Az elemzői várakozásoknak megfelelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának hétfői 25 bázispontos kamatvágása, amelyet a szakértők szerint akár még újabb kamatcsökkentések is követhetnek. A tanács hétfői döntésével rekord alacsony szintre, 5,5 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat.
Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője kommentárjában kiemelte: bár a magyar gazdaság állapota indokolja a további kamatcsökkentést, nagyon kicsi az esély arra, hogy a kamatszint az idei évben 5 százalék alá csökkenjen. Úgy vélte, nem valószínű, hogy 2010-ben akár a belpolitikai események, akár a globális tőkepiacokról begyűrűző hatások ne rontanák a forintban befektető piaci szereplők hangulatát.

A szakértő rámutatott: a választások közeledtével felerősödhet a befektetői aggodalom, még akkor is, ha a piaci szereplők többsége arra számít, hogy a megalakuló új kabinetnek feltehetően kényelmes többsége lesz egy stabil, kiegyensúlyozott kormányzáshoz. Kétség maradhat a befektetőkben azzal kapcsolatban, hogy a valódi reformértékű lépésekre sor kerülhet-e annak tudatában, hogy több lényeges kérdéshez kétharmados többség szükséges.
 
A külső környezettel kapcsolatban hozzátette: a finanszírozási igény folyamatosan élénkülhet a világban, azonban nem egyértelmű, hogy a növekvő igényt a tőketulajdonosok milyen áron hajlandók kielégíteni. Az elemző szerint nem várható, hogy a közeljövőben a 265 forintos szint alá erősödne a magyar fizetőeszköz az euróval szemben, mivel az  versenyképességi problémákat vetne fel az exportban. A szakértő úgy vélte, talán az lenne a legjobb, ha a jelenleginél sokkal gyengébb lenne a forint árfolyama, azonban a még mindig igen jelentős nagyságú devizahitel állomány nehezen teszi elképzelhetővé, hogy a forint 300 körüli szintekre gyengülhessen az euróhoz képest.
 
A költségvetést érintő kérdésekkel kapcsolatban a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője kifejtette: nem az a kulcskérdés, hogy tartható-e a 3,8 százalékos idei hiánycél, bár nyilvánvaló, hogy a következő kormány a nemzetközi intézmények felé tett magyar vállalások miatt − különösen a jelenlegi helyzetben − nem hagyhatja teljesen figyelmen kívül a 2010-es költségvetéshez tavaly elfogadott hiánycélt.
 
Az IMF illetve az EU szakértői várhatóan bármilyen lépésbe beleegyeznek majd, amely  emel ugyan valamennyit az idei hiányon, de megalapozottan a fenntartható fiskális stabilitás irányába mutat. Az elemző szerint ez nem jelenti azt, hogy a következő kormány szabadon alakíthatja majd a GDP arányos hiányt, ám az is biztos, hogy merev, kőbevésett határoktól sem kell majd tartania.
 
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés összhangban van más feltörekvő piaci jegybankok elmúlt hetekben tett lépéseivel. Ugyancsak hétfőn csökkentett kamatot Romána és múlt héten az orosz és dél-afrikai jegybank, illetve az erősödő inflációs nyomás ellenére tartotta alacsonynak mondható kamatát a brazil és török monetáris hatóság is.
 
A jegybankok a nem túl erős növekedési kilátások miatt érthető módon mindenütt fékezni próbálják a helyi devizák erősödését - fogalmaz a portfolióemenedzser. A növekedés Magyarországon is rendkívül gyenge lábakon áll, a várakozásokat meghaladó, hétfőn publikált februári munkanélküliség adat is jelzi: egyáltalán nem lehet számítani a hazai fogyasztás gyors felpörgésére.  Meg kell jegyezni, hogy a munkanélküliségi adat  késleltetett változó, a gazdasági aktivitás javulását nem tükrözi azonnal - hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor a legfrissebb ipari termelés és kiskereskedelmi adatok a hosszú recessziós időszak után már kisebb élénkülést mutatnak, tartós javulás esetén mindenképp hatással lesznek az MNB későbbi döntéseire, ez azonban egyelőre nem zárja ki a további kamatcsökkentés lehetőségét, különösen egy újabb forinterősödési hullám esetén − fogalmazott Bebesy Dániel.
   
Neil Shearing, a Capital Economics nevű londoni gazdaságelemző központ feltörekvő európai közgazdásza a kamatdöntés után az MTI-nek azt mondta: az enyhítési ciklus további "óvatos" folytatását várja, és májusra-júniusra 5 százalékig csökkenő alapkamatra számít. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a hétfői kamatcsökkentési döntés után adott előrejelzésükben a második negyedévre jósoltak egy újabb negyed százalékpontos enyhítést, és a harmadik negyedévre egy hasonló mértékű csökkentést várnak, amely véleményük szerint az idén az utolsó lesz.