Hazánkban a társas vállalkozások száma egyenletes növekedést mutat. Idén szeptember végén 554 ezer vállalkozás működött Magyarországon, ami 4,15 százalékkal meghaladja az előző év harmadik negyedévének szintjét. A stabil növekedés önmagában jó, ám a magyar cégszerkezet meglehetősen sérülékeny, mivel a legtöbb vállalkozás árbevétele nem üti meg a minimális stabilitáshoz szükséges szintet. A magyar vállalatok csupán 6,6 százalékának van 10-nél több alkalmazottja, és csak 8 százalékuk éri el a 100 millió forint feletti árbevételt. „A gazdasági stabilitás és a vállalati szféra fejlődésének sikertényezője az volna, ha egyre több cég érne el tartós stabilitást nyújtó, legalább 100 milliós éves árbevételt” – mondta Keleti József, a D&B ügyvezető igazgatója.

D&B

A legnagyobb arányban a pénzügyekkel, biztosítással, közigazgatással és a kommunális tevékenységgel (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék) foglalkozó cégek száma nőtt. A cégszám az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csak a textiliparban csökkent, az összes többi szektorban nőtt. Az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett a vállalkozások száma a papíriparban, a gumitermékek gyártásában, a nem fém ásványi termékek előállításában, a gépiparban és bútorgyártásban, illetve meglepő módon még a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártásában is.

Az építőiparban a cégek száma az átlagosnál még mindig nagyobb mértékben növekszik. Az elmúlt negyedévben 5,45 százalékkal több cég működött ezen a területen, mint 1 évvel ezelőtt. Ráadásul az építőipar változatlanul a harmadik legnépesebb iparág – a cégek 10 százaléka építőipari főtevékenységgel van bejegyezve –, azaz ennél több vállalat csak a kiskereskedelemben és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén működik.

Az elmúlt 12 hónapban valamennyi megyében nőtt a társaságok száma. A legnagyobb mértékben Pest, Hajdú-Bihar és Fejér megyében, míg a legkevésbé Tolna, Vas és Zala megyében. Ha a cégek számát viszonyítjuk a KSH 2010. január 1-jei lakosságszámra vonatkozó adataihoz, akkor láthatjuk, hogy a fővárosban egy cégre közel 8 budapesti jut, míg Nógrád megyében 40 helyi lakos. A keleti megyékben általában egy cégre 30 lakos is jut, nyugaton viszont vállalatonként a 20-25 lakos a jellemző.

D&B

A D&B vizsgálatai szerint az átlagos fizetési határidő 2010 harmadik negyedévében 1 nappal volt kevesebb, mint 2009 azonos időszakában. Az elmúlt időszakban kismértékben ugyan, de csökkent a fizetési határidő, miközben az átlagos késedelem is minimális csökkenést mutatott. Míg az elmúlt 3 hónapban átlagosan 16 napot késtek a vevők számláik kiegyenlítésével, addig az elmúlt év azonos időszakában 18 napot. Az átlagos fizetési késedelmet, csak a már késedelembe esett számlák esetén vizsgáljuk, ami hozzávetőlegesen a számlák felét jelenti, mivel az elmúlt 12 hónapban a számlák 53 százalékát határidőn belül vagy maximum egy napos késéssel fizették. Egy utalásos számla esetén az átlagos pénzhez jutási idő még most is igen magas, átlagosan 47 nap.

A fizetésképtelenségi (csőd- és felszámolási) eljárások száma ugrásszerűen megnőtt az elmúlt időszakban. Míg az elmúlt három hónapban több mint 4400 felszámolási eljárást és majdnem 30 csődeljárást regisztráltak, addig a felszámolások száma a 2009-es év azonos időszakában 20 százalékkal kevesebb volt, csődeljárásból is csupán 3-at jegyeztek. Az elmúlt 12 hónapra is ugyanaz a tendencia jellemző, mivel tavaly októbertől idén szeptemberig 17 ezer felszámolás történt, 2009-ben ez a szám csupán 15 ezer volt, ami 15 százalékos emelkedést jelent.

D&B

Nemcsak a felszámolások száma növekszik, hanem a végelszámolásoké is dinamikusan emelkedik. A sok cégbezárás, a folyamatos cégszám növekedéssel együtt azt valószínűsíti, hogy csődbe ment cégek vezetőinek nagy része ismét társas vállalkozás alapításába kezd. Keleti József arra hívja fel a figyelmet, hogy új üzleti kapcsolat kialakítása esetén, a tulajdonos, ügyvezető korábbi cégkapcsolatait is érdemes megvizsgálni.

D&B

A csődeljárások száma növekszik, de az arányuk elég alacsony. Szabó Zsolt, a Felszámoló-Reorg Zrt. vezérigazgatója egy korábbi nyilatkozatában kifejtette, hogy a csődeljárásban a rövid határidő-előírások miatt valódi reorganizációra esély sincs, és ezzel minden szereplő tisztában is van, ezért az eljárások jelenleg nem a vállalkozások talpra állításáról, csupán az időhúzásról szólnak. Magyarországon a csődeljárás és a felszámolási eljárás célja között jelenleg nincs különbség, csupán annyi, hogy a csőd mai előírásaival szemben sokkal egyszerűbb egyezséget kötni felszámolás alatt. Ezért továbbra is várható, hogy a tendencia folytatódik, és a csődeljárások száma a jövőben is alacsony marad.

A folyamatosan növekvő számú cégbezárás egyre inkább felhívja a figyelmet a kockázatmenedzsment, a vevői nemfizetések kezelésére. Keleti József azt tanácsolja a kis vállalatoknak is, hogy vegyék kézbe az irányítást, tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket a nem vagy késve fizetések megelőzése érdekében. A kisvállalatok életében ez azért is különösen fontos, mert ha saját bőrükön tapasztalják meg egy fontos vevőjük fizetésképtelenségét, az a saját stabilitásukat is veszélyezteti. Magyarországon ugyanis még leginkább nagyvállalati és multinacionális, külföldi tulajdonú cégek végeznek kockázatkezelést, a kisebb és hazai vállalatok zöme még védtelen a vevői nemfizetésekkel szemben.

A romló gazdasági helyzetet jelzi, hogy a bedőlési valószínűség az elmúlt 12 hónapban már 3,17 százalék volt. A bedőlési arány az elmúlt néhány évben folyamatos növekedést mutatott.  A működő cégekre vetített fizetésképtelenségi eljárások aránya 2009-ben még csupán 2,84 százalék volt. A korábbi évekre visszatekintve ez 2008-ban 2,34 százalék, míg 2007-ben 2,21 százalék volt. Azaz alig három éve alatt közel 1 százalékpontot nőtt a bedőlés arány hazánkban.

A korábbi időszakhoz hasonlóan az iparágak kockázat szerinti listájában csak kisebb elmozdulások tapasztalhatók. Nagyobb mértékben nőtt a fafeldolgozással (kivéve a bútoripari) és fonottáru-gyártással foglalkozó cégek kockázatossága, míg az egyéb szolgáltatásokat végző vállalatok kockázatossága csökkent.

A D&B felmérése szerint a kiskereskedelem 2010 elején még nem szerepelt a legkockázatosabb iparágak között, de mára már a lista negyedik legrizikósabb helyén található. Így a jövőben érdemes lesz figyelni ebben a szektorban is a cégek fizetőképességére is. A válságadó kivetése a kiskereskedelmi nagyvállalatokra ezt a kockázatosságot csak tovább erősítette.