December 13-án még tűzet gyújtani is tilos, úgy hogy, ha megúszta az illető baj nélkül, akkor éjfél után már süthet is pogácsát, legalább 12 darabot, és dugdoshat bele jósló cédulákat a jövendő 12 hónapra nézve. Persze, az az igazság, hogy ha ez a Luca nap éppen nem péntekre esik, akkor ebben a modern korban nem nagyon foglalkoznak vele, ha igen, akkor bezzeg a vízcsapból is Lucázás folyik, felemlegetve mindenféle vajákolásokat.

 Amúgy a Gergely-féle naptárreform előtt - egészen 1582-ig -  ezt jegyezték az év legrövidebb, azaz a legsötétebb napjának. Így nem csoda, hogy annyi babona járult hozzá. Hogy miért is tilos ezen a napon a lányoknak és asszonyoknak bármilyen munkát is végezniük? Mert a hiedelem szerint, amit ezen a napon elkezdenek, azt sosem fogják befejezni. Az olyan szórakozás, mint a tollfosztás, azért belefér. A takarításról viszont még tessék-lássék sem lehet szó, mert ha nincs elrejtve a söprű, a boszorkányok rálelhetnek, és majd jól a ház körül keringenek. Ilyenkor már csak a fokhagymában lehet reménykedni, küszöbre, ajtóhoz, ablakhoz téve hárítani vele a rontást. 

Éhkoppról azért szó sem volt, biztos bespejzolták előre az étkeket, különben honnan is lennének Luca napi receptek? Lehet, hogy éppen ennek a dologtiltásnak köszönhető, hogy pogácsát ki mindenesetre mindenfelé sütöttek ilyen tájt. Az jó volt előtte, aznap, utána is. Ugyanezt csinálják a skandinávok odafönt északon, csak éppen kaláccsal. A Lussebar, vagyis a Luca napi sáfrányos kis csavart kalács létjogosultsága december 13-tól újév napjáig tart. Ezen az alapon mi is nyugodtan süthetünk akár a vasárnapi ebédhez, akár év végéig bármikor (aztán év elejétől, mert nem vagyunk svédek, pláne norvégok...) pogácsát.

facebook

Burgonyás pogácsa 

Hozzávalók:

30 dkg burgonya, 4 dkg élesztő, 8 dkg liszt, 15 dkg margarin, 1 tojás + tojássárgája a kenéshez, pici só, kevés cukros tej az élesztő felfuttatásához.

Elkészítés:

A meghámozott burgonyát sós vízben puhára főzzük, leszűrjük - a főzőlevéből a gyúráshoz keveset megtartunk -, áttörjük. Egy tálba tesszük, és hozzáadjuk a lisztet, eldolgozzuk benne a margarint, a tojást, a felfuttatott élesztőt. A krumpli főzőlevével  jó tömör, nyújtható tésztává összedolgozzuk. Ha túl keménynek találjuk, ami nem akar engedelmeskedni a sodrófának, kevés tejjel lazíthatjuk. Keleszteni, dagasztani nem kell, csak centi vastagra lisztezett deszkán kinyújtani, áthajtani, még egyszer kinyújtani. Itt jár neki is, meg nekünk is egy szűk órányi pihenés, aztán ismét nyújtás, és szúrhatjuk is ki a pogácsaszaggatóval a tésztát. A pogácsák tetejét a késfokával berácsozzuk ( nem kötelező, nem sértődnek meg, ha simák maradnak) megkenjük tojássárgájával. Előmelegített sütőben 200 fokon aranysárgára sütjük.

Langyosan már kapkodhatjuk is be, amúgy sokáig eláll.

Tipp: a tetejére szórhatunk szezámmagot, napraforgómagot.