Veszélyes-e panelben élni?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Összedőlnek-e az eredetileg ötven évre tervezett panelek, miután "lejár" élettartamuk? Mennyit kell költenie egy tulajdonosnak arra, hogy javítson panellakása állapotán? Mi okozza a paneltüzeket? Hogyan alakulnak a panellakások árai? A hvg.hu utánajárt.

© Marton Szilvia
"Nagyon gyorsan kellett lakásokat, házakat építeni" – magyarázta a hvg.hu-nak Honfi Dániel, hogy közvetlenül a II. világháború után miért épült annyi panel Európában, azon belül is Franciaországban, ahol 1947-ben kezdtek panelokat gyártani, de az építés csak az 50-es években kezdődött meg. A minőségüggyel foglalkozó belga Vincotte cég panel-szakértője elmondta: a szovjetek a franciáktól vették át a mintát, mi pedig a szovjetektől.

"Idehaza először több mint egy tucat házgyár készült, ebből négy Budapesten, köztük volt egy olyan is, amit dán mintára építettek. Valójában utóbbi nem sokban különbözött a dán modelltől, a magyar vezetés később mégis inkább a szovjetet részesítette előnyben. Ebben közrejátszott, hogy 1968-ban Londonban gázrobbanás volt egy nyugati típusú panelben" – meséli Honfi. A szakértő szerint a hazai panelépítéseknél a hetvenes években lazult a "méretfegyelem", azaz már nem csak kis, 53 m2-es lakásokat építettek. "Kis méretű elemeket használtak, hogy könnyű legyen emelni" – magyarázta. Jelenleg Magyarországon 770 ezer iparosított technológiával készült panel van, ebből 508 ezer házgyári technológiával készült, ami a teljes lakásállomány 20 százaléka.

Nem dől össze, de...

A panellakók félelmét, miszerint a néhány évtizedre tervezett panelekre – amennyiben nem újítják fel -  összedőlés vár, a Vincotte szakértője nem osztja. "A panelek élettartama tényleg ötven év, de ez nem jelenti azt, hogy az építést követő ötven év után egyszercsak összedőlnének. Valójában a panelszerkezet 80-100 évig is egyben marad" – mondja, bár azért nem ilyen rózsás a helyzet. "Ha statikailag állékony  is a szerkezet, a másodlagos szerkezetek, így a fűtés, a nyílászárók, a tető nagyjából harminc évet bír ki. Vagyis most járják a végüket" – magyarázza Honfi Dániel.

A panelházak a legenda szerint jobban bírják a földrengést, mint más épületek. "Arról, hogy ez igaz-e, még a szakemberek is vitáznak. Az egyik oldal szerint, s ezt az álláspontot osztom én is, ezek a házak olyan alakváltozási képességgel rendelkeznek, mely révén képesek a földrengéskor felszabaduló energia elnyeléshez, de a földrengés hatása ennél azért több tényezőtől is függ, ilyen például az altalaj minősége. Egyébként egy műszaki irányelvnek megfelelően foglalkoztak ezzel a kérdéssel a panelházak tervezésénél" – mondja Honfi.

A panelek nagy hibája, hogy energiapazarló épületek – állítja a Vincotte szakértője. Az illesztéseknél gyengébb a beton, repedések vannak. Rossz a fűtés hatékonyságok, a rossz szigetelés miatt elengedi a hőt. A Vincotte szakértője szerint lakásonként 2-2,5 millió forintot kellene költeni arra, hogy a fűtés, az elektromosság és a hőszigetelés optimális legyen. 


Inkább maradnak a lakók (Oldaltörés)


Ingatlanszakértők szerint ugyanakkor a tulajdonosok egyszerűen nem tudják finanszírozni ezeket a beruházásokat. "Tévedésnek bizonyult a feltételezés, miszerint a panelben lakók inkább többet költenek, hogy kisebb költségű téglalakásba költözzenek, akár  nagyobb anyagi áldozatok árán is. Nem vállalnak húsz-harminc százalékkal nagyobb kiadást, inkább maradnak a panelban, ami legalább saját tulajdon" – magyarázta a hvg.hu-nak Csendes Balázs, az Otthon Centrum szakértője.

Fürdőszoba egy luxuspanelben
Egy másik elképzelés szerint az alacsonyabb árú, új építésű lakásokkal átcsábíthatóak a panellakások tulajdonosai, de egyelőre ez sem tűnik működőképes modellnek. "Egyrészt az igazán olcsó, ún. marketinglakások általában az adott épület legrosszabb elhelyezkedésű vagy elrendezésű darabjai, másrészt ezek iránt nem mutatkozott komolyabb érdeklődés" – magyarázta Csendes Balázs, aki a Panel Plusz program kapcsán konkrét példát is említ: Budapesten, az Ecseri útnál a program keretében újítottak fel épületeket. Ezekben – a korábbi 9-10 millió forintos lakásárak - 11,5-12 millióra emelkedtek. A lakásonként körülbelül kétmillió forintos beruházás nem feltétlenül jelent radikális rezsicsökkenést,  havi néhány ezer, jobb esetben tízezer forintot lehet megtakarítani. "Amit rendszerint elvégeznek, az a külső szigetelés, a nyílászárók cseréje, a lépcsőház felújítása, kapucsengő felszerelése" - mondja. A fűtésszámla csökkentésénél a következő lépés a házközponti fűtés kialakítása. Az igazán profi megoldás az egyedi mérők felszerelése.  Ezek a munkák látványos eredményt hoznak, különösen a műanyag ablakok növelik meg a lakás értékét – véli a szakértő.

Nem mindegy, hol

Budapesten egyébként átlagosan 8-12 millió forintért lehet ma panellakáshoz jutni, de a lakótelepek elhelyezkedése jelentősen befolyásolja az árat. "A fővárosi paneleknél elképzelhető a 140 ezer forintos négyzetméterár. Az ország más városaiban a budapesti árak 85 százalékáért már lakáshoz juthatunk. Szegeden is keresettek a panelek, sokszor egyetemisták, vagy a szüleik vásárolják, illetve adják tovább egymásnak, sokszor ingatlanközvetítőkön keresztül" – mondja Csendes.

Mivel a gázár emelkedését idén fogják igazán megérezni  a lakástulajdonosok, kérdés, mennyire befolyásolja mindez a piacot. Csendes szerint elképzelhető, hogy időlegesen leesnek az árak, de nem valószínû, hogy egy drasztikus áresés keresletet gerjesztene a panelek iránt.

Égő panelek: miért? (Oldaltörés)

Az utóbbi időben elszaporodott paneltüzek ugyancsak rossz hírét keltik ezeknek az építményeknek, noha szakértők szerint a tűzesetek 90 százaléka a lakók gondatlanságára vezethető vissza. "Leggyakrabban azért riasztják ki a tűzoltókat, mert a szemétledobóba bekerülő cigarettacsikk meggyújtja a tárolóban lévő szemetet, ami füstöl. Mivel a szemétledobó a földszinttől a legfelső emeletig „fut”, ezért az ott keletkező füst az egész épületben, mindegyik emeleten elterjedhet. Ugyanakkor ez nem annyira veszélyes, csak riadalmat kelt. Azért nem veszélyes, mert ilyenkor a konténerben marad a tűz, s az ott tárolt – gyakran nedves – anyagok eleve meg is akadályozzák egy nagyobb tűz kialakulását, tovaterjedését" – magyarázta a hvg.hu-nak Dallos Tamás tűzoltó, a Lánglovagok.hu szakértője.

© Stiller Ákos
Tény azonban, hogy a panelek építési sajátosságai is növelhetik a veszélyt. Dallos ide sorolja, hogy a lépcsőházak egy légterűek, azaz egy tűzszakasz van, ahol szabadon terjedhet a tűz, a füst. "Nincsenek mesterségesen beépített tűzgátló szerkezetek, például menekülő lépcsőház, dupla zsilipajtók, ventilátor, s az is probléma, hogy tűz esetén a lift továbbra is működik" - mondja. A szakértő szerint  problémát okozhat az is, hogy a közös légtér egy szagelszívóra van kapcsolva, a füst ezáltal gyorsabban terjed. Egyszer hajnali fél 2-kor kellett kivonulnunk egy lakásba, ami teljesen kiégett. A szagelszívó a gardróbban lévő szekrényben futott, a tűz ezért könnyen felterjedt a felső lakásba, ahol a konyha is lángra kapott” – meséli Dallos Tamás. Mint mondja, a panelek gyenge szigetelése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a füst gyorsabban terjed. Igaz – teszi hozzá -, az elmúlt 5-10 évben épült többszintes társasházakban már figyeltek az építők a tűzvédelemre. "Ezekben az épületekben már van füstriasztó, tűzgátló berendezés" - mondja.

De érdemes egyénileg is védekeznie a lakóknak – magyarázza a Lánglovagok szakértője. Füstjelző készüléket és tűzoltó készüléket már néhány ezer forintért lehet kapni. Ezen kívül érdemes odafigyelni arra, hogy ha elalszik, vagy elmegy otthonról a lakó, akkor ne hagyjon „égve” elektromos készülékeket. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a villanyóraszekrény környékén és az erkélyen ne tároljunk limlomokat, amelyek egy felsőbb lakásból kidobott égő cigarettacsikk miatt pillanatok alatt lángra kaphatnak.