Amiért nem kért Magyarország derogációt a harmonizált adószabályok alól, csak a társasági adóban több mint 800 milliárd forint veszteség érte 2004 és 2008 között, aktív adódiplomáciával a helyzet javítható lenne - mondta Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (MOKLASZ) elnöke csütörtökön a IV. Nemzetközi Adókonferenciát megelőző sajtótájékoztatón. A magyar költségvetésből ennek okán kieső összegek közé számolták a harmadik országokkal kötött szerződések miatt elmaradó bevételeket. „Ha az EU-tagállamokkal szemben egy adott irányelvet érvényesítünk, akkor nem tehetjük meg, hogy például az Egyesült Államokkal szemben, számukra hátrányosabb feltételek biztosítunk. Emiatt is szüksége van az irányelvekkel kapcsolatos új tárgyalásokra” - tette hozzá. A szakember hangsúlyozta: a hasonló helyzetben lévő közép-kelet európai országoknak kellene összefogniuk és képzett adószakemberek közreműködésével tárgyalóasztalhoz ülniük. „Az irányelveket 2003-ban alkották meg, vagyis a csatlakozásunk előtt egy évvel” - tette hozzá, arra utalva, hogy az unió „erős államainak” érdeke ezt diktálta.

„Mivel az osztalékot nem adóztatjuk, így a cég azt itt felveszi, kiviszi az országból, majd visszahozza hitelként és kamatra kiadja, ellenben a kamatot érintő irányelv szellemének megfelelően az is adózás nélkül kivihető az országból, na ez az, ami Magyarország számára különösen hátrányos” - magyarázta Herich György. A MOKLASZ és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának PhD-hallgatói együtt vizsgálják azt, hogy milyen módon érvényesülnek a magyar érdekek EU-ban, mire lehetne képes az adódiplomácia, s azt is, hogy a határon átnyúló jövedelmeket miként lehetne Magyarországon tartani. Az első eredményeket a már említett társasági adóval kapcsolatban tárták fel. „Annak idején azt hallottuk, hogy Brüsszel kiszámolta, az adóharmonizáció jó lesz nekünk. Mi viszont megnéztük a korabeli számításokat és kiderült, hogy Brüsszel csak egy céget, nevezetesen az Audit vizsgálta. Mi ugyanazzal a módszertannal, de már több cég vizsgálatát alapul véve jutottunk a 800 milliárdos veszteségre” - fejtette ki a szakember.

A cikk folytatását olvassa el az Adózónán!