Az osztrák elemzők mindazonáltal kevés lehetőséget látnak arra, hogy az egyes országok saját eszközeikkel legyenek úrrá a nehézségeken. Külföldi segítség nélkül nem fog menni, véli Michael Landesmann, az intézet vezetője. A közös uniós segélycsomag ötletét ugyan a vasárnapi EU-csúcson elvetették, de ezeket az országokat meg kell segíteni, meg kell óvni őket "egy tartós visszaeséstől", jelentette ki Landesmann az intézet legfrissebb kelet- és közép-európai konjunktúra prognózisának bemutatásakor. A köztartozás mértéke alacsony ugyan, de a költségvetési hiány és a folyómérleg hiányának finanszírozása szinte lehetetlen a nemzetközi hitelek befagyása miatt, mondta.

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában nagyobb kereslet tapasztalható az állampapírok iránt, mint a vállalati kötvények iránt, mivel a piac jobban bízik az államadósság visszafizetésében, mint a magán adósságokéban. A kelet- és közép-európai állampapírok iránt azonban az árfolyamkockázat és gazdaság általános állapota miatt minimálisra csökkent a kereslet.

A WIIW prognózisa a gazdasági helyzet rosszabbodásával számol a térségben. Ennek jele a hitelek befagyása, az ipari termelés összeomlása, a külkereskedelmi forgalom visszaesése. Az idén Szlovákiában számítanak a legnagyobb mértékű gazdasági növekedésre, 2 százalékosra a tavalyi 6,4 százalék és a 2007-es 10,4 százalék után. Két százalék körüli visszaesésre lehet számítani a balti államokban, valamint Szerbiában, Horvátországban, és 5 százalék körülire Ukrajnában és Törökországban.

Az egyes országokra jellemző kríziskockázatra a folyómérleg és a költségvetés deficitjéből, valamint a küladósság mértékéből lehet következtetni. Az államháztartási hiány csökkent ugyan a szóban forgó országokban az elmúlt években, ezzel szemben a külkereskedelmi mérleg és a folyómérleg deficitje emelkedett, különösen Délkelet-Európában.

Josef Pöschl, a WIIW délkelet-európai szakértője szerint a térség országainak az ipari termelés drasztikus visszaesésével kell szembenézniük. A folyómérleg 1,7 százalékos GDP-arányos tavalyi hiányával Csehország számít a térség legstabilabb országának. A legnagyobb hiányt Montenegro (-27 százalék) érte el, amit Bulgária (-25 százalék) és Szerbia (-18 százalék) követ. Ezeknek az országoknak komoly problémát jelent a deficit finanszírozása. A WIIW elemzése szerint a nemzetközi piacok leginkább az államadósság mértékére helyezik a hangsúlyt az egyes országok kríziskockázatának meghatározásában.

Fokozódó nyomásra kell számítaniuk a gazdaságkutatók szerint a fix árfolyam mechanizmust alkalmazó országoknak, mint Észtországnak és Bulgáriának. Lettország példája is bizonyítja, hogy a nemzeti valuta magas reálárfolyama csökkenti a versenyképességet, és megnehezíti az adósságtörlesztést. A rugalmas árfolyam-mechanizmust alkalmazó országokban a nemzeti valuta árfolyamának csökkenéséből profitálhatnak ugyan a termelők, a devizában eladósodott vállalatok és lakossági hitelfelvevők azonban vesztesként kerülnek ki a folyamatból.

A gazdasági válság eltérő módon érinti az egyes országokat. A WIIW a gazdasági válság ellenére is szerény növekedést jósol a Csehországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának, míg stagnálásra számít Bulgárában, Romániában és Szlovéniában. Recesszió következhet be Magyarországon, a balti államokban és Ukrajnában a WIIW szerint. Az eltérés oka az egyes nemzetgazdaságok eltérő mértékű uniós betagozódásában rejlik. A nagyobb országokban, így Lengyelországban és Romániában a csökkenő exportot jobban képes kompenzálni a belső kereslet.

Globális gazdasági fellendülés esetén a WIIW szerint 2010-ben vagy 2012-ben a régióban is megindulhat a fellendülés, ennek üteme azonban nem éri el a válság előtti mértéket, mivel a küladósság közvetlen külföldi befektetésekből és hitelek felvételével sem lesz a korábbi mértékben finanszírozható.