Az elmúlt egy hét nem hozott ugyan érdemi változást a piaci folyamatokban, de ezúttal éppen ez okozza a legnagyobb fejtörést. Történt ugyanis, hogy sok index és piaci mutató tekintetében megdőltek a korábbi támaszszintek, így a korábbiaknál is kevesebb fogódzó maradt a piaci szélsőértékek meghatározása tekintetében. Különösen igaz ez a feltörekvő piacokra, köztük a hazai piacra is.

A forint új történelmi mélypontot ért el az euróval szemben, míg a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az OTP okozott csalódást azzal, hogy korábbi lokális mélypontja alá süllyedt. Ugyanakkor a BUX még tartja magát a korábbi lokális minimum felett, de fennáll a veszélye, hogy rövid időn belül az index is elveszti a korábbi minimum jelentette támaszt. A helyzet tehát nem változott: a dollár erősödése mellett a jen és a svájci frank is erősödött, ami továbbra is azt mutatja, hogy a kockázatvállalási hajlandóság egyre csak csökken. Illetve ma már nem is a kockázatvállalással vannak problémák, hanem a nemzetközi likviditás csökkenése idézi elő a kockázatos termékek erősen csökkenő árát/árfolyamát.

Devizapiac

Az EUR/USD lokális minimumra süllyedt az 1,30-as szint alatt, elérve az 1,28-as szintet is.

Jól látható, hogy a volatilitás nem csökkent, ugyanakkor trendszerű a mozgás: a dollár egy történelmi gyorsaságú gyengülés után hasonló ütemben erősödik. Az okok a már sokat emlegetett kamatkilátásokat, valamint a recessziós – és ez utóbbival összefüggésben – a deflációs félelmeket említhetjük. Ezek a tényezők meglehetősen változékonnyá teszik a keresztárfolyamot, mivel ma még az elemzők és a piaci szereplők egyáltalán nem látják, hogy miként alakulnak a jövőben a világgazdasági folyamatok. Szcenáriók persze vannak, de az ezek által előre jelzett pályák olyan mértékben széttartóak, hogy információtartalmuk a befektetők számára elenyésző…

Véleményünk szerint a továbbiakban a dollár erősödésének üteme csökken, amit a továbbiakban egy sávos kereskedés követhet. Ez a ma igen szűknek tűnő sáv 1,28-1,30-as szintek között alakulhat. Azt nehéz megmondani, hogy ez az oldalazás meddig marad fenn, de a jövő hétre ez látszik a legvalószínűbbnek. A távolabbi kilátásokat ma nem tudjuk hitelt érdemlően megtippelni sem!

A fent említettek okán jelenleg nem látunk jó befektetési lehetőséget a devizapárban, de jelzésértékű lehet, ha a keresztárfolyam tartósan meghaladja az 1,30-as szintet. Itt a dollár további gyengülése valószínűsíthető, ez azonban csak egy a számtalan lehetőség közül…

A finanszírozó devizák tekintetében nem várunk további jelentős erősödést, mivel a kockázatvállalási hajlandóság, illetve a likviditás csökkenésére a továbbiakban már nem számítunk, hacsak valami eddig nem várt újabb válságjelenség ismét nem zavarja meg a piacokat.

A feltörekvő devizáknál sem várunk a múlt hetekre jellemző gyengülést, ugyanis ma már nem látjuk értelmét annak, hogy a befektetők nagy összegeket vonjanak ki ezekről a piacokról, miután az árak/árfolyamok esése jelentős mértékben meghaladta a fejlett piaci esések mértékét.

A hazai piac is illeszkedik a globális pénzáramláshoz, így itt sem számítunk további ütemes gyengülésre. Sőt, átmeneti erősödés sem zárható ki.

A forint mozgása egyértelművé tette, hogy a feltörekvő piacok, ezen belül a régió továbbra sem a befektetők kedvence. De miért is lenne az? A feltörekvő piacok többsége exportorientált gazdaság, ami a fejlett piacok recessziója esetén drámai mértékű zsugorodást idéz elő. Közben a belső piacok fejletlensége nem képes pótolni a kieső keresletet, ráadásul sok ország esetében makrogazdasági egyensúlytalanságot is gerjeszt. Ez utóbbi tekintetében sajnos Magyarország az élen jár, hiszen a költségvetésben nincsenek olyan tartalékok, amivel a belső kereslet mesterségesen stimulálható lenne. Ezzel együt is eltúlzottnak tartjuk a mostanra kialakult EUR/HUF szinteket, mivel a hazai kötvények által „biztosított” hozam jelentősen meghaladja a fejlett piacok nulla szinthez közelítő hozamait, azaz a kamatfelár továbbra is igen jelentős. Persze tudjuk, hogy ma nem elsősorban a hozamot vadásszák a befektetők, hanem a biztonságot, de az, ez a helyzet ennyire szélsőséges maradjon, nem egy sokáig tartható állapot.

Ma tehát azt gondoljuk, hogy a 290-es EUR/HUF szintnél a keresztárfolyam eladása (EUR eladás HUF ellenében) jó befektetési stratégia, hozzátéve azt, hogy 285-nél már zárni kell a nyitott pozíciókat. A dollárral kapcsolatban túl sok az ismeretlen tényező, ami leginkább az EUR/USD volatilitásának mértékével jellemezhető, így itt kivárást javasolhatunk.

A tíz éves Bundok (német államkötvények) hozama érdemben nem változott, míg a hasonló lejárati idejű amerikai államkötvények hozama újabb 40 bázispontos emelkedést mutatott. Ez annak köszönhető, hogy a deflációs félelmek kikerültek a befektetők látóteréből, mivel egyre több elemző feltételezi, hogy az USA gazdasága a 2009-es év második felére (inkább az utolsó negyedévben) már ismét növekedési pályára állhat, miközben Európában elhúzódóbb recesszióra lehet számítani.

Ezek a változások a hazai piacon is érezhetőek voltak. A devizakötvények esetében korábban javasolt cserét (EUR kötvények vétele – USD kötvények eladása) a kialakult hozammozgások igazolták, de továbbra is fenntartjuk, hogy a fejlett piaci kötvényekbe ma nem érdemes befektetni. A hazai kötvények ugyanis sokkal jobb befektetési lehetőséget jelentenek, de nagyon fontos a megfelelő belépési pontok kiválasztása. A piaci ugyanis meglehetősen változékony.

Jól látható, hogy a múlt héten – az év eleji hozamcsökkenést követően – kialakult egy kisebb korrekció, ami ahhoz volt elég, hogy megközelítsék a hozamok az általunk jelzett belépési szinteket. Itt arról van szó, hogy a 2-4 éves papírok hozama közel került a 10 százalékos szintekhez, így ma azt gondoljuk, hogy lassan el lehet kezdeni kiépíteni a vételi pozíciókat.

A továbbiakban a hozamok emelkedésére is van esély, de a csökkenés valószínűbbnek látszik. Ezért javasoljuk a fokozatos építkezést, de semmi esetre nem tanácsoljuk a kötvénykitettségek teljes feltöltését. Ma még a kötvényekre szánt tőke felét érdemes akciós betétekben tartani.

A részvénypiacokon ezúttal sem történt fordulat, azonban az egyre világosabb, hogy a fejlett piacok még mindig stabilabbak, mint fejlődő társaik, és a kisebb forgalmú részvények is sokkal sérülékenyebben, mint a magasabb forgalmú papírok.

A részvényárak jellemzően csökkenő trendet mutattak, annak ellenére, hogy a hét elején az amerikai indexek igen nagy emelkedést produkáltak. Ez az átmeneti – ám annál hevesebb – emelkedés inkább csak short-zárásoknak, semmint a piacra érkező friss tőkének volt köszönhető, így hamar ki is fulladt. Továbbra is a recessziós félelmek tartják nyomás alatt a piacokat.

Ajánlások

Állampapír piac: Hazai kötvények: 5-15 éves lejáratok: kivárás – belépési pont keresése 2-4 éves lejáratok: belépési pont 10 százalék hozamnál - vétel! 0-1 éves lejáratok: tartás Vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac (vétel max. a teljes portfolió 10-20 százalékára): EU részvények: eladás USA részvények: eladás Orosz részvények: eladás Egyéb feltörekvők: eladás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: eladás, jobb belépési pontokat keresve, Magyar Telekom: vétel 560-570 forint között Befektetési alapok: Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény- és a részvénypiacokkal).

A BÉT-en kialakult meredeken eső trend ellenére csökken a voltilitás, ami azt jelzi, hogy ezúttal nem pánikszerű eladások vezérlik a piacot, hanem egy lassabb tőkekivonási folyamatnak lehetünk szemtanúi. Éppen ez az, ami miatt veszélyes a helyzet. Semmi olyan körülmény nincs ugyanis, ami ezt a trendet alapvetően megváltoztatná. A kilátások nem javultak, sőt, az IMF legutóbbi, Magyarországgal is foglalkozó jelentése a korábban jelzettnél is negatívabb jövőképet vázol.

Ennek ellenére a vezető részvények nem járnak be teljesen azonos pályát, mivel a Richter és a Magyar Telekom továbbra is felülteljesítő maradt, bár a gyógyszeripari cég esetében kissé gyengült a felülteljesítés mértéke. A távközlési vállalat részvényeit segíti, hogy osztalék alapon árazva – még a mai állampapírpiaci hozamokat figyelembe véve is – alulárazottnak tűnik. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy a korábbi, a Maktellel kapcsolatos vizsgálatok és ezek pénzügyi gazdálkodásra gyakorolt hatásai ma még nem ismertek. Ennek ellenére ma egyedül a Magyar Telekom esetében látunk fantáziát befektetési szempontból. Jól látható, hogy az eső napokon negatív bétát képes felmutatni (ellentétesen mozog a piaccal), míg az emelkedő napokon a csökkenés mértéke kisebb. Így egy nagyon lassan emelkedő trend alakulhat ki. Ehhez persze az szükséges, hogy a piac egésze ne haladja meg a korábbi minimumszintet. Ekkor ugyanis a távközlési cég részvényeire is erős eladói nyomás nehezedhet. Ma 560-570 között jó belépési pontokat találunk a Magyar Telekom esetében.

A feltörekvő piacok egészében a trend hasonló lesz mint itthon, azonban a devizakockázatok miatt a forintban számolt eredmény jelentősen módosulhat. Ez annyit tesz, hogy a részvénypiaci kockázatokon felül ma nem érdemes még a devizakockázatot is megfutni, így ezen a téren kivárást javasolunk.

Fürjes Szabolcs