Az üzleti környezet bizonytalanabbá válását gyakrabban említették a vállalkozások, mint korábban – emelte ki a tavalyi negyedik negyedévi indexre ható egyik tényezőt a kutatócég vezetője. Hozzátette azt is, hogy az állami magatartást a kisvállalkozások jóval negatívabbnak ítélték meg, mint a közepes-, illetve a nagyvállalkozások.

A másik tényező, az üzleti infrastruktúra alakulását jelző mutató is romlott 2007 utolsó negyedévében, ami az új gépkocsik eladásának csökkenő tendenciájával és az e-gazdaság stagnálásával függ össze – magyarázta Vértes András.

Bár a tavalyi negyedik negyedévet jelző üzleti környezeti index 46,9 pontos mutatója a legalacsonyabb 2007-ben, és az 50 pontos hétéves átlag alatt van, jóval magasabb a 2006 negyedik negyedévi 29,8 pontnál illetve a 2006. évi átlagnál – fogalmazott az elnök. (Az index 50 alatti értéke a gazdasági élet szereplőinek pesszimista, az 50 feletti érték az optimista várakozásokat jelzi.)

A GKI Gazdaságkutató közzétette a régió országainak 2007 harmadik negyedévi versenyképességi indexét is, amely az előző negyedévhez képest hat országban javulást, Romániában változatlan értéket mutat. A legnagyobb javulást Csehország mutatta, Lengyelország és Ausztria áll a második-harmadik helyen, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia pozíciója kismértékben javult, Romániáé nem változott.

Ha nem a negyedéves mutatót, hanem a 2000. utolsó negyedévét tekintjük bázisnak, akkor Románia versenyképessége 55 százalékot javult, Szlovákiáé 35 százalékot, Csehországé, Lengyelországé, Magyarországé és Szlovéniáé 25-30 százalékot, Ausztriáé pedig 15 százalékot – közölte Vértes András.