Az államháztartás hiánya az év első öt hónapjában az éves előirányzat 40 százalékát sem érte el, ami lényegesen alacsonyabb a szokásosnál. A külkereskedelmi mérlegben az első négy hónapban – a cserearány-romlást okozó energiaár-növekedés ellenére – 330 millió euró aktívum keletkezett, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Az infláció viszont a tavalyi nagyon magas szintről csak igen lassan mérséklődik. Az első öt hónap átlagában 6,9 százalékos áremelkedés történt, április végére az index 6,6 százalékra ment le, májusban pedig 7 százalékra ment fel. A világméretű áremelkedés nyomán az infláció már a térség szinte mindegyik országában – Szlovákia és Lengyelország kivételével – azonos vagy magasabb a magyarnál.

Idén az államháztartási deficit várhatóan kisebb lesz a törvényben jóváhagyottnál (4 százalék helyett 3,8 százalék). Így Magyarország már idén az úgynevezett túlzott deficit eljárás megszüntetésének közelébe ér (ahhoz – a nyugdíjpénztári korrekcióval – 3,6 százalékos hiány tartozik), sőt, akár teljesítheti is ezt a maastrichti kritériumot!! Azonban ezzel is valószínűleg nálunk lesz a legmagasabb államháztartási hiány az EU-ban. A költségvetési kiigazítás megkezdésétől az idei évig végbemenő egyenlegjavulás több mint 40 százaléka a közterhek növekedéséből, 20-20 százaléka a bér- és a dologi kiadásokból, illetve 15 százaléka a beruházási kiadások visszafogásából adódik.

A külgazdasági egyensúly tovább javul. A folyó fizetési és tőkemérleg hiánya az I. negyedévben – az EU-támogatások élénkülése következtében – látványosan, 0,6 milliárd euróval csökkent, s 0,6 milliád euróval növekedett a külföldi működőtőke beáramlása is. Az év egészében a külső finanszírozási igény 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,2 százalékára csökken (a tavalyi 4 százalékról).

Az infláció fő hajtóereje 2008-ban már nem a kiigazítás, hanem a világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak növekedése. Az éves átlagos infláció 6,5 százalékra, az év végi árindex pedig 5,5 százalékra mérséklődik. A világ többi részéhez hasonlóan a magyar inflációs (dezinflációs) pálya is feljebb tolódott.

Mivel az egyensúlyjavítás szükségszerű negatív hatásai főleg tavaly érték a gazdaságot, idén, amikor a világban lassul a növekedés és fokozódik az infláció, nálunk fordítva történik: a tavalyi rendkívül alacsony szinthez képest gyorsul a fejlődés, s nagyon magas szintről, de lassul az áremelkedés.

A GKI prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2008. évi folyamatairól

* 2008. I. negyedév ** I-V. hó *** Március-május A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM