"Észtország a fenntartható gazdasági konvergencia magas fokát érte el, és kész arra, hogy 2011. január 1-jén bevezesse az eurót" − olvasható abban a bizottsági jelentésben, amely az euróövezeten kívüli, de oda törekvő EU-országoknak a kritériumok teljesítésében elért haladását értékeli. A dokumentum megállapítja, hogy a kilenc tagállam egyenetlenül haladt előre a közös valuta bevezetése felé, s közülük nyolcan − köztük Magyarország − még nem teljesítik a feltételek mindegyikét. Az észt kormány és az észt lakosság határozott és eredményes erőfeszítéseinek eredményeképpen azonban Észtország egyértelműen teljesíti a kritériumokat, és kiemelkedik a sorból – állapították meg a brüsszeli értékelők.

Az Európai Bizottság ennek megfelelő javaslatot tett a tagállami kormányokat képviselő tanácsnak. Az Európai Parlament, majd a júniusi EU-csúcson, az uniós országok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács is megvitatja a kérdést. Ezután a pénzügyminiszterek tanácsa júliusban hozza meg a végleges döntést az euró észtországi bevezetéséről.

Az átlagos inflációs ráta Észtországban a 2010 márciusáig tartó 12 hónapban -0,7 százalékos volt, vagyis árszintcsökkentés volt tapasztalható. A bizottság megállapítása szerint Észtország fenntartható árstabilitással rendelkezik. A hiány és az adósság is egyértelműen a konvergencia értékelése szempontjából elfogadható határok között van: 2009-ben a nominális bruttó hazai termék (GDP) példátlan, 15 százalékos csökkenése ellenére a hiány a GDP mindössze 1,7 százalékát tette ki. Az idén és 2011-ben várhatóan 2,5 százalékos lesz a költségvetési deficit. Az államadósság 2009-ben a GDP csupán 7,2 százaléka volt, ami jóval alacsonyabb a maastrichti határértéknél (60 százalék).

A hosszú távú kamatlábakra vonatkozó követelmény nem alkalmazható közvetlenül Észtországra nézve, mivel nem áll rendelkezésre viszonyítási alapként olyan hosszú távú államkötvény vagy más értékpapír, amivel a konvergencia hosszú távú kamatlábak által tükrözött tartósságát lehetne vizsgálni. A megfelelő állampapírok hiánya a bruttó államadósság nagyon alacsony szintjét tükrözik, ami a 2002 és 2007 közötti időszak költségvetési többletének az eredménye. Annak ellenére, hogy az Észtországgal szembeni pénzügyi kockázatok a válság csúcsán növekedtek, arra lehet következtetni, hogy Észtország teljesíti a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot is.

Ami az átváltási árfolyammal kapcsolatos kritériumot illeti, Észtország 2004. június 28. óta vesz részt az európai árfolyam-mechanizmusban, az ERM II-ben. A 2010. április 23-án véget ért kétéves időszakban az észt korona nem volt súlyos feszültségeknek kitéve, és a koronának az ERM II-ben való részvétele során nem történt eltérés a központi árfolyamtól.