Az MKIK rendezvényén felszólaló előadók egyetértettek abban, hogy a magyar adórendszerben gyökeres átalakításra van szükség, az ehhez szükséges átcsoportosítást azonban akarat kérdésének vélték.

Az adóreformra fordítandó keretet – amellyel érezhető hatást lehet elérni – Kupa Mihály évi 500 milliárd forintban, Békesi László 1000-1200 milliárdban, Csaba László középtávon 2000-2500 milliárd forintban jelölte meg.

A nagy strukturális átalakítások keretén belül azonban azt abszolút prioritásnak kell tekinteni, hogy egy adórendszeri átalakítás nem járhat együtt egy kockázatos végeredménnyel – nem okozhatja a deficit ismételt növekedését, az államadóssági spirál felgyorsulását. Ennyiben korlátozott a mozgástér - hangsúlyozta Békesi László. Ha viszont az adórendszer átalakításának forrásaként a szerény gazdasági növekedést és a jelenlegi centralizációs ráta melletti adótöbblet használjuk fel, akkor az azt jelentené, hogy minden fajta érdemi átalakításról lemondunk közép távon – emelte ki Békesi László.

Az előadók szerint a cél meghatározása is fontos lenne. Békesi László szeirnt a fiskális politikát, a jövedelempolitikát, és a monetáris politikát érdemes lenne egy növekedés ösztönző gazdaságpolitika érdekében harmonizálni. Ehhez azonban az utóbbi tíz év gazdaságpolitikáján kellene gyökeresen változtatni és az elosztás optimalizálás helyett egy teljesítménybővülés-ösztönző gazdaságpolitikát kellene folytatni – amint a környező országok is.

A mozgástér bővítésénél Békesi László szerint egyrészt hozzá kell nyúlni az állami kötelezettségekhez, ahol szerinte jelentős lépéseket is lehetne tenni. Adóoldalról vállalni kellene egy jövedelemátcsoportosítást a lakosság terhére, a vállalkozások javára. Másfajta módosításnak az adórendszeren belül ugyanis nincs tere – vélekedett a volt pénzügyminiszter.

A mozgástér nem nulla, mozgásteret viszont csak filozófiaváltással lehetne teremteni, és szembe kellene nézni azzal, hogy ne a társadalom ellenére történjenek ezek a változások – vélekedtek a Reformműhely előadói.

Kupa Mihály három mozgástér-korlátozó tényezőre mutatott rá. Az egyik a konvergenciaprogram, amit teljesíteni kellene a hitelességünk megtartása érdekében, a második, a reformkedv hiánya mint a társadalomban, mind a két nagy politikai erő részéről. A harmadik pedig az alacsony gazdasági növekedés.

Kupa Mihály emellett megjegyezte: az már látszik, hogy nagyobb változást egy csapásra nem, hanem csak lépésről lépésre előrehaladva lehet megvalósítani, de csak úgy, hogy kijelölik a célt, amelyet a társadalommal is megismertetnek.

Csaba László szerint egy adóreform megvalósításához hiteles kormányra és hiteles gazdaságpolitikára van szükség. Ha ez megvan, akkor először az adóreform célját kell megértetni a lakossággal, ezután szükséges megteremteni az adóreform forrásait. Amikor viszont adókról beszélünk azt is meg kellene határozni, hogy mire gyűjtjük be a pénzt, azaz a kiadási oldallal együtt kellene róla beszélni – tette hozzá.

Csaba László az átalakítás irányvonalát az euró bevezetéséhez kötné. Az euróhoz ugyanis hozzá lehet rendelni konkrét mértékeket, időhorizontokat és elérendő célokat. Egy ésszerűbb kiadási és bevételi struktúrából további megtakarítások növekedési tartalékok nyerhetőek – pusztán azért mert nincs kiszorítási hatás, nincs agyonadóztatás – jegyezte meg.

Az adórendszer átalakításának egyik lehetséges lépéseként Békesi ésszerűnek tartaná az adókedvezmények radikális csökkentését. Ezzel ugyanis az adóalapok bővülnek és esély nyílik arra, hogy adómértéket lehessen csökkenteni anélkül, hogy az adóbevételek nominális értéke csökkenjen - mondta. Ha semmi mást nem csinálunk csak a mentességek számát csökkentjük, akkor csak a személyi jövedelemadón belül 150 milliárd forintot lehetne nyerni – emelte ki.

Az előadók egyetértettek Békesi László azon véleményével miszerint a személyi jövedelmeket terhelő adóknál csak a hosszú távú megtakarításokat kellene kedvezményezni, a vállalkozások esetében pedig a beruházásokat.

Békesi László a magyar adórendszer gyökeres változtatását egy 20 százalékos centrumú lineáris rendszerben látná, ami alapvetően öt adónemre korlátozódna: szja, társasági adó, áfa, ökoadó – a jövedéki adók és a termékadók összevonásával létrehozva – és az önkormányzatok helyi adóztatása. Ezek mellett a járulékok közül megmaradnának az egészségbiztosítási és a nyugdíjalapot finanszírozó járulékok, de erőteljesen csökkenő mértékben – tette hozzá.

Békesi megemlítette, hogy hét évvel ezelőtt dolgozták ki az első magyar adómodellt, amelyet azóta az EU-hoz akkoriban csatlakozó 10 új tagország nagy része – a szlovákok egy az egyben – átvett.