefejt tejből jó néhány évvel ezelőtt a gazda felesége, Margit asszony kezdett sajtokat készíteni, leginkább a maga örömére. Ma már nemcsak a helyi vásárlók, de a Hunguest Hotels lánc éttermeinek vendégei is megkóstolhatják a házaspár bámulatos termékeit, melyek között olyan Magyarországon egyedülálló sajtok is megtalálhatók, mint a kecsketejből készült fehérpenészes (camembert jellegű) és a kékpenészes sajt (rokfort jellegű). A kiváló termékek nemcsak a vásárlókat, de a szakmát is megnyerték. 2006-ban már Margit asszony kapta az év sajttermelőjének járó díjat. Sajnos Pesten még nem kaphatók Nagyék sajtjai, állandóan jelen vannak azonban a különböző fesztiválokon. Érdemes megkóstolni a remek grillezni való sajtot, a gomolyát, illetve a fűszerekkel – medvehagymával, kaporral, fokhagymával – ízesített félkeménysajtokat is.

Harcsafilé zellerrel. Csúszik hozzá a jó bor

Molnár Kata Orsolya

A sajtok legjobb helye a gyomrunkban van, különösen, ha jóféle bor kíséri. Az egri történelmi borvidék bikavére legalább négyféle szőlőfajta alapborából házasított vörösbor, mely Magyarország határain túl is   igencsak ismert. Bár a térség vörösborairól híres, a területek nagy részén fehér szőlő terem. Idén nyáron pályázati úton találták meg az egri bikavér „párjának“ nevét; a szintén legalább négyféle szőlő alapborából házasított fehérbor elnevezése egri csillag lett. Egy egri kiruccanásnál szinte kötelező program egy-két pince meglátogatása is, nehéz azonban a döntés, hova térjünk be, bár a pincesoron egymást érik a vendégcsalogató,nyított kapuk. De ha már a sajtból a legjobbat választottuk,nézzünk körül rangos „portákon“. A 2010-es Challenge International du Vinről a magyarok közül az egriek hozták haza a legtöbb, számszerűen 16 érmet, melyek között a St. Andrea Pincészetnek, a Demeter Pincészetnek és a Kovács Nimród Borászatnak köszönhetően három arany is volt. A St. Andrea pincészet  vezetője, dr. Lőrincz György ezen kívül elnyerte az év bortermelőjének járó díjat is.

Ha a St. Andrea boraival szeretnénk közelebbi kapcsolatba kerülni, sőt, azt se bánjuk, ha finom falatok kísérik a jóféle italokat, érdemes az Imola Udvarház felé venni az irány. Itt sok más hazai borászat boraival egyetemben a St. Andrea   teljes skáláját is megtalálhatjuk. A különböző toplisták által Kelet-Magyarország legjobb éttermeként számon tartott Imola borétteremben nemcsak szívélyesen, de értőn is kínálják az italokat az ételek mellé. Olyan mesés párosokat alkotva, mint például Szepsy 2006-os szamorodnija és a libamáj, vagy Bolyki csodásan citrusos 2009-es Királyleánykája és a citromtorta. A szerencsére nem túl hosszú étlapon a szezonális és regionális alapanyagok kiemelten kapnak helyet, az étterem igyekszik olyan helyi termelőkkel együtt dolgozni, mint amilyen a már emlitett Sándor Tamás is. A kifinomult ételkompozíciók és a kiemelkedően jó állagú húsok Cetner Attila séfet dicsérik, aki a modern technológiát alkalmazva is arra törekszik, hogy ételei könnyen „érthetők“ legyenek a hozzájuk betérők számára. Aktuális kedvenc fogását, a harcsafilét zeller duóval és túrós haluskával mi is nagyon értékeltük. A szinte minimalista fogásban a zeller harsogósan zöld íze kiemeli a harcsa kiválóságát.

Nem maradt más hátra csak a desszert, e tekintetben két izgalmas egri célpontra  hívjuk fel olvasóink figyelmét. Az első az Eger belvárosában található nagymúltú cukrászda, a Dobos. A Dobost 1966-ban a vidék első luxuscukrászdájaként a Gerbeaud mintájára alapították. Szokták is úgy emlegetni mint „a vidék Gerbeaud-ja“. Szinte a kezdetek, 1969 óta dolgozik itt cukrászként Sipos Sándorné, kezei közül megszámlálhatatlan mennyiségű sütemény került ki az évek során. A cukrászda nagyon hamar országos hírnévre tett szert kiváló minőségű termékeivel, a mai napig a helyiek és a turisták kedvelt találkozóhelye. A rendszerváltást követően az üzlet magántulajdonba került, az 1977 óta itt dolgozó Szilágyi Erzsébet nagy álma vált valóra, amikor a Dobos ügyvezető-tulajdonosa lett. Szilágyi Erzsébet bár maga nem cukrász végzettségű, mégis oroszlánrészt vállal a sütemények megalkotásában. Több, csak itt kapható desszert megálmodása fűződik a nevéhez, ihletet az új kreációkhoz külföldi tanulmányútjai során nyer. Ilyen különlegességek a narancsos-narancslikőrös egri csemege sütemény vagy a bundában sült fagylalt.

Habroló. Méltánytalanul elfeledett

Molnár Kata Orsolya

A Dobos egyik, kezdetektől tartott specialitása a főzött fagylaltból készült, csoki félholddal díszített Bagdad kehely, amelyet a hagyományoknak megfelelően ezüstözött, ólomkristállyal bélelt kehelyben tálalnak. Természetesen a cukrászda hagyományos cukrászsüteményeket is kínál, nevéhez mérten tart Dobos tortát is. Különlegesen finom a cukrászda borroládja, melynek ízét a borhab és a grillázs találkozása teszi emlékezetessé. Nekünk kicsit gejl volt, de a helyiek első számú favoritja a Béka desszert, mely tulajdonképpen egy béka formájú mignon. S végül meg kell említeni egy cukrászati ikont, amelyet mára méltánytalanul elfeledtek, más cukrászdákban szinte nem is látott: a tojásfehérjében forrón csurgatott cukorszirupból felvert tojáshabbal töltöttt habroló itt mindig megtalálható a pultban. Legyenek édesebbek vagy visszafogottabb ízvilágúak a sütemények, mindegyikükre igaz, hogy csak kiváló minőségű alapanyagokból készülnek, és sehol máshol – mivel a cukrászda senkinek sem szállít – nem kaphatók.

Desszer fronton meg kell még említenünk a másik célpontot,ami  igazi kuriózum,bár  sokkal inkább a szemnek, mintsem a szájnak ingere. (A Kopcsik Marcipániának  rovatunkban  a közelmúltban nagyobb terjedelmet szenteltünk). Kopcsik Lajos Oscar-díjas, olimpiai- és világbajnok, Guiness rekorder mestercukrász kiállításán 120 cukormasszából és marcipánból készült tárgyat állítottak ki. Köztük egy közel két méteres borospalackot is, emlékeztetve arra, mely szegletében is járunk az országnak.