A mögöttünk álló hét érdekes eseményeket hozott. Bebizonyosodott, hogy a kialakuló korrekciók (EUR/USD, olaj) immár trendváltást jelentenek. Az euró/dollár esetében már régóta vártuk a dollár erősödését, de egy ideig csak sávkereskedés volt oldalazás mellett, ahol a magas volatilitás miatt igen rizikós volt pozíciókat nyitni. Az olaj piacára szintén ez volt jellemző, de itt a kockázatok még magasabb szinten jelentek meg.

Az olaj világpiaci árának csökkenése alapvetően változtatja meg a világgazdasági folyamatokat, illetve – részben – a világgazdasági folyamatok változásának következtében változik az olajár. Ez az oda-vissza ható folyamat érhető tetten ez euró/dollár devizapár és az olaj árának alakulását tekintve. Az olajár csökkenése segíti a dollárt, ugyanakkor a dollár erősödésével csökkenhet az olajár.

Mit tudunk ebből hasznosítani? Mindenekelőtt fontos, hogy ne is próbáljuk meg kideríteni, melyik tényező vezérli a másikat, mert bele fogunk veszni a részletekbe. Elég a tény: jól megfigyelhető korreláció van a két piaci befektetési lehetőség között.

Devizapiac

A bevezetőben említett trendváltás ábrája:

Ebből az következik egyrészt, hogy a mai 1,48-as szint körül van egy támaszszint, ahonnan a keresztárfolyam 1,52-ig gyengülhet, de a trend a csökkenésé. Másrészt amennyiben az 1,48 is „leesik”, akkor a következő megálló már csak 1,43-nál lehet, de ennek ma kisebb a valószínűsége. Így tehát jelenleg az euró/dollár devizapárt vételre javasoljuk, a dollár – átmeneti – gyengülésére számítva.

A hazai piacon sem múlt el a hét változás nélkül a devizák tekintetében. Itt is megtörtek az uralkodó trendek, ma a forint gyengülését láthatjuk. Ennek oka, hogy az infláció a várt felett alakult (nem csökkent az előző havi szint alá), miközben a GDP-adat meglepően jó lett, de az ipari termelés és az exportteljesítmény adataiból az látszik, hogy ez megint csak a belső fogyasztás gyorsulásának köszönhető. A kilátások tehát romlottak, mivel az európai konjunktúra is a kifulladás jeleit mutatja. Németországban lassan definíciószerű recessziót láthatunk.

Erre erősített rá a dollár szárnyalása, ami ezúttal nem kedvez a feltörekvő gazdaságoknak. A devizahatás hamarabb jelentkezik a piacon, mint az olajár változása, mivel az olajár inflációra gyakorolt hatása csak később gyűrűzik át, miközben a deviza keresztárfolyamok változása azonnal „könnyen” árazható. Ebből az következik, hogy az inflációs hatás (az olajár csökkenése jótékonyan hat az inflációra) csak később jelenik meg. Emiatt átmenetileg tovább gyengülhet a forint, de szeptembertől már a csökkenő olajárnak köszönhető alacsonyabb infláció következtében a mai növekedési problémák enyhülhetnek.

Ez persze csak akkor hat jól a forint árfolyamára (erősödés), ha a fejlett gazdaságokban is jelentkezik a hatás és ez a jegybankoknak teret enged a kamatcsökkentésekre. Ekkor a kockázati prémium jelentősebb szűkülése nélkül következhet be forinterősödés.

Rövid távon a 240-es szint a fontos; ennek meghaladása esetén – átmenetileg – 245-ig gyengülhet a forint, de itt már euró/forint short ajánlott, míg forinterősödésben a 235-ös szintnél ez euró/forint már inkább long. Ezt a második lehetőséget komolyabban meg kell majd vizsgálni, mert a további erősödés esélye is felerősödhet, amennyiben a nemzetközi befektetői környezet jelentősen változna, például a dollár a várakozásokkal ellentétben tovább gyengülne az euróval szemben az 1,52-es szintnél.

A fejlett piaci kötvényhozamok változása azt mutatja, hogy a hosszú távú emelkedő trend nem tört ugyan meg, de rövidebb szakaszokat vizsgálva inkább oldalazó a mozgásuk a hozamoknak. A tízéves amerikai állampapírok hozama 4 százalékról 3,90 százalékra, a hasonló futamidejű bundok (német állampapírok) hozama 4,39 százalékról 4,36 százalékra csökkent. Ezek nem nagy változások, de ha figyelembe vesszük, hogy a tartós olajárcsökkenés milyen hatást gyakorol az inflációra, akkor azt látjuk, hogy az európai kötvénypiacon ma jobbak a befektetési lehetőségek, mint korábban. Ennek oka, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) még jelentős tere van a kamatvágásokra. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed viszont beszorította magát, miután már ma is alacsony a kamatszint és a további vágások már nem hozhatnak érdemi eredményeket. Ez kissé hosszabb folyamat lesz, rövid távon még ma sem érdemes a fejlett piaci kötvényeket megvenni. De figyelni kell – különösen Európára.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megszüntette a 6 hónapos diszkontkincstárjegyek emisszióját, így ezentúl a referenciahozamok között sem szerepeltetjük. A többi lejárat hozamánál viszont azt látjuk, hogy egy átmeneti megtorpanás után ismét – bár csak kismértékben – csökkentek a hozamok, de a legtöbb lejárat esetében még nem érték el a hozamok a lokális minimum szinteket. Biztató a helyzet: aki kockázatkedvelőbb, már ismét vásárolhat hazai kötvényeket, akár a hosszabb, 3-5 éves szegmensben is. A rövid oldali hozamokat azért nem érdemes megvenni, mert a bankok akciós betétei még mindig magasabb hozamot garantálnak, de akinek fontos a folyamatos és teljes likviditás, az veheti az éven belüli lejáratokat is.

Azért gondoljuk, hogy csökkenhetnek a hozamok, mert az olajár csökkenése szerintünk ma még nem árazódott be. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) lehetősége lesz kamatot csökkenteni, mert csökken az infláció, a forint árfolyama jelentősen nem gyengül és a vezető jegybankok is csökkenthetik az alapkamataik mértékét. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezek a vételek nem egyhetes időtávon fognak beérni, inkább csak egy-két hónapos távon lesznek eredményes befektetések.

A részvénypiacok hektikussága nem csökkent, ugyanakkor a trend nem változott. A rövid távú oldalazás és a hosszú távú csökkenő trend maradt az uralkodó irányzat. Rövid távon nincs sok esély arra, hogy a piacok kimozduljanak ebből a helyzetből, mivel az olajár és az euró/dollár változása még nem árazódott be a részvénypiacokon. Ennek az oka az lehet, hogy a nagyobb trendváltásokat a részvénypiacok csak kisebb késésekkel reagálják le, mivel a vállalati eredményekre gyakorolt hatás gyakran nem egyértelmű.

A legjobb példa talán az orosz energetikai ágazat. Az orosz piacon a magas olajár a vállalatok nyereségességét nem érintette, mivel az energiaalapba történő befizetésekkel az állam lefölözi a bevételeket. Az olaj árának esésével ugyanakkor a kereslet emelkedhet. Az értékesítési volumen emelkedése viszont megjelenik a növekvő nyereségben, így az olajár esése – egy szintig, amitől még messze vagyunk – kedvezően hat az orosz energetikai vállalatokra. Ugyanakkor az állami kasszába való befizetés mértékének csökkenése az ország egészére negatívan hat. A kockázatok tehát erről az oldalról emelkednek. És ez még csak az egyik megközelítése annak, hogy az olajár változás miképpen hat az egyes vállalatokra.

A hazai piacon is hasonló a helyzet. Miközben a Mol a várt nyereséget hozta, az ár mégis esett, annak ellenére, hogy az olajár esése – elvileg – kedvez a finomítói marzsok emelésének. Persze a Mol esetében fontosabbak az INA-akvizícióval kapcsolatban felmerülő kérdések. Ma az elemzők 3000-3200 kunás részvényenkénti ajánlati árról beszélnek, ami igencsak drága vásárlást jelent. Ezen tovább ront, hogy a háborús veteránok szövetsége nyilatkozata szerint tagjaik csak a 4000 kunás árat tartanák elfogadhatónak. Közben az OMV elállása a vételi ajánlattól szintén negatívan hat az árazásra. A Mol eredménye és várható nyereségtermelő képessége okán ma már nem tekinthető túlértékeltnek, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az orosz-grúz háború az olajszektor szereplőit rosszul érinti, hiszen az ellátás biztonságát veszélyeztetheti a konfliktus.

Ma tehát óvatos vételeket javasolunk, annak reményében, hogy az ár hamarosan ismét eléri, vagy meghaladja a 19 000 forintos szintet. A 20 000 forint elérése ma nem reális lehetőség, így ennek szintnek a közelében – akár veszteséggel is – érdemes eladni a hazai olajcég részvényeit. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a 17 000 forintos vételeket 16 500-16 600 alatt el kell adni, mert technikai támogatás innen már csak 11 500 forint körül található.

Az OTP rendkívül jó számai mögött kedvezőtlen folyamatok húzódnak meg: az ukrán és az orosz érdekeltség bevételei euróban csökkentek, miközben az eddig is jól teljesítő bolgár DSK jó teljesítményében semmi újdonság nincs. A hazai piacon ugyanakkor megerősítette a bank vezető helyzetét, ma semmi nem veszélyezteti pozícióit. Az éves szinten tervezett bevételi és nyereségadatok (túl)teljesíthetők, ez nem vitás, de a banknak továbbra sem sikerült integrálnia és hatékonyabbá tennie tőlünk keletre működő érdekeltségeit, miközben ezen leányvállalatok finanszírozási igénye folyamatosan emelkedik. Ezen a Garancia Biztosító eladásából befolyó összeg segít, de ha sokáig fennmarad a finanszírozási igény ilyen ütemű növekedése, akkor az már az anyavállalat teljesítményére is negatív hatással lehet. Ezek stratégiai időtávon fontos tényezők, most rövid távon inkább a nemzetközi piaci hangulat a meghatározó. A korábban jelzett szintek ma is élnek: 6500-6600 forintos szinten vételt ajánlunk, míg 7300-7400-as szintnél már inkább eladásokban érdemes gondolkodni.

Az MTelekom is érdekes befektetési terep lehet, mivel a részvény – osztalék alapon árazott papír! – árfolyamában még nem történt meg az állampapír piaci hozamok csökkenésének beárazása. Így 800-810 forintos szinteken ma gyűjtögetésre ajánljuk.

Ajánlások

Állampapírok: Hazai kötvények: vétel vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: kivárás USA részvények: egyedi kivárás Orosz részvények: vétel Egyéb feltörekvők: kivárás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: MTelekom: gyűjtögetés MOL: vétel: 17 000 (16 600 STOP), eladás: 19 000 fölött. Richter: emelkedésben eladás OTP: vétel 6.500-6.600, eladás: 7300-7400 Befektetési alapok: Orosz részvényalapok: vétel

A BÉT egészére az a jellemző, hogy a kisebb emelkedő korrekció után ismét estek az árak. A volatilitás közben magas maradt, a forgalom kissé élénkült. Ma a lokális minimum körüli szintek mellett inkább az emelkedésben bízhatunk, így vételt javasolunk, de a lokális minimum (19 870 pont) szintje alatt a vételi pozíciókat zárni kell.

A gyógyszeripari cégeke közül a Richtert segíti a dollár erősödése, azonban az elmúlt negyedévben az üzemi eredmény szintje sem volt kielégítő, így – az egyéb tényezők változatlansága esetén - az erősödő dollár hatása korlátozott marad. Ezért ma 35 000 fölött eladást javasolunk – a meglévő papírok esetében, míg aki nem rendelkezik Richter részvényekkel, azoknak kivárás a javaslatunk.

A nemzetközi piacok közül ma egyedül az orosz piac emelhető ki, ahol a már tárgyalt energetikai cégek kilátásai javulnak, miközben a háború okán a részvényárak nyomott szintekre kerültek. Ez egyértelmű vételi jelzés.

A török piacon kialakult emelkedés után most a nyereséget kell realizálni. A többi feltörekvő és fejlett piac tekintetében kivárást javasolunk.

Fürjes Szabolcs