A százmilliárd forintos megtakarítást jelentő közjogi reform

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Az egyfordulós választással 4 milliárd forintot, a kisebb létszámú parlamenttel 10 milliárdot, az önkormányzati képviselők számának felére csökkentésével 47,3 milliárdot, a kistelepülések főállású polgármesteri posztjának megszüntetésével pedig 14,4 milliárd forintot spórolna meg egy kormányzati ciklusban a költségvetés - derül ki a abból a háttéranyagból, amely a soron kívüli vasárnapi kormányülés döntéseit ismerteti.

A Gyurcsány Ferenc által vasárnap bejelentett, a kormány az alkotmányos intézmények megújítására, a közélet átláthatóbbá tételére tett javaslatcsomaggal - az MTI számításai szerint - összességében négy év alatt nagyjából 76 milliárd forintot takaríthat meg a költségvetés. A kormányfő tervei szerint az erre vonatkozó indítványokat a tavaszi ülésszak első napján, február 16-án be is nyújtanák az Országgyűlésnek.

A javaslat szerint az országgyűlési képviselőknek a jelenleginél kisebb létszám miatt - 386 helyett 199 - mindenkinek kötelező lenne legalább egy bizottsági tagságot vállalni, amelyért nem járna külön díjazás. Ahogyan a további bizottsági tagságért sem. Díjazást azonban továbbra is kapna a bizottság elnök, és az alelnökök, de nem a jelenlegi számítási rendszer alapján, amely fix összegű, hanem az egységes képviselői jövedelem felszorzásával. Ahogyan most is, a változás után is magasabb díjazást kapna az Országgyűlés elnöke, az alelnökök, és a jegyzők.

A tervezet szerint a képviselői költségtérítés megmaradna, de számlákkal kellene igazolni a szállás, és az utazás költségeit. Emellett dokumentálni kellene a gépkocsik kilométerórájának állását, ez lenne az elszámolás alapja.
A kormány bevezetné, hogy az önkormányzatokban páratlan létszámmal működjenek a testületek, így elkerülhető lenne a szavazategyenlőség, vagyis a döntésképtelenség. A plusz egy fő mindig a polgármester lenne.

Az önkormányzati testületek létszámát jelenleg is a települések lakóinak száma alapján határozzák meg. Ez nem változna, de a településen élők száma alapján újraszabnák a testületek létszámát: a legkisebb kettő, a legnagyobb – 100 001 embertől - 18 fő lehetne. Az anyag példaként 200 ezernél nagyobb lélekszámú Debrecent említi, ahol jelenleg a polgármesterrel együtt 50 fős a testület. A javaslat szerint ez a szám 19-re csökkenne.

A dokumentum kitér arra, hogy 10 ezernél több lakosú települések képviselőit vegyes helyett tisztán listás rendszerben választanák meg, vagyis megszűnne az egyéni választókerületi rendszer. A 10 ezernél kevesebb lakosú településeken ugyanakkor megmaradna a kislistás választási rendszer.

A tervek szerint a 25 941 önkormányzati képviselő helyett 13 576 lenne, a fővárosi és az összes megyei közgyűlésben dolgozó 901 fő pedig 489-re csökkenne.

A kormány azt is kezdeményezi, hogy kétezer lakónál kisebb településeken csak társadalmi megbízatású polgármesterek lehessenek. Kétezer és ötezer fő közt ez választható lehetőség, efelett pedig kizárólag főállású településvezető lehetne választani.

MDF: jó tárgyalási alap

Az MDF jó tárgyalási alapnak tartja a miniszterelnök vasárnap tett közjogi javaslatait - mondta Herényi Károly. Az MDF frakcióvezetője úgy fogalmazott: ami tudható erről a bejelentésről, az tárgyalási alapnak tekinthető.  Az MDF szintén a listás választást preferálja már jó ideje, de az MDF országos listát szeretne, és nem területit.

Az MDF részt venne egy ötpárti egyeztetésen, azonban azt is megjegyezte, hogy most is vannak ötpárti egyeztetések ebben az ügyben, de elakadtak.

Herényi Károly szerint a mostani politikai klíma nem biztos, hogy kedvez a 2/3-os törvények elfogadásához. Mint mondta, ha eddig nem sikerült a 2/3-ot összehozni, akkor miért sikerülne most, amikor ráadásul kisebbségben van a kormány.

Fidesz: hiteltelen javaslatok

Fidesz Gyurcsány közjogi javaslatait hiteltelennek nevezte. A legnagyobb ellenzéki párt szerint a kormánynak nincs válasza a válságra, ezért hiteltelen közjogi javaslatokkal próbálja elterelni a figyelmet - mondta Szijjártó Péter, a párt szóvivője.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz hajlandó-e a most felvetett javaslatokról egyeztetni, Szijjártó Péter azt mondta: a Fidesz a kisebb parlamentre, a kisebb önkormányzatokra, az állami kiadások csökkentésére az Országgyűléshez korábban már benyújtott javaslatait fenntartja. Ha kormány komolyan gondolja a változtatást, akkor szavazzák meg ezeknek az indítványoknak a napirendre vételét - fűzte hozzá.
 
SZDSZ: a javaslatokat nem lehet végrehajtani 

A kormánynak először lépnie kell, világossá tenni, hogy a válságot érdemben kezelni akarja, ez után lehet a miniszterelnök közjogi javaslatait megtárgyalni - mondta Fodor Gábor. Az SZDSZ elnöke azt mondta: az SZDSZ helyesnek tartja az arányosabb képviseletet eredményező listás választást, a kisebb parlamentet és az önkormányzati képviselők létszámának csökkentését. Kifejezetten örülnek, hogy a miniszterelnök elfogadva az SZDSZ felvetéseit, amelyeket csütörtökön javasolt a rendkívüli parlamenti ülésen, ilyen javaslatokat tett. Az igazi probléma az SZDSZ elnöke szerint azonban az, hogy egyelőre nincs meg a széleskörű politikai egyetértés, enélkül a miniszterelnök javaslatait nem lehet végrehajtani. Hiszen mindegyik döntéshez kétharmados többség kell.

Fodor Gábor emlékeztetett arra, hogy korábban azt javasolta, az egymással szemben álló felek tegyenek gesztusokat egymás felé. A Fidesz deklarálja, hogy nem akar előrehozott választásokat, az MSZP pedig azt, hogy nem kommunikációs offenzívákat akar folytatni, hanem "végre cselekedni akar" - tette hozzá.