A Mol mindezt annak kapcsán hozta nyilvánosságra, hogy - szerinte - az OMV szerdai közgyűlésén az osztrák cég vezetése megint elmulasztotta szavait tettekkel alátámasztani.

Az OMV korábban többször nyilatkozott úgy, hogy felvásárlási ajánlatot tenne a Molra akkor, ha több feltétel is teljesülne előzetesen, így például törölnék a cég alapszabályából a 10 százalékos szavazati korlátot.

A Mol képviselői a közgyűlésen csendes megfigyelőként vettek részt úgy, hogy korábban öt darab OMV részvényt vásároltak.

A Mol egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy az OMV a részvényesek előtt is kitart-e a versenytársa felvásárlására irányuló kísérlete során alkalmazott - a Mol szerint - valótlan állításokon alapuló kommunikációja mellett.

Ferencz I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója az OMV közgyűlését követően a közlemény szerint kifejtette, az OMV vezetése továbbra sem fedte fel kártyáit a társaság részvényesei előtt a Mol felvásárlására irányuló ellenséges közeledés kapcsán.

Ferencz I. Szabolcs szerint folytatódott a ködösítés Brüsszel szerepével kapcsolatban, és továbbra sem derült ki, milyen megfontolások alapján ragaszkodik az OMV vezérigazgatója jelenlegi részesedéséhez. Irracionális félelem mozgatja, személyes indítékai vannak, vagy netán elismeri, hogy a Mol a jobb pénzügyi befektetés - vetette fel.

A közgyűlésen részt vevő Benke Richárd, a Mol befektetési kapcsolatok igazgatója kifejtette: a magyar törvények stratégiai vállalatok esetében előírják, hogy a potenciális vásárló közgyűlése hagyja jóvá a felvásárlási tervet. Az OMV vezetése azonban még csak be sem nyújtott ilyen tartalmú javaslatot a közgyűlésre - emelte ki.

Hozzátette, mindez az átvételi terv komolytalanságát jelentheti, vagy a magyar törvények semmibevételéről tanúskodik, vagy pedig csak azt jelenti, hogy az OMV az idő múlására játszik, s megpróbálja sakkban tartani a versenytársát.

Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója a közgyűlésen elmondta, az a 20,26 százalékos tulajdonrész, amelyre tavaly az OMV Mol-részvények felvásárlásával szert tett a magyar vállalatban, ma egymilliárd euróval többet ér, mint amennyibe a részvények kerültek. A cél azonban nem önmagában a tulajdonrész bővítése volt, hanem "hogy helyet kapjunk az asztalnál az ágazat további konszolidációjánál" - szögezte le az OMV és a Mol esetleges egyesülésére utalva. Megismételte azt az érvét, hogy a két cég összefogásából a szinergiák révén 400 millió eurós haszon származhatna.

Az OMV és a Mol közötti viszonyt mutatja, hogy az osztrák cég tavaly decemberben beperelte a magyar társaságot azért, mert szerinte a Mol alapszabálya három ponton is ellentétes a magyar joggal. A három vitatott pont a következő: a Magyar Állam által tulajdonolt B részvény ("aranyrészvény") fenntartása, mely aranyrészvény vétójogot biztosít a Magyar Államnak a Mol alapszabályában szereplő 10 százalékos szavazati korlát eltörlése vonatkozásában; a 10 százalékos szavazati korlát diszkriminatív jellege, tekintettel arra, hogy az nem alkalmazható a Magyar Államra; illetve azon alapszabályi korlátozás, amely szerint egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza.

A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma azonban keddi tárgyalásán első fokon elutasította az OMV keresetét.

Az OMV Brüsszelben is kért jogorvoslatot a Mol ellen, ám ez év május elején az Európai Bizottság felfüggesztette a versenyfelügyeleti vizsgálatot azért, mert az osztrák cég részéről nem kapták meg időben a kért tájékoztatást.
 
Az EU idén március 6-án az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében indított részletes vizsgálatot az ügyben, miután az első, előzetes vizsgálatban megállapította, hogy az OMV tervezte, a Mol által elutasított ügylet számos piacon versenyjogi aggályokat kelthet.

Az OMV eddig még nem tett ajánlatot a Molra. Az osztrák cég csak azt közölte, milyen feltételekkel tenne ajánlatot, ha elhárulnának az egyesülés általa kifogásolt akadályai. Az ajánlattétel előtti versenyjogi vizsgálatot az OMV kezdeményezte a brüsszeli bizottságnál, a bizottság versenyfelügyeleti hatáskörében jár el.