Az új adószabályok változtatása viszont jó esetben 2010-ben fejti ki teljes mértékben a hatását - vélekedett az ÁSZ elnöke. Kovács Árpád rámutatott: mindemellett a hazai gazdaság élénkülése az európai piac meglódulásától is függ. Magyarországon is sok múlik a német válságkezelés sikerességén. Ha a német gazdaság lendületet vesz, és eredményt mutat már az első félév végén, az a magyar gazdaságra is hat. Ma a magyar gazdaság teljesítményét úgy lehet leírni, hogy az európai GDP mínusz 2 százalék - mondta Kovács Árpád.

Az ÁSZ elnöke szerint harmóniát kell teremteni a rövid és a hosszú távú intézkedések között. Nincs vita arról, hogy a munkabérek terheit csökkenteni kell, a reálgazdaságba pénzt kell juttatni, de az is tény, hogy a reálgazdaság teljesítményhiányát és lehetőséghiányát egyoldalúan nem lehet áthárítani a lakosságra. A fogyasztás csökkentésének vannak ésszerű határai - mutatott rá.

Kovács Árpád szerint pénzügyi ellenőrzési szempontból Európában kétféle ország van. Vannak olyanok, amelyek rendelkeznek államháztartási tartalékokkal, és ezek kölcsönfelvételek nélkül, monetáris politikai eszközök nélkül, s ha pénzügyi közvetítőrendszer segítésével is, de a reálgazdaságra irányulnak. Ilyen például Németország, Hollandia, Finnország és Svédország. Sokkal nehezebb helyzetben vannak viszont azok az országok, ahol a válságkezelő programok megteremtéséhez külső forrásokat kell igénybe venni.

Magyarországon sajátos helyzet van, hitelfelvételeken keresztül áramlik a gazdaságélénkítő programokba a pénz, így ennek kontrollja sem az államháztartás, az Állami Számvevőszék és az Államkincstár eszközrendszerén keresztül történik - mondta az ÁSZ elnöke.

A válság mérséklésére irányuló valamennyi intézkedésnek ki kell zárnia, hogy Magyarországon "villanyoltás" legyen, vagyis az a szemlélet érvényesüljön, hogy a válságkezelés könnyebb módja a meglévő szabályok kiiktatása, és az egyszerűsítés jegyében eltekintenek az engedélyek beszerzésétől. "Még egyszer nem követhetjük el azt a hibát, amit a magyar gazdaság a kilencvenes évek elején elkövetett, hogy a privatizációs átmenetben kiiktatta az ellenőrzést" - hangsúlyozta Kovács Árpád.

Szikora János, az APEH elnöke szerint a válság idején valóban élesen vetődik fel, hogy kell-e szüneteltetni az APEH ellenőrzési végrehajtási tevékenységét, vagy enyhíteni kell-e rajta. Az APEH nem tervez változtatást ellenőrzési munkájában, ez a tisztességes, a szabályok betartására törekvő vállalkozások elemi érdeke is - mondta Szikora János.