Parragh László, az MKIK elnöke úgy vélte: a válság egyre inkább a gazdaság „mély szöveteiben” okoz károkat, a pénzügyi szférában tapasztalható bizalmatlanság lassan átterjed a vállalkozó szférára, növekszik a társadalmi válság veszélye. A kamara elnöke szerint a 2008-as év gazdasági folyamataiban két erősen eltérő szakasz különböztethető meg.

Az első nyolc hónapban az egyensúlyi célkitűzések, a gazdasági fejlődésre vonatkozó előirányzatok viszonylag jól alakultak. A hiány alatta maradt az időarányos mértéknek, kissé enyhíteni lehetett a 2006 ősze óta folytatott egyensúlyjavító gazdaságpolitikán. Ezt követően a pénzügyi, majd a reálszférára is átterjedő válság fokozatosan fejtette ki hatását. Megállíthatatlannak látszik az autóipar, beszállítói hálózat valamint az építőipar zuhanórepülése.

Parragh László szerint a Nemzeteközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank által nyújtott készenléti hitelek mérsékelték az országra nehezedő nyomást, de rontották az ország megítélését. Az eddig adott pénzügyi válaszok rövid távon eredményesek voltak, de makrogazdasági szinten még nem elégségesek.

Az MKIK elnöke emlékeztetett arra, hogy 2008-ban az egyensúlyi követelmények szigorodtak, a költségvetést háromszor dolgozták át. Az engedélyezett nyugdíjpénztári kiigazítást is figyelembe véve várhatóan  3 százalék alatti a hiány, ami már megfelel a maastrichti kritériumnak. Ennek hatására az idén tavasszal megszűnhet a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás az Európai Unióban.

Parragh László szerint 2009-ben a költségvetési törvény teljesülése esetén már korrekció nélkül is jócskán 3 százalék alatt lehet az euró bevezetése és a nemzetközi pénzügyi bizalom szempontjából különösen fontos magyar államháztartási hiány.

Az idei költségvetésről szólva a kamara elnöke úgy vélekedett, hogy a bevételi és kiadási oldal alakulását befolyásolja majd a feltételezettnél nagyobb gazdasági visszaesés, amelynek mértéke most még nehezen becsülhető. Az adóbevételek alacsonyabbak lesznek a gazdaság gyengébb teljesítménye, a fogyasztás stagnálása, az infláció mérséklődése miatt, míg a kiadásokat emelik az elbocsátásokkal, az átmeneti vagy tartós leépítésekkel párhuzamosan növekvő munkanélküliség.

A kamara elnöke kitért arra, hogy az Országgyűlés a vállalkozások hátrányára fogadta el a készpénzes fizetés korlátozását, amivel ésszerűtlenül korlátozzák a készpénzes forgalmat. Ez a sorban állások és a körbetartozások további növekedését idézheti elő. Ismét bevezetik a többször megbukott napi leltárkészítést, ami teljesíthetetlenül növeli az adminisztrációs terheket az érintett vállalkozásoknál. A kamara elnöke szerint ezeket az intézkedéseket haladéktalanul vissza kellene vonni.

Pozitív tényezőként értékelte Parragh László, hogy az exportban még rejlenek ki nem aknázott lehetőségek a magyar cégek számára, részben az új uniós tagországok, részben Oroszország és egyes balkáni országok irányában. Várható, hogy megtorpan a lakossági hitelállomány növekedése, a trenden fordítani kell, mielőbb szükség lenne a megtakarítások növelésére. Ennek előfeltétele a bizalom helyreállítása lehet egy közmegegyezésre alapozva.