Fontosnak nevezte a képzést, a technológia fejlesztését és az ültetvénykoncentrációt. Példaként említette, hogy van olyan önálló magyar borvidék, ami egy kisebb ausztrál farm méretének felel meg.

Úgy vélte, hogy az Európai Unióban a termelés túlszabályozottsága versenyhátrányt jelenthet, és így nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió bortermelése csökken.

Tovább nehezíti az ágazat globális helyzetét, hogy miközben körülbelül 280 millió hektolitert termelnek évente a világban, csupán 230-240 ezer hektolitert fogyasztanak el, így évente durván 40 millió hektoliter felesleg képződik.

Fontosnak nevezte a védett eredet erősítését, ezen keresztül is a hazai fogyasztók bizalmának megőrzését, hiszen adminisztratív intézkedésekkel, diszkriminációval ma már nem akadályozható meg a külföldi borok importját.

Magyarország ezt a bizalmat, egyedülálló ökológiai adottságaival, a borvidékek szakmai összefogásával tudja erősíteni – vélte. Ugyanakkor megemlítette, hogy a fejlődést az ültetvények elöregedése és a tőkehiány, illetve a technológiai fejlesztések ebből eredő elmaradása akadályozza.