Csehország, Magyarország, Szlovákia között nincs különbség a külföldi működőtőke ki- és beáramlása tekintetében az utóbbi években. A megtermelt jövedelem 20-25 százaléka bennmarad általában, a többi jövedelem kimegy külföldre – mondta Hunya Gábor, a Bécsi Nemzetközi Gazdaság-Összehasonlító Intézet (WIIW) kutatója az Európai Tanulmányok (Európa 2002) Alapítvány és az UniCredit Bank közös rendezvénysorozatának, az Európa Klubnak évadnyitó előadásán, ahol a külföldi működőtőke ki- és beáramlása az új uniós tagországokban volt a téma. Hunya szerint ez természetes is, mivel a jövedelem nemzetközi újraelosztása állandóan folyik.

Eltérő FDI-értelmezések

A WIIW kutatója szerint általában két ellentétes értelmezése van az FDI-nek. Az első az, hogy ez a gazdasági fejlődés motorja: egyfajta „szépségverseny” zajlik a tranzitországok között, hogy melyikhez megy több FDI. A második értelmezés szerint viszont az FDI beáramlásával túlsúlyossá váltak a külföldi vállalatok, ami elnyomja a helyi gazdaságot, a hazai kkv-ket. A külföldi tőkejövedelem pedig kiáramlik az országból.

Arra a helyzetre kitérve, hogy ugyanattól a kormányzattól adott esetben mindkét álláspont elhangzik egyszerre, Hunya többféle magyarázatot adott. Szerinte ennek a skizofrén állapotnak három oka van. Az első, hogy a nemzetközi gazdasági válságot a külföldi bankok közvetítették ezekbe az országokba, ilyen benyomás alakulhat ki ezekben az államokban. A második az, hogy több ágazatban kvázi monopolhelyzetre tettek szert ezek a vállalatok, nincs hely a hazai vállalatoknak. A harmadik pedig, hogy a külföldi vállalatoknak jövedelme képződik, ezt pedig sok esetben ki is viszik. Mindezek negatív benyomást kelthetnek az adott országokban. Azt kell mondanom, hogy van alapjuk a megállapításoknak – hangsúlyozta Hunya.

Stagnálásra lehet számítani

A 2008-tól begyűrűző gazdasági, pénzügyi válság döntően a külföldi cégek révén „érkezett meg” ezekbe az országokban, a tőkebeáramlás jelentősen gyengült. Az FDI-beáramlás a válság éveiben komolyan lecsökkent, néhány országban viszont időszakos növekedés volt tapasztalható 2011-ben (Magyarország és Lengyelország például). Idei évre visszaesést várnak mindegyik országban az alacsony növekedés és külső piacok lassulása következtében. Az FDI alakulásával a következő években Hunya azzal számol, hogy a visegrádi országokban gazdasági fejlettségüknek megfelelő FDI van jelen, egyik ország sem lóg ki rettenetesen, ám stagnálásra lehet számolni a következő évekbeb, a vállalatok ráülnek a biztos tartalékokra.

Azt hozzá kell tenni, hogy a válság ellenére is még mindig érkezik az FDI ezekbe az országokban, bár vannak jelentős változások. Észtországban például a skandináv bankok átszervezték portfóliójukat, közvetlenül Stockholm alá tartoznak már az ottani bankok, ez nagy tőkekivonást jelentett. Bulgáriában és Romániában ugyanakkor kisebb problémák vannak, mivel ott az ingatlan boom pörgette a tőke beáramlását, és most állhatott be egy egészséges szintre a folyamat – emelte ki a WIIW kutatója.

Csökken a profitráta

A külföldi vállalatok részaránya a termelési értékben a nem-pénzügyi szektorban 2009-ben 40-50 százalék között volt Szlovákiában és Magyarországon. A foglalkoztatásban viszont kisebb a szerepük, kicsivel 20 százalék feletti az arányuk. Ez azt jelenti, hogy a termelést lehet növelni a külföldi tőke adott országba hozásával, a foglalkoztatási problémákat jóval kevésbé lehet az FDI behozásával kezelni. A válság hatására Hunya szerint ugyanakkor a zöldmezős feldolgozóipari projektek relokációja megnőtt Magyarországon (nyugatról keletre telepítés), vagyis – mivel a kapacitásbővítésre kevés az esély – így konkurencia zajlik a beruházásokért, és az olcsóbb termelési helyeket keresik a cégek.

A külföldi működőtőke profitrátájára kitérve a WIIW kutatója elmondta, hogy csökkenő profitrátát tapasztalhatunk 2007 óta. Ez jelenleg 8-10 százalék körül Magyarországon és Szlovákiában, 12 százalék felett Lengyelországban. A tőke viszont azért érkezik egy országba, mert ott profitot szeretne termelni.

Az FDI-jövedelemnek viszont örülni kell, komolyan kell ugyanakkor azzal foglalkozni, hogy az az országban is maradjon. Ehhez jóban kell lenni a külföldi vállalatokkal, hogy azok az adott országban maradjanak és magasabb színvonalú termelést is valósítsanak meg – hangsúlyozta Hunya.