A japán jen alapú hitelek kondíciói első látásra még a többi devizahitelhez képest is kedvezőbbnek tűnnek, van azonban néhány olyan vonásuk, amely további költségekkel és kockázatokkal jár az ügyfelek számára - ismerteti a felügyelet közleménye.

Utal arra, hogy a japán jen az egyik legnagyobb árfolyam-ingadozást mutató deviza, ami fokozott kockázatot jelent. Mint általában a devizaalapú hiteleknél, ez esetben is a szerződésben rögzített devizanemben - ez esetben japán jenben - kerülnek meghatározásra a törlesztendő tőke- és kamatrészletek. A törlesztés ugyanakkor forintban történik. A jenben fennálló tőke és kamatrészletek a törlesztés időpontjában érvényes forint/jen deviza-eladási árfolyamon kerülnek átszámításra forintra. Természetesen a forint/jen árfolyam előre nem meghatározható és a változása még a többi devizánál is nagyobb ingadozást mutat, ezért jelentős bizonytalanságot jelent minden jen alapú finanszírozást igénybevevőnek. Az árfolyamváltozás kedvező és hátrányos egyaránt lehet. Amennyiben a forint erősödik a devizához képest, akkor a havi törlesztő részlet csökken, ha a forint gyengül az adott devizához képest, a havi törlesztő részlet növekszik.

A japán jen alapú hitel fokozott árfolyamkockázatának csökkentése érdekében a megjelenő hitel-konstrukciókat úgy kínálják, hogy az ügyfél válthasson az egyes devizák (japán jen, euró, svájci frank, forint) között. A devizák között azonban nincs közvetlen átváltási lehetőség, a teljes hitelösszeget először forintra váltják devizavételi (alacsonyabb) árfolyamon, majd azt váltják át egy másik devizába eladási (magasabb) árfolyamon. A devizanemcsere esetén a kettős váltás költsége az ügyfelet terheli. A devizavételi és eladási árfolyam közötti különbség hitelintézetenként eltérő lehet, mivel azt a hitelintézet szabadon állapíthatja meg.

A japán jenben is felvehető hiteleket bevezetéskor többnyire akciós feltételekkel (alacsony kamat, kezelési költség nélkül stb.) kínálják, célszerű azonban tájékozódni, hogy ezek a kedvezmények, meddig és milyen feltételekkel érvényesek.

Az alacsony hitelkamatok arra ösztönözhetik a hitelfelvevőt, hogy magasabb hozam reményében befektessék a felvett hitelösszeget. A PSZÁF felhívja a figyelmet arra, hogy ez esetben nemcsak a remélt többletjövedelem, de a befektetett tőke egy része is veszélybe kerülhet, és a hitel visszafizetésére más jövedelemforrást kell igénybe venni.