Kína egyre komolyabban számol Afrikával, mint stratégiai partnerrel. Hu Csin-tao kínai államfő csütörtökön 20 milliárd dollárnyi hitelt ígért az afrikai államoknak infrastrukturális és mezőgazdasági beruházások megvalósítására - írja a New York Times. Ez mintegy duplája annak az összegnek, amit a távol-keleti állam 2009-ben hasonló célokra felajánlott. Jacob Zuma dél-afrikai államfő a találkozón kijelentette, hogy nagyon elégedettek a kínai kapcsolattal, mivel egyenlő partnerekként kezelik őket, a kínaiak előnyt élveznek az európaiakkal szemben.

Kína az utóbbi években rendkívüli mértékben növelte afrikai jelenlétét, hogy kielégítse nyersanyagéhségét. Eközben a kínai vezetés egyáltalán nem vette figyelembe az afrikai diktatúrák emberi jogi visszaéléseit, feltétel nélkül üzleteltek mindenkivel. A kínai befektetések is döntően olyan szektorokban, területeken valósultak meg (utak, csővezetékek, kikötők), melyek a kínai igények kielégítését szolgálták. A helyzet ugyanakkor változóban van.

Hu bejelentette, hogy Kína 30 ezer afrikai számára biztosít képzést, 18 ezer ösztöndíjat ajánl fel afrikai diákoknak és 1500 orvost küld a kontinensre. Az ugyanakkor nem teljesen világos, hogy a kínai pénzek és segélyek milyen arányban fognak ténylegesen is befolyni az afrikai országokba, mivel Kína afrikai segélyeit nem megfelelően dokumentálják.

A képet ugyanakkor árnyalja, hogy a Kína által támogatott líbiai vezető, Moammer Kadhafi tavaly elbukott, Szudán kettéválása pedig jelentős mértékben rontotta az ottani olajipar helyzetét, ahol Kína komoly pozíciókkal rendelkezett. Megfigyelők szerint minden bizonnyal a kínai vezetés is ennek tükrében alakítja át segélyezési és fejlesztési politikáját Afrikában, hogy több lábra állítsa a kontinens országainak támogatását - a kínai profitszerzés megtartása mellett.