Az ország sertés és marhahús kivitele egy év alatt több mint 40 százalékkal nőtt, tavaly meghaladta a 180 ezer tonnát, értékben 380 millió eurót, több mint 100 milliárd forintot tett ki. A belföldi forgalom szűkülése miatt azonban az ágazat teljesítménye az előzetes adatok szerint így is visszaesett 1-2 százalékkal - áll az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésben.
   
A magyarországi kiskereskedelemben tavaly a 2009-es 5,3 százalékos csökkenés után 2,3 százalékos mérséklődést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszerek, így a húsok és hústermékek esetében is néhány százalékos visszaesés volt tapasztalható.
   
A magyar húsipar összességében - csakúgy, mint az előző években - ismét néhány milliárdos forintos veszteséggel zárta a tavalyi gazdasági évet.
   
Az idén negatív tendenciák megváltozását várták az elemzők, ám az első két hónap adatai nem mutatnak túl kedvező képet. A korábban jelzettnél magasabb infláció várható, amelyért részben az élelmiszer áremelkedés okolható. Az élelmiszerek belpiaci árát felfelé hajtja a növekvő világpiaci ár, a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatti magasabb takarmányárak, valamint a növekvő energia- és üzemanyagárak.
   
A sertés és marhahúsok esetében a más élelmiszercsoportokban már végbement áremelkedés csak a következő hetekben, illetve hónapokban várható, mivel az élősertés árának érdemi növekedése csak az elmúlt időszakban vált egyértelművé.
   
A nagyobb gondot az elemzők szerint az okozhatja, hogy a  fogyasztók elvesztették hitüket a gyors kilábalásban. A GfK-Corvinus Fogyasztói Várakozások indexe azt mutatja, hogy ez év márciusában romlott a háztartások várt pénzügyi helyzetének és az ország gazdasági helyzetének megítélése. Utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások váltottak negatív irányba.
   
A vásárlási hajlandóság a válság mélypontjára jellemző - 2009 márciusban mért - szinten van.
   
Az elemzés szerint az elhúzódó kedvezőtlen gazdasági környezet hatására gyökeresen megváltoztak a fogyasztói szokások. A 2000-es évek elején jellemző, túlköltekező, hedonista vásárlás már a múlté, megnőtt a vásárlás előtti informálódás szerepe. A boltválasztás szempontjai között hátrébb szorultak a bolt minőségére vonatkozó szempontok, megnőtt viszont az akciók és promóciók jelentősége. A vásárlók hajlandóak akár nagyobb távolságokat is megtenni a jobb ajánlatok reményében, így a "kedvenc" boltokhoz kevésbé lojálisak.
   
"A válságtól függetlenül jelentős húsfogyasztók voltak és maradtak is a magyarok. A GfK ConsumerScan adatai alapján minden magyar negyedik-ötödik kosárban van valamilyen hústermék. Ha 100 kosarat vesznek alapul, 22-ben található feldolgozott húskészítményt. (Csak összehasonlításképpen: tej a kosarak 12 százalékában van, ásványvíz 9-ben, míg mosószer csak minden századikban.)
   
Tízből 8 magyar háztartás vásárol friss húst, szárazárut, virslit, parizert, felvágottat, főtt sonkát és kenőmájast is egyszerre. Egy év alatt a 4 millióból 3,8 millió hazai háztartásban vettek valamilyen tőkehúst, míg sonka 3,3 millió háztartásban került az asztalra" - idézi a közlemény Dörnyei Otíliát, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatóját.
   
A húspiac csökkenése tehát nem abból adódik, hogy vásárlók elhagynának kategóriákat, hanem abból, hogy kevesebbet és kevesebbszer vásárolnak.
   
Amennyiben az ágazat számára kedvezőtlen folyamatok, így a fogyasztás csökkenése, de különösen a feketegazdaság térnyerésének erősödése nem állítható meg, úgy a húsipar teljesítményének további jelentős szűkülésére, üzembezárásokra és munkahelyek megszűnésére kell számítani. A csökkenő teljesítményű húsipar pedig nem ad megfelelő alapot a kormánynak az állattenyésztés fejlesztését célzó programjához - tartalmazza  GfK Hungária és a Hússzövetség elemzése.