A Barclays Capital az IMF-csomag újabb részletének jóváhagyása után, szerdán kiadott elemzésében azt írta: az IMF-EU-program eddig „jól működik”, és sikerrel stabilizálta a magyar piacokat, emellett hozzájárult a költségvetési reformok elkezdéséhez.

A program bőséges forrásokat nyújt, és ezeket számos célra lehet használni: a költségvetés finanszírozására, kötvény-visszavásárlásra, helyi tulajdonú bankok támogatására, és – ha szükséges – devizapiaci beavatkozásra.

A Bajnai-kormány cserébe szerkezeti reformokat hajtott végre a költségvetésben, egyebek mellett a foglalkoztatásról a fogyasztásra terelve át az adóterhelést, és csökkentve a központi támogatásokat.

Mindez – a globális környezet javulásával együtt – erősítette a pénzügyi stabilitást Magyarországon az elmúlt hónapokban, áll a Barclays Capital szerdai londoni elemzésében.

A ház szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aggályok a közeljövőben teljesen elenyésznének; a bankszektorban meglévő kihívások még távolról sem múltak el. A nem teljesítő hitelek aránya - jóllehet alacsony bázisról - még mindig emelkedik, és a tartalékolás növekedésével tőkepótlási igények merülhetnek fel.

A helyi bankérdekeltségeknek nyújtott tulajdonosi hitelek megújítási rátája – a külső finanszírozási igények egyik kulcseleme – továbbra is 100 százalék körül van, ami magasabb az IMF-programban feltételezettnél, de kérdés, hogy a külföldi anyabankok meddig tudják ezt fenntartani, ha saját pénzügyi helyzetük hazai piacaikon tovább romlik, áll a Barclays Capiatal elemzésében.

A cég szerint miután az IMF-EU-programból hozzáférhető források jelentős részét már elosztották, és a program jövő márciusban lejár, a piac figyelme lassan a 2010-es finanszírozási igények felé fog fordulni.

A Barclays Capital londoni elemzői szerint az IMF valószínűleg kedvezően állna hozzá a program kiterjesztéséhez, ám az erről folytatandó tárgyalások nem lennének könnyűek, különösen azért, mert erre az EU-nak áldását kellene adnia.

A cég úgy számol, hogy az államháztartási hiány idei szinten – GDP-arányosan 4 százalék alatt – tartása a jövő évi költségvetésben a hazai össztermékhez mérve további 0,5-0,7 százalékos megtakarítást igényel.

Az alapszintű kockázat azonban az, hogy a költségvetési kiigazítás folytatásával szembeni esetleges politikai vonakodás miatt a finanszírozási aggályok fenntarthatósági aggályokká változhatnak, tekintettel arra, hogy a GDP-arányos államadósság-ráta már 2009-2010-ben 80 százalék fölé emelkedhet, áll az elemzésben, amely szerint a 2010-es adószabályokról szóló június 29-ei szavazás is a „csekély parlamenti többség próbája” lehet az európai parlamenti választások nyomán.

A Wood & Co. nevű, Közép-Kelet-Európára szakosodott, londoni és prágai székhellyel működő befektetési társaság szerdai elemzése szerint a cég úgy gondolja, hogy a kockázatvállalási hajlam további erősödése és stabil belpolitika esetén Magyarországnak jövőre már nem lenne szüksége további IMF-támogatásra, ám a belpolitikai stabilitás fennmaradása bizonytalan.

A Wood & Co. elemzői szerint mindenesetre egy 10 milliárd eurós, „biztonsági hálóként” szolgáló pótlólagos IMF-finanszírozás, amelyről idén ősszel meg lehetne állapodni, még erősebb gazdaságpolitikai fegyelmező eszköz lenne, bármely párt adja is a következő kormányt, és elősegítené a tőkebeáramlás élénkülését is az idei második félévben.