Szerelés egy győri futószalagon. Az ipar nem lassul © Audi Hungaria

Az állami tevékenység megkezdődött átfogó reformja még nagyon töredékes, egyes társadalmi rétegek vélt vagy valós érdekeivel ütközik, és számos kisebb-nagyobb technikai-politikai hibával terhes. Eközben az EU-ban nem lankad a konjunkturális élénkülés, a német gazdaság kifejezetten robosztus növekedést produkál. A közép-európai országokban részben erre, részben a belföldi fogyasztás ugrásszerű emelkedésére épülve látványos növekedés-gyorsulás megy végbe. Magyarország a szükségszerű kiigazítás miatt most kimarad ebből, bár az exportképes ágazatok eredményesen kihasználják a konjunktúrát.

Az államháztartás hiánya még mindig nagy, de a deficit minden hónapban kedvezőbb a PM prognózisánál. Az ipar az első negyedévben alig lassult, termelése közel 9 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés növekedni kezdett. A külkereskedelmi forgalom dinamikusan bővült, hiánya az előző évihez és a GDP-hez mérten tovább csökkent. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 1,5 százalékkal nőtt, a költségvetési szerveknél viszont 3,5 százalékkal csökkent. A munkanélküliség lényegében változatlan. A munkaügyi kapcsolatok rendezettségének megkövetelése, a minimálbér duplája utáni járulékfizetés bevezetése, az ellenőrzések fokozása és az egészségügyi ellátás ténylegesen befizetett járulékhoz kötése nyomán szerény, de egyértelmű „fehéredés” indult meg a gazdaságban.

A gazdaságot átmeneti inflációs sokk érte. A fogyasztói árszint emelkedése márciusban elérte a 9 százalékot, áprilisban viszont már kissé csökkent. A bruttó keresetek az I. negyedévben 7,1 százalékkal emelkedtek. Mivel a bruttó és nettó keresetek között eddig 6,2 százalékpontos olló alakult ki, a reálkeresetek 7 százalékkal csökkentek. A pénzpiac bizalmat szavazott a gazdaságpolitikai fordulatnak, így a monetáris politika nem kényszerült az átmeneti infláció-emelkedés ellensúlyozása érdekében növelni a kamatokat. A forint árfolyama március óta tendenciaszerűen erősödik.
 

A világgazdaság növekedési üteme az előző évekhez hasonlóan 5 százalék körül lesz, noha az USA dinamikája a 2006. évi 3,3 százalékról 2007-ben 2,2 százalékra lassul. A 27 tagúvá vált Európai Unió GDP-növekedése a tavalyi 3 százalékról idén csak minimálisan, várhatóan 2,9 százalékra lassul. Így 2007-ben az EU valószínűleg gyorsabban fejlődik, mint az USA, s úgy tűnik, némileg visszanyeri önbizalmát. A megerősödött német kancellár, az új francia elnök és brit miniszterelnök néhány kulcskérdésre kiterjedő összefogásával az Európai Unió jelentős változások előtt áll. Magyarország számára az elkövetkező évek nagy kérdése, hogy tudunk-e csatlakozni a gyorsan integrálódó körhöz.

A világgazdaság legdinamikusabb térsége Ázsia marad. Az olaj (Brent) hordónkénti ára a tavalyi 65 dollárról 2007 egészében 61 dollárra mérséklődik, s az amerikai dollár is gyengül. E két tényező Európában az olaj importárának körülbelül 10 százalékos csökkenését jelenti. A kamatlábak eltérően alakulnak: az EKB még szinte bizonyosan emel (4 százalékra), a FED viszont idén feltehetőleg változatlanul tartja a jelenleg 5,25 százalékos kamatot. Közép-Európa legtöbb országában kisebb-nagyobb belpolitikai feszültség van, de gazdasági növekedésük gyors, s nem okoz lényeges egyensúlyi problémát. Oroszországban a gazdaság előnyökre tesz szert a magas energiaárakból, de a növekvő világpolitikai szerepvállalás igénye kockázatokat is rejt magában.

A hazai gazdasági várakozások a gazdaságpolitikai fordulattal egyidejűleg romlottak. A fogyasztói várakozások 2006 közepén zuhantak, azóta alig változtak. Az üzleti szféra várakozásai is romlottak 2006 közepén, de utána az iparban – a kedvező európai konjunktúrával összefüggésben – érezhető javulás következett be. Az építőipart, a kereskedelmet és a szolgáltatások egy részét negatívan érintették a költségvetési lépések, idén azonban már e szektorok várakozásait is inkább a stagnálás jellemzi.

 

Úton az áru. Javul a külkereskedelmi  mérleg egyenlege © Fazekas István

A magyar gazdaság 2007-ben letér a 2001-2006-os egyensúlyrontó pályáról. Az állami túlköltekezés, a külföldi forrásbevonás lényegesen csökken, a közteher-bevételek – a magasabb infláció és költségvetési szektorbeli bérnövekedés miatt, de a fehéredés nyomán is – idén legalább 100 milliárd forinttal meghaladják a tervezettet. A kiadásoknál a kiigazítás főleg az alacsony beruházási költésre és a közszolgáltatási kiadások nominális csökkentésére támaszkodik. Komoly túllépési veszély nem látszik: bár a nyugdíjkiadások – a magasabb infláció és bérnövekedés miatt – nominálisan meghaladják az előirányzottat és egyes egyszeri kiadásoknál (pl.: MÁV, BKV, maradványok) lesz némi elfutás. A jelentős belső tartalékok kemény kormányzati magatartás esetén kordában tudják tartani a kiadásokat. A kamatkiadásoknál 70-90 milliárd forint megtakarítás valószínű. A 2007. évi deficitcél tehát összességében biztonsággal teljesíthető, a tényleges idei hiány a GDP 6,2 százalék a körül lesz. A bruttó államadósság (a forint erősödését és a várható privatizációs bevételeket figyelembe véve) a tavalyi, a GDP 66 százalék a körüli szinten marad. Eddig a közszféra béreire vonatkozó megállapodás jelent tételes eltérést a konvergencia-programtól.

Az export 16, az import 13 százalékkal bővül, az áruforgalom hiánya a 2006. évi 2,1 milliárd euróról 2007-ben 1 milliárd euróra mérséklődik. Ezzel a magyar gazdaság teljes (szolgáltatásokat is tartalmazó) külkereskedelmi mérlege egyensúlyba kerül. A folyó fizetési mérleg hiánya – főleg a külföldi cégek jelentős profitrealizálása miatt – 4,5 milliárd euró körüli lesz. Mivel a nettó EU-támogatások az áthúzódó hatások miatt körülbelül 1,5 milliárd eurót fognak kitenni, a külső finanszírozási igény 3 milliárd euróra, a GDP 3 százalék a alá mérséklődik.

Az infláció visszafogta a jövedelmeket. Ősszel már kevéssé romlik a pénz © sxc.hu

Az infláció csak átmenetileg gyorsult, áprilistól enyhén, szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Az év végén 4,5-5 százalék közötti árindex valószínű. Az év egészében 7 százalékos, a korábban a GKI által előrejelzettnél magasabb infláció valószínű. (Az év első nyolc hónapjának átlagos inflációja 8,3 százalék körül lesz, de az utolsó négy hónapban az árak emelkedése már csak átlagosan 4,8 százalékot tesz ki.) A nominális bruttó keresetek ugyan a tervezettnél gyorsabban (kábé 7,5 százalékkal) emelkednek, de a tervezettnél magasabb az infláció is. Az üzleti szféra bérnövekedése 8,5 százalék körül, a költségvetési szektor bérdinamikája (a második félévben megvalósuló körülbelül 8 százalékos béremelés nyomán) 6 százalék körül valószínű. Bár, a bruttó és a nettó keresetek közötti olló az év során mérséklődni fog, de így is a tervezettnél némileg erőteljesebb, 4,5 százalék körüli reálbércsökkenés várható. A reálbérek mérséklődése a tervezettnél lényegesen szerényebb lesz a közszférában, magasabb viszont az üzleti szektorban. Szeptembertől kezdve a reálbérek már nem lesznek kisebbek az egy évvel korábbi szintnél.

A magasabb nominális bér- és árdinamika miatt a nyugdíjak is a tervezettnél nagyobb mértékben nőnek. Reálértékük az automatizmusok alapján általában mintegy 2 százalékkal, a korrekciós programot is figyelembe véve 1 százalékkal csökken, nyugdíjas árindexszel számítva (az új gázártámogatás kompenzáló hatása nélkül) pedig nagyjából 4 százalékkal esik vissza. A lakosság összes jövedelmének reálértéke mintegy 2 százalékkal mérséklődik. Ennek ellenére erős a törekvés a fogyasztási színvonal megőrzésére: 2007-ben várhatóan nem mérséklődik a lakosság fogyasztása.

A gazdasági növekedés üteme a tavalyihoz képest lassul, de jóval meghaladja a tervezettet. Az ipari termelés 9 százalék körüli mértékben emelkedik. Az építőipar teljesítménye a tavalyi csökkenés után szerényen, 3 százalékkal nő. A támogatási szint és az árak emelkedése következtében a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége javul. Az üzleti szolgáltatások közül az ingatlanszektor és a gazdasági tanácsadás, továbbá a távközlés, a közúti árufuvarozás (tranzit) és a légi közlekedés viszonylag gyorsan bővül, a közszolgáltatások általában stagnálnak vagy mérséklődnek. Összességében a GDP 3,2 százalék kal emelkedik. Ez lassúbb valamennyi közép-európai országénál, de kissé meghaladja az EU átlagát. A beruházások 4 százalékos növekedése várható. Az állami és önkormányzati beruházások lassulnak, az üzletiek kissé élénkülnek. Az üzleti szektor foglalkoztatása növekszik, a közszférában foglalkoztatottak száma viszont a reformok előrehaladásától is függően 4-7 százalékkal mérséklődik. A foglalkoztatás szintje stagnál, a munkanélküliség kissé emelkedik.

Az egyensúlyi fordulat egészén túl a fiskális és a monetáris politika jobb együttműködése is segíti a pénzpiac stabilizálódását. A GKI nem számol az árfolyamrendszer érdemi változtatásával. Igaz, hogy a sáv egy inflációs célkövető rendszerben elméletileg vitatható, de nem akadályozza a monetáris politikát, s az euróhoz vezető úton néhány év múlva úgyis ezt a sávos rendszert kell érvényesíteni. Ezért eltörlése gyakorlati szempontból értelmetlen, emellett felesleges felértékelődési kockázatokat tartalmaz. Május-júniustól kamatcsökkenési folyamat indul meg, az év végére 6-6,5 százalék közötti alapkamat várható. A forint tartósan erős marad, a befektetőket vonzani fogja a még mindig magas kamat. Éves átlagban 250 forint/euró (vagy még ennél is kissé erősebb) árfolyam valószínű.

Az év végén a magyar gazdaságot csökkenő, bár még magas államháztartási hiány, mérséklődő infláció, stabilizálódó reáljövedelem és enyhén élénkülő, de még nyomott hazai keresletet tükröző növekedés fogja jellemezni. A gazdaság állapota egyértelműen jobb lesz az év végén, mint az elején. Számolni kell azonban azzal, hogy a következő években még további lényeges javulásra lesz szükség, miközben felerősödhetnek a visszarendeződési, a reformok szelídítését célzó törekvések.

A GKI Zrt. prognózisa 2007-re (Oldaltörés)

	2005.	2006.	2007. előrejelzés
			október	december	március	május
GDP termelés Ebből: Ipar Építőipar Mezőgazdaság Szállítás és távközlés Egyéb szolgáltatás	104,2 104,3 102,0 97,6 104,4 104,7	103,9 108,6 96,9 93,9 103,3 103,3	103 106 105 102 104 101	103 106 103 102 104 101	103 107 103 102 104 100,5	103,2 107,5 103 102 104 101
GDP belföldi felhasználás Ebből: Egyéni fogyasztás Állóeszköz-felhalmozás (beruházás)	101,4 103,8 105,6	100,5 101,2 98,2	101 100,5 106	101 100,5 104	101 100,5 104	101 100,5 104
Külkereskedelmi áruforgalom Export Import	110,8 105,3	116,7 112,6	112 109	112 109	114 111	116 113
Fogyasztói árindex (előző év = 100)	103,6	103,9	105,8	105,8	106,5	107
Folyó fizetési és tőke mérleg együttes egyenlege
- milliárd euró	-5,3	-4,5	-4,5	-4,6	-4,0	-3,0
- a GDP százalékában	-6,0	-5,0	-5,3	-4,6	-4,0	-3,0
Munkanélküliségi ráta	7,2	7,5	8	8	7,8	7,8
Az államháztartás konszolidált deficitje a GDP százalékában (az EU módszertana szerint)	7,8	9,2	6	6	6,5	6,2

Forrás: KSH, 2007: a GKI Zrt. előrejelzése