Ismét egy technológiai terület, amelyben az Európai Unió máris lemaradásban van Kínával, Japánnal és az Egyesült Államokkal szemben. Az óceán túloldalán 2010-re már évi egymillió hibrid jármű értékesítésével számolnak miközben 2,9 milliárd dollárt költenek széndioxid-kibocsátás mentes járművek fejlesztését támogató programokra. Japán a következő generációs autófejlesztési stratégiájától remél további eredményeket, miközben a Toyota büszkélkedhet a világon a legnagyobb példányszámban értékesített hibrid járművével. Peking eközben évi 500 ezer hibrid vagy teljesen elektromos meghajtású autó gyártását célozza meg.

Az európai teljességgel elektromos vagy hibrid autókat gyártó vállalatok helyzetbe hozására, valamint a széleskörű terjedésüket lehetővé körülmények kialakítására ezért az Európai Bizottság szerdán átfogó stratégiai terveket vázolt fel. A stratégia bemutatása kapcsán Antonio Tajani, iparért felelős biztos a válságra adandó azonnali hatású lépésekről a közép- és hosszú távú tervezés felé fordulás fontosságát hangsúlyozta, amely szerinte az európai autóipar számára elsődleges a globális versenyben való megfelelő szerepléshez. A biztos szerint emellett a tervek a 2020-as EU-s klímavédelmi és gazdaságélénkítési célok megvalósításához is érdemben hozzájárulnak. “Külön öröm számomra, hogy a jövő autói kapcsán sikerült frigyet létrehozni az ipar, a környezet- és klímavédelem és az energiahatékonyság közt” - hangsúlyozta Tajani.

A bizottság kétvágányos haladást vázol fel, amely egyrészt a hagyományos robbanómotorok CO2 kibocsátásának csökkentéséből és az energiahatékonyságuk növeléséből, másrészt új, teljesen széndioxid-mentes energiaforrásokon alapuló közlekedési eszközök terjedéséből áll. Tajani szerint egyelőre minden technológia fejlesztését támogatják, legyen szó elektromotorról, hidrogéncellás járművekről, bioüzemanyaggal működő kocsikról vagy ezek ötvözeteiről. A kétvágányú haladás a biztos szerint azért szükséges, hogy Európa egyszerre tudja megőrizni az egyensúlyt autóiparának versenyképessége és a klímacélok elérése között.

A stratégia talán legfontosabb célkitűzése mégis az egységes szabványok kialakítása vagyis, hogy minden európai autós, minden tagállamban képes legyen az áramhálózatra kapcsolva feltölteni járművét mindenféle technikai bonyodalom nélkül. Az unió reményei szerint a tagállamok és a közösségi büdzsékből a válság miatt megsegített autóipar 2011-re megkezdi az alacsony üzemanyag felhasználású kisautók tömeggyártását s ezzel további lökést ad a villanyautók térnyerésének is. A folyamatot támogatandó az EU folytatni fogja a járművek káros anyag kibocsátásásának csökkentését kikényszerítő törvények kialakítását, s ezzel párhuzamosan ösztönöz további fenntartható technológiák és újítások fejlesztésére.

Arra az újságírói kérdésre, vajon készül-e az európai elektromos áram-termelő iparág a villanyautók elterjedése nyomán fellépő megugró áramigényre, a biztos mindössze az atomerőművek körüli vitát említette, megnyugtató válasszal nem tudott szolgálni.

Egy biztos, amennyiben valósággá válnak az autóipar számításai és a jelenlegi 800 millióról 2020-ra 1,6 milliárd, 2050-re pedig 2,5 milliárdra nő a gépkocsik száma, jobb lesz ha időben észbe kap az emberiség és CO2 kibocsátás nélküli járművekre nyergel át feltéve, hogy nem akar egyetlen egybefüggő dugóban megfulladni. A jövő közlekedéséről komolyan gondolkodó szakértők szerint azonban az autóipar kalkulációi illúziók csupán, hiszen a jövő személyi mobilitását semmiképp nem a rendkívüli hely- és energiaigényű autók jelentik majd.