„Változatlanul megvannak a gazdasági növekedés kockázatai, ezek főleg: további váratlan olajár-emelkedések, a pénzügyi piacok folytatódó feszültségéből származható hatások és a növekvő protekcionista hajlandóság. Az infláció aggasztóan magas, (évi) 4 százalékos szintre emelkedett (az euróövezetben), és várhatóan jóval az árstabilitási szint fölött marad továbbra is, vélhetőleg jövőre lassul fokozatosan” – mondta az EKB elnöke.

„Az árstabilitást érő kockázatok középtávon egyértelműen rosszak, és az elmúlt hónapokban tovább rosszabbodtak. E kockázatok között van a további lehetséges áremelkedés az árupiacokon, a közvetett adók és a szabályozott árak váratlan emelkedése és a béremelkedés. A bérek inflációs indexálását el kell kerülni” – figyelmeztetett Trichet.

„Idén az első félévben mérsékelten folytatódott a gazdasági növekedés (az euróövezetben), noha negyedévről negyedévre bizonyára jelentős ingadozás volt, átmeneti tényezők miatt” – mondta, hozzátéve, hogy a felzárkózó gazdaságokban továbbra is robosztus a gazdasági növekedés.

Kifejtette, hogy a múlt heti, negyed százalékpontos kamatemelés után – 4,25 százalékra – az EKB továbbra is „szorosan odafigyel” a fejleményekre. Az EKB szakzsargonjában ez általában változatlan kamatot jelent belátható időre.

Szintén az Európai Parlamentnek beszámolva, az euróövezeti pénzügy- és gazdasági miniszteri csoport (Eurogroup) elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és pénzügyminiszter azt mondta, hogy az infláció elleni küzdelem nem csak az EKB-n múlik, a kormányoknak is támogatniuk kell az EKB törekvését. „Az euróövezeti kormányok elkötelezettek amellett, hogy mindent megtesznek a közszférában a bérmérséklésért. Ami a közvetett adók, illetékek és az áfa szükségtelen emelését illeti, fontos, hogy a józan ész irányítson bennünket” – mondta Juncker.