szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az egészségügyben fizetendő önrész csökkenti a szükségtelen kezeléseket, visszaszorítja a hálapénzt, és hozzájárul a pénzügyi fenntarthatósághoz – állapította meg a Világbank tanulmánya.

A tanulmány – amely a magyar kormány felkérésére készült – ugyanakkor megjegyezi: a költségmegosztás hatékonysága a kezelési igények csökkenésében számos tényező függvénye, beleértve a páciensek társadalmi-gazdasági és egészségügyi hátterét, illetve állapotát, a kezelés típusát és az egészségügyi szolgáltatónak nyújtott pénzügyi ösztönzőket.

A Világbank szerint 2007 januárja és augusztusa között az orvos-beteg találkozások száma 23 százalékkal, a kórházi felvételek száma 29 százalékkal csökkent az előző évihez képest, és tavaly egymillióval kevesebb receptet írtak fel, mint egy évvel korábban. A dokumentum kitér arra, hogy a mentességi eljárások átláthatósága fontos követelmény az önrészfizetésnél, és az egyszerű alkalmazhatósággal együtt szükséges feltétele az adminisztratív költségek csökkentésének. Az önrészfizetés a rendszer pénzügyi fenntarthatóságához is hozzájárul, hiszen az évek óta deficites Egészségbiztosítási Alap 2007-ben 28,2 milliárd forint többlettel zárt. A költségmegosztás hatására a szolgáltatók 21,7 milliárd forintnyi többletbevételhez jutottak, ami a teljes egészségbiztosítási büdzsé 1,3 százalékát teszi ki – írja a Világbank.

Mint a tanulmány fogalmaz, az előzetes magyarországi eredmények, melyeket az első hónapok adataiból lehetett kideríteni, azt sugallják, hogy a költségmegosztás magával hozhatja a várt irányokba történő változásokat, beleértve a túlzott igénybevétel visszaszorítását, a jobb bevételi gazdálkodást és a költségek mérséklését.

A dokumentum megjegyzi, "ezek az eredmények biztatóak", azonban javasolják, hogy Magyarország folytassa a költségmegosztás által a szolgáltatások elérhetőségére gyakorolt hatások tanulmányozását azért, hogy meg tudják határozni az esetleges negatív hatásokat a szolgáltatások egyenlő hozzáférését illetően.

A vizsgálat középpontjában a háziorvosok, a szakrendelések és a kórházi ápolás állna. Az egészségügyi finanszírozás egyenlőségi vizsgálata során ellenőrizni lehetne a mentességi mechanizmusok hatékonyságát, és fel lehetne tárni az egészségügyi finanszírozási egyenlőtlenségeket, méltánytalanságot. Telefonos felméréseket lehetne végezni biztosított páciensekkel, vagy exit-felméréseket lehetne végezni a kórházból távozó páciensekkel, hogy legyen visszacsatolás a hivatalos és nem-hivatalos fizetésekkel, a szolgáltatásokkal való elégedettséggel és más tényezőkkel kapcsolatban – javasolja a Világbank.

Svájc és Hollandia lehetne a követendő példa (Oldaltörés)


Hosszabb távon a tanulmány javaslata szerint Magyarország számára Svájc és Hollandia lehetne a követendő példa, és fontolóra lehetne venni a biztosítási önrész bevezetését a biztosított ellátásban. Törvényileg tiltani lehetne a kiegészítő egészségbiztosítást – melyet a fizetési hozzájárulások fedezésére kötnének –, hogy meggátolják a hozzáférési egyenlőtlenségek kialakulását, valamint a pénzügyi fenntarthatóság – biztosítási kontraszelekció által okozott – problémáit.

Ugyanakkor Magyarország szempontjából esetleg érdemes foglalkozni a kiegészítő biztosítás gondolatával olyan szolgáltatások fedezésére, amelyek ez idő szerint ki vannak zárva az alapellátási csomagból, vagy "luxus jellegűeknek" minősítettek.

A tanulmány kitér arra, hogy a kötelezően bevezetett önrészfizetés előtt is már az összes egészségügyi kiadás negyedrészét finanszírozták a páciensek. Az összes egészségügyi kiadás Magyarországon a GDP 8,5 százalékát teszi ki, ami hasonló más EU-országokéhoz. A páciensek által fizetett hálapénzek nagyságát a kutatók a teljes egészségügyi kiadás három százalékára becsülik. Még a hivatalos önrészfizetés bevezetése előtt is Magyarországon magasabb volt a magánráfordítások aránya, mint számos más európai országban. A magánforrások között 90 százalékos részt képviselnek a közvetlen fizetések. A járóbeteg-ellátáson belül a legnagyobb tétel, amelyet magánpénzből finanszíroztak a fogászati ellátás volt.

Egyes közép- és kelet-európai országokban már valamilyen formában alkalmazzák a költségmegosztást. Bulgáriában a minimálbér egy százalékának megfelelő díjakat állapítottak meg, Szlovákia 2003-ban vezetett be felhasználói díjakat, melyeket 2006-ban eltöröltek, amelyek csak a gyógyszerek esetében maradt fenn, a Cseh Köztársaság 2008. január 1-jén vezetett be felhasználói díjakat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gazdaság

Bokros és Simor: Reformok, vigyázz! Visszarendeződés!

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter és Simor András jegybankelnök is a visszarendeződés veszélyére figyelmeztettek a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) és az ICEG European Center által szervezett hatodik pénzügyi konferencián, amelynek két nagy vitatémája az egészségügyi reform eredményessége és a költségvetési hivatal felállításának szükségessége volt.

Vélemény

Egészségügy: van másik

Milyen reformra van szükség az egészségügyben? Olyanra semmiképpen, mint amit a december 17.-én elfogadott úgynevezett „pénztártörvény” vezetne be. Ehelyett a már meglévő intézményekre kellene építeni. Az OEP utódszervezetéhez, a központi egészségpénztárhoz folyhatnának be az adók módjára behajtott járulékok, és onnan történne a finanszírozás – ám nem az abszolút felesleges biztosítók (közvetett piaci szereplők) - hanem egyenesen a szolgáltató intézmények (közvetlen piaci szereplők) számára. Közöttük már kialakulhat a valódi verseny, hiszen nem a biztosító, hanem a maga a beteg döntené el, hova fordul kezelésért.

MTI/hvg.hu Gazdaság

Bokros Lajos: Folytatni kell a reformokat

Bokros Lajos, a Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója szerint a reformokat folytatni kell, ami nélkülözhetetlen Magyarország felzárkózásához. A volt pénzügyminiszter ezt a Figyelő gazdasági hetilap megalapításának 50. évfordulója tiszteletére tartott konferencián mondta csütörtökön Budapesten.

HVG Világ

Ahol megfizethetetlen az egészségügy

Kínában 900 millió olyan ember él, aki nem engedheti meg magának a betegeskedés luxusát. Különösen a vidékiek számára megfizethetetlen és nehezen elérhető az egészségügyi ellátás.

MTI Gazdaság

Bokros: az egészségügyi reform minden lépése szükséges volt

Létkérdés, hogy Magyarország mikor, milyen körülmények között és milyen sorrendben csatlakozik az eurózónához; ez drámai módon meghatározhatja az ország fejlődését - jelentette ki Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója szerdán, az MKB Bank által rendezett konferencián. Ő maga lelkes híve az euró mielőbbi bevezetésének - tette hozzá. Később azt is kifejttette: az egészségügyi reform lépései szükséges, de nem elégséges lépések voltak.

hvg.hu Gazdaság

Bokros: zavaros az MSZP egészségbiztosításról szóló anyaga

Az MSZP egészségbiztosítási rendszer reformjáról szóló anyagában nemzeti kockázatközösség megőrzéséről, egy biztosítóról és több pénztárról, szolgáltatók közötti versenyről valamint kisebbségben megjelenő magántőkéről beszél. Bokros Lajos, a CEU vezérigazgatója kritikusan elemezte a szöveget.