Gyakorlatilag ezt mondta ki legutóbbi, feljelentést elutasító jogerős határozatában a Szegedi Városi Ügyészség, miután az állami beruházó cég, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) tavaly ősszel megelégelte, hogy egyes üzleti körök rendre megelőzik, és vételi ajánlatot tesznek azoknak a tulajdonosoknak, akiknek az ingatlanai éppen az autópálya nyomvonalán fekszenek. A területszerzési eljárás során ugyanis az ország különböző pontjain, az M60-as pécsi bekötőjénél és az M0-s rákospalotai szakaszánál is ugyanazokkal a frissen lett tulajdonosokkal kerültek szembe: Horváth Ferenccel és Horváth Edittel, valamint az üzleti körükbe tartozó, benzinkutakat üzemeltető Mobil Petrol 2000 Kft.-vel.

Horváthék az egykori kárpótoltaktól néhány ezer forintos értéken, többnyire cserével szerezték meg az egyenként mindössze néhány ezer négyzetméteres területeket, amelyek a beruházás közeledtével jócskán felértékelődtek. Eztán hiába ajánlott olyan árat a földért a NIF, amelyhez hasonlót utóbb a közigazgatási hivatal is megítélt, Horváthék nem álltak kötélnek. Így maradt a bírósági eljárás, illetve a NIF részéről a feljelentés. A bírósági gyakorlat ráadásul lovat ad a spekulánsok alá, miután a per során rendre magasabb összeget ítélnek meg a tulajdonosoknak, mint akár a NIF, akár a közigazgatgatási hivatalok.

A hatóságok és bíróságok eltérő jogértelmezése, valamint lassú ügymenete is milliárdokkal drágíthat meg egy-egy beruházást. Az M0-s hetekben elkészült keleti szektoránál a NIF már 2003-ban megkezdte a területszerzést, ám egy XVII. kerületi ingatlannál öt évbe telt, mire a közigazgatási hivatal – gyakorlatilag változatlan jogi helyzetben – végre magára vállalta a döntés ódiumát, és megindította a kisajátítási eljárást.

A cikket teljes egészében elolvashatja a legfrissebb HVG-ben.