Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság feltörekvő piacokért felelős főközgazdásza az MTI-nek a hétfői kamatdöntés után azt mondta: megfontolt dolog volt egy újabb 1,00 százalékpontos csökkentés helyett kiszámítható, a piaci várakozásnak megfelelő ütemben lépni. Az alacsonyabb kamatszintet "lassan is el lehet érni ... az (MNB) racionális módon ezt a gyakorlatot alkalmazza" - tette hozzá.

Sueppel hétfőn az MTI-nek a további várható kamatpályáról azt mondta: várakozása szerint - ha a forint kitart jelenlegi árfolyamszintjén - az idei év végére 7,00 százalékig, 2010 végére 5,00 százalékig süllyedhet az MNB alapkamata.

A londoni City elemzői közösségében vannak ennél meredekebb enyhítési előrejelzések is. A Barclays Capital befektetési bankcsoport londoni elemzői szerint a következő két negyedév jó lehetőséget kínálna az ütemes kamatcsökkentésre, mivel az amerikai Federal Reserve és az euróövezeti jegybank (EKB) majdani szigorítási ciklusainak kezdete még odébb van, a globális kockázatvállalási hajlam javul, a magyar gazdasághoz kapcsolódó kockázatok pedig láthatólag jelentősen mérséklődtek. Mindez a Barclays Capital szerint indokolná, hogy a magyar jegybanki alapkamat már 2010 első negyedévének végére 5 százalékra csökkenjen.

Neil Shearing, a Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport feltörekvő piaci közgazdásza az MTI-nek a hétfői kamatdöntés után azonban azt mondta: jóllehet voltak piaci találgatások egy esetleges 0,75 százalékpontos kamatcsökkentésről, az MNB hétfőn "a helyes döntést hozta meg". A magyar jegybanknak "óvatosan kell egyensúlyoznia": egyrészt mutatnia kell, hogy tesz valamit a gyengélkedő reálgazdaság felélesztésére, másrészt elejét kell vennie egy forinteladási nyomás kialakulásának - mondta az elemző.

Shearing várakozása szerint 2010 első negyedévéig 6,00 százalékra csökken a magyar jegybanki kamatszint, és utána, az év egészére elosztva még 1,00 százalékpontos csökkentés várható.

Arra a kérdésre, hogy az EKB és a Fed esetleges szigorítási ciklusának kezdete megállíthatja-e az MNB pénzügypolitikai enyhítési folyamatát, a Capital Economics londoni elemzője azt mondta: még nem számít kamatemelésre a vezető ipari gazdaságok jegybankjai részéről, úgyhogy ez egyelőre "nem ügy". Véleménye szerint a forintárfolyamot nem is a kamatszint-különbözetekből eredő hozamelőny határozza meg, ennél sokkal nagyobb hajtóerő a globális befektetői hangulat és a kockázatvállalási hajlam mindenkori mozgása - tette hozzá.

Az MTI előzetes londoni felmérésébe bevont bankok és elemző cégek többsége fél százalékpontos csökkentést jósolt, de volt agresszívabb, 1,00 százalékpontos enyhítést sem kizáró prognózis is.

Megoszlottak a banki elemzői vélemények a jegybanki alapkamat-csökkentés 50 bázispontos mértékéről: vannak, akik szerint ideális lett volna az időpont egy "merészebb" kamatvágásra is, míg mások úgy vélték, hogy a jegybank monetáris tanácsa körültekintő döntést hozott.

Az Equilor befektetési Zrt. sajnálatosnak nevezte, hogy nem lépett nagyobbat a monetáris tanács, bár az 50 bázispontos lazítás megegyezett a piaci konszenzussal. Egyebek között az infláció lassulásával és az állampapír-piaci hozamok csökkenésével indokolták véleményüket.

Elismerték ugyan, hogy a forint stabilitása is fontos szempont a monetáris tanács számára, véleményük szerint azonban a 75, vagy 100 bázispontos csökkentés a jelenlegi, még mindig pozitív hangulatban nem okozott volna túl nagy forintgyengülést, a gazdaság számára viszont mindenképpen üdítő lett volna.

Barta György, a CIB Bank elemzője ezzel szemben úgy vélte: az MNB prudens döntést hozott, amikor folytatta óvatos monetáris politikáját. Ezt jelezte már korábban is a jegybank, így ekkora vágásra számított a piac is. Az ennél markánsabb csökkentési várakozásokat túlzónak tartotta az elemző.

Úgy vélte, a következő hónapokban, ha fennmaradnak a kedvező körülmények: stabil marad a forint, nem romlik a kockázatvállalási hajlandóság, csökkennek a bankközi kamatok és sikeresek maradnak az állampapír-piaci aukciók, a jegybank fokozatosan tovább csökkentheti az alapkamatot. Barta György év végén 7 százalékos alapkamattal számol, de kedvező esetben 50 bázispontnál nagyobb lazítást is el tud képzelni addig, több lépésben. "Semmi értelme nem lett volna most rohanni" - reagált a nagyobb mértékű csökkentést szorgalmazók véleményére.

Londoni, felzárkózó-piaci elemzők is megfontoltnak nevezték a fél százalékpontos - a többségi citybeli előrejelzésnek megfelelő - kamatcsökkentést. Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság főközgazdásza helyeselte a "kiszámítható, a piaci várakozásnak megfelelő" ütemben tett lépést. Az alacsonyabb kamatszintet "lassan is el lehet érni" - tette hozzá.

A forint csak kissé erősödött a kamatvágást követően: az eurót 270 forint körüli szinten jegyezték a bankközi kereskedelemben az MNB kamatdöntése előtt, majd azt követően nem sokkal 269 forint közelében.

A megkérdezett kereskedők elképzelhetőnek tartották, hogy a kamatdöntésnek volt némi forinterősítő  hatása, mivel a piac nagyobb vágástól "tartott". Hangsúlyozták azonban, hogy a régiós devizák árfolyamát elsősorban nem a kamatprémium, hanem a nemzetközi befektetői bizalom alakulása irányítja. A forint délutáni erősödését is inkább a javuló hangulatnak tudták be.